Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm Önöket a Piliscsabáért Egyesület szakmai fórumán, melynek címe "Merre tart a 10-es út?". Nos, valóban, merre tart a 10-es út?

Ma sokat fogunk hallani egy útról, amelynek mindössze egy 4 km-es szakaszának megépítésére készültek el a hatósági engedélyek. Kérem, hogy mindenki tegye fel magában a kérdést, rendben van-e ez így? Miért nem komplex módon, az összes közlekedési útvonal ismertetésével, a budapesti befogadó utak rekonstrukciójával egyidejűleg készültek el e tervek? Miért van az, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányban, nem esik szó semmilyen alternatíváról, csak arról a 2x2 sávos útszakaszról, melyet hosszan a régi út mellett 20 méterrel vezetnének. És miért nincs szó a solymári katonai temető mellett épülő hipermarketrol, olyannyira, hogy a rajzon sem tüntették föl, a forgalomnövelő hatásával sem számoltak.

A települési önkormányzatok a tervek elkészítése során csak arról a szakaszról kaptak térképet, amely az ő közigazgatási területükre esik. Piliscsaba közigazgatási területén NEM halad át az útvonal, feltehetően ezért nem lehetett itt a Műszaki Irodán erről anyagot találni. Egy egész térséget érintő beruházás esetén ez az eljárás elfogadhatatlan.

A Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület a bíróságon támadta meg ezt a környezetvédelmi enegélyt. Ezután a sajtóban alantas támadások és gyanúsítások jelentek meg egyesületünkkel kapcsolatban, miszerint mi politikai okokból, a költségvetési fűnyíró ollójaként cselekedtünk. Ezután elnökségünk úgy döntött, hogy a maga részéről visszavonja a keresetet, és szakmai síkra tereli a vitát, ezzel is demonstrálva, hogy politikától független környezetvédő szervezet, és nem a költségvetési megszorító gépezet része.

A Piliscsabáért Egyesület azért rendezte meg ezt a fórumot, hogy minden érdeklődő, a terület fejlesztésében közvetlenül érintett, a közügyek tisztaságát szem előtt tartó polgár tájékozódhasson, mi történik a környezetében és levonhassa a megfelelő következtetéseket.

Egyesek uniós pénzek elvesztése miatt aggódnak, mások hitelrol beszélnek, újabb eladósodástól féltenek. Vajon unokáink terhére felvett hitelből építsünk szervízutat egy hipermarketnek, amely tönkreteszi a sarki fuszerest, és mire visszafizetjük a hitelt, addigra csak a pléhdobozát hagyja ránk a leaszfaltozott, termést nem adó mező közepén. Ők már máshol fogják az embereket bóvlijaikkal boldogítani.

Nagyon sokan ellenzik például az M0 gyűrűjének északnyugati bezárását és a 10-es út későbbi ütemében tervezett Kesztölc felé húzódó nyomvonalat, amely a Nemzeti Park határán vágná át a Pilis erdeit. Nem kellene-e előbb tisztázni, hogy vajon megépül-e és pontosan hol épül meg az Aquincum irányába vezető út, amely a tervek szerint elvezeti a 10-es út forgalmát? És ez valóban megoldja-e a Bécsi úton reggel és késő délután kialakuló hatalmas dugókat? Egyáltalán:mennyire és milyen garanciák mellett indokolt a Pilis átszelése?

Mi az alapprobléma? Túlzsúfolt a 10-es út, annak minden káros következményével együtt. A zsúfoltságnak alapvetően három oka van:

1. Az utóbbi évtizedben tízezrével költöztek ki Budapestrol az út vonzáskörzetébe azok, akik továbbra is a fővárosban dolgoznak.
2. Egyre több autót vásárolnak és használnak az emberek.
3. Az utóbbi 15 évben évente több száz milliárd forinttal támogatja az állam a közúti közlekedést az adófizetők pénzébol. Versenyelőnyhöz juttatja ezáltal a közutat a vasúttal, az egyéni közlekedést a tömegközlekedéssel szemben.
4. A negyedik oka pedig az, hogy nincsenek megfontolt és összehangolt törekvések, intézkedések a probléma megoldására. Ezért tartunk itt, és ezért vagyunk itt, hogy számba vegyük, hogyan is lehetne ezt a zsúfoltságot tartósan csökkenteni. A komplex probléma komplex megoldás után kiált. Ezért szeretnénk ma itt a közúton kívül a vasútról, a közösségi közlekedésről és a külföldi tapasztalatokról is hallani.

A kérdés ugyanis nem az, hogy kapunk egy zsák pénzt azoktól a balek gazdag EU-soktól (már mi is azok vagyunk!), amin nagyon jó kis utat építhetne az útépítő lobbi, és ebbe miért akarnak azok a galád zöldek beleavatkozni? Hanem úgy lehetne inkább megfogalmazni, hogy van egy rakás pénz (illetve szeretnénk ezt a pénzt az unokáinktól kölcsönvenni), amit országunk kormánya (is) úgy ítélt meg, hogy a régió közlekedési problémájának megoldására fordíthatunk. Hogyan lehetne minél olcsóbban, gyorsabban és tartósabban megoldani ezt az égeto problémát?

Az okos ember más kárán tanul. A motorizáció tőlünk Nyugatra már korábban előretört, így igazán tanulhatunk uniós társainktól. Az a fontos, hogy ne szolgaian másoljuk az általuk évekkel, évtizedekkel korábban elkövetett hibákat, hanem okos emberként, tanuljunk aző kárukon és legyen annyi eszünk, amennyi nekik most van, és nem amennyi akkor volt nekik, amikor még az autóutak építését erőltették.

Nagyon sok kérdés merül fel, reméljük, hogy az este végére ezekre kielégítő válaszokat kapunk. Ha szerényebb célt tűzünk magunk elé,
akkor mondjuk sejteni fogjuk az est végére, hogy melyek a legfontosabb kérdések és ezekre milyen irányban kereshetjük a jó válaszokat. A jó válaszokat, amelyek községeinknek, közösségeinknek jók. Azt már eddig is tudtuk ugyanis, hallottuk eleget, hogy mi lenne jó a multinacionális útépítő, szállítmányozó és kereskedelmi cégeknek.

Ha nem azt akarjuk, hogy mint a pártállami diktatúrában, föntről mondják meg nekünk, hogy mi a jó nekünk magunknak, akkor nyissuk ki szemünket, fülünket és főleg elménket, gondolkozzunk együtt!

(Borzsák Isztván elnök bevezető beszéde, elhangzott a Piliscsabáért Egyesület szakmai fórumán, 2005. március 18-án.)