Hegyi Gyula, a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti képviselője levele
a Piliscsabáért Egyesület 2005 március 18-i fórumára


Tisztelt Barátaim!

Sajnálom, hogy brüsszeli elfoglaltságom miatt nem tudok részt venni a mai fórumon. Gondjaikat jól ismerem, magam is utaztam már az olykor csigalassúságú esztergomi személyvonaton, s Dorogra menet a délutáni csúcsforgalomnak is részese voltam. Az Északi Összekötő vasúti hidat is jól ismerem, ipari műemléknek szép, kerékpárútnak nagyon kellemes, de korszerű vasúti hídnak aligha nevezhető. Tudom, hogy mindez még nehezebb azok számára, akik gyerekeikkel együtt nap mint nap utazásra kényszerülnek. Mindez ráadásul a Pilis környékén történik, amely hazánk egyik legszebb tája - olyan vidék, amely szellemiségével és spirituális erejével valóban megérinti az ember lelkét. A táj emelkedett szépsége és a mindennapi közlekedés nyomorúsága különösen fájdalmas kontrasztot jelent.
Önök joggal kérdezhetik tőlem, hogy az Európai Uniótól milyen támogatás remélhető a 10-es út korszerűsítésére és általában egy környezetbarát közlekedéspolitika érvényesítésére. Az EU közösségi szinten érzékeli, hogy a közúti közlekedés folyamatos növekedése környezetvédelmi problémát jelent. Megtévesztő az az állítás, mely szerint a közúti közlekedés olcsóbb, hiszen nem költségei nem tartalmazzák az általa okozott károkat. Ilyen a környezetszennyezés, s ami még tragikusabb, évente sok tízezer ember halála és súlyos sérülése a balesetek miatt. Európai szinten a nemzeti össztermék 0,5 %-a megy veszendőbe a torlódás, a csúcsforgalom miatt. Az Önök idejének ennél sokkal nagyobb része pocsékolódik el a rossz út és a gyenge tömegközlekedés miatt. Ezt a veszteséget, hetente akár 10-15 órát az életünkből senki sem kárpótolhatja. Az EU ezért támogatja a vasúti hálózatok fejlesztését és összekapcsolását. Erre a legutóbbi sajtóközlemények szerint a 2007-2013-as költségvetésben 22 milliárd eurót szánnak. Kiemelt terület a gyorsvasúti hálózat fejlesztése és az úgynevezett szűk keresztmetszetek bővítése. Ehhez jön még az úgynevezett Marco Polo program, amely a közúti teherszállítás környezetbarát szállítási módra történő átterelését támogatja. Esetünkben mind a vasúti, mind a folyami szállítás kiválthatja a 10-es út teherforgalmának egy részét. A közúti lobbi hívei nem szívesen beszélnek arról, hogy az autós paradicsomnak nevezett Egyesült Álllamokban a teherszállítás 40%-a vasúton történik, míg az EU területén ez az arány csak 8%. Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terven belül több közlekedési beruházásra is közösségi támogatást kér. Reméljük, hogy ez sikerrel jár, ami meglendíti az egész magyar közlekedés-fejlesztést.
Az unió jelenleg - néhány, úgynevezett pilot projectet leszámítva - nem támogatja a városi tömegközlekedést. Sokan és komolyan lobbizunk azért, hogy ezen a téren változás történjen. A májusi ülésre interpellációt is tervezek a Bizottsághoz ebben a témakörben. Tudni kell persze, hogy ha a nettó befizetők csökkentik a közösségi kasszához való hozzájárulásukat, s ezzel párhuzamosan egyre újabb országokat vesznek fel az Unióba, akkor minden értelmes célra egyre kevesebb és kevesebb pénz jut majd. Szerény véleményem szerint ezért Magyarországnak az unió parttalan bővítése helyett az unió elmélyítését kellene szorgalmaznia.
Ami a hazai lehetőségeket illeti, a Baross Gábor Műhelyben szakértő barátaimmal együtt magam is éveken át hangsúlyoztam a Budapesti Közlekedési Szövetség létrejöttének fontosságát. Örülök az első halvány jeleknek, de sokkal bátrabb tettekre lenne szükség. A 10-es út körüli vita szereplőit - Illés Zoltánt, Lukács Andrást és a többi Levegő Munkacsoportos társát, Sükösd Miklóst és a többieket - jól ismerem és tisztelem. Környezetvédelmi és közlekedéspolitikai kérdésekben általában egyetértettünk egymással. Engedjenek meg egy megjegyzest a távolból. Itt, Brüsszelben, az Európai Unióban azok a zöld és egyéb civil szervezetek működnek jól és eredményesen, amelyek józan kompromisszumra törekednek a politika és a gazdaság képviselőivel. A zöld szervezetek akkor harcolhatnak sikeresen egy tisztább környezetért és egy igazságosabb társadalomért, ha elveiket megőrizve a lakosság többsége számára közérthető és rokonszenves célokat követnek. Ha a nyári hónapokban meghívnak, meghívtok, akkor errol és bármi másról jót beszélgethetünk.

Igaz barátsággal

Hegyi Gyula