Felelős-e a döntés?
2007. július 2.
A ma esti rendkívüli képviselő-testületi ülésen a képviselők 8 igen, 3 nem arányban megszavazták, hogy a Szállás III területén 84 darab négylakásos társasház, vagyis egy méretes lakótelep épülhessen.
Az ügy előzménye, hogy a múlt keddi testületi ülésen az a javaslat, amely arról szólt, hogy a terület 48%-án épülhessenek társasházak, elbukott, mert a képviselők többsége azt nem támogatta. Az akkori szavazás során a 48%-ra igent mondott: Bácskai Beáta, Grősz József, Jeli Zoltán, Kasza Péter, Simon Gyula és dr. Veres Lajos. Nemet mondott: dr. Csizmadia László, dr. Kocsis Kálmán, Markovics András, Mocsáry Dezső és dr. Solti Gábor. Tartózkodott: dr. Kupcsok Lajos alpolgármester.
Ezt követően alakult egy öt tagú „jószolgálati küldöttség”, amelynek tagjait testületi szavazás arányában választották ki: dr. Kupcsok Lajos (tartózkodás), Kasza Péter, és Bácskai Beáta - az ő helyét időközben valamilyen oknál fogva Szoboszlay István vette át - (igen), dr. Kocsis Kálmán, dr. Solti Gábor (nem).

A küldöttségnek a tárgyalás során sikerült elérnie a befektetőknél, hogy a Szállás III területén 84 társasház épüljön (ez százalékban mérve jóval több, mint 48%, amelyet a testület az előző ülésén elutasított), továbbá elérte, hogy a szennyvíztelep minimum 300 millió forintos bővítéséhez a befektető nem 20, hanem 40 millióval járuljon hozzá. A befektető ennek fejében megígérte, hogy nem pereli tovább az önkormányzatot és visszavonja az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványát is.
A mai ülésen a „jószolgálati küldöttség” javaslatát és annak magyarázatát dr. Kupcsok Lajos alpolgármester ismertette, ebben sok minden fontos dologról szó esett, arról azonban nem, hogy az önkormányzat végzett volna számításokat arra vonatkozóan, hogy a döntésből fakadó lakosságnövekedés milyen plusz terheket ró majd rá (óvoda, orvosi ellátás és egyéb közfeladatok). Ez - ami a bárhol a világon alapkövetelmény - Piliscsabán egyszerűen nem szokás.

A döntést név szerinti szavazással hozták. Aki korábban és most is nemmel szavazott: dr. Csizmadia László, Markovics András, Mocsáry Dezső. Aki megszavazta: Bácskai Beáta, Grősz József, Jeli Zoltán, Kasza Péter polgármester, dr. Kocsis Kálmán, dr. Kupcsok Lajos alpolgármester, Simon Gyula és Szoboszlay István. Aki nem volt jelen és ezért nem szavazott: Baráthné Kozák Erzsébet, dr. Solti Gábor és dr. Veres Lajos.
Erre még érdemes lesz visszaemlékezni.

2007. június 10.
A június 6-i Pénzügyi, Fejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy az elfogadásra előkészített, többszereplős egyeztetésen túljutott HÉSZ-ben (Helyi Építési Szabályzat) újabb módosításokat hagy jóvá. Meglepő módon - a korábbi döntésével ellentétben - további adatok begyűjtése nélkül hozzájárult ahhoz, hogy a Magdolna-völgy III területén lévő 138 telek 48%-án, vagyis kb. 60 telken négylakásos társasházakból álló lakótelep jöjjön létre. Ezt a bizottsági tagok többsége kompromisszumos megoldásnak tartotta, hiszen az eredeti javaslatban az összes telken négylakásos társasházak jöttek volna létre.
Az ezzel kapcsolatos megállapodás tervezetet személyesen Kasza Péter polgármester készítette el és terjesztette a bizottság elé. Ebben a Magdolna-völgy III fejlesztőinek vállalása ismét csak 20 millió forintos összegű, ennyivel járulnának hozzá a szennyvíztelep fejlesztéséhez. A közművek megépítésén kívül (ez elemi érdekük, hiszen ezek nélkül az ingatlanok nem lennének értékesíthetők) egyéb hozzájárulásról (óvoda építés, iskolafejlesztés, kommunális létesítmények, közösségi épületek, stb. ) adatot a tervezet nem tartalmaz.
Megállapítható, hogy miközben a bizottság elé került javaslat az önkormányzatra súlyos költségeket és jövőbeli, fedezet nélküli terheket rótt, hasznot ezzel szemben a számára egyáltalán nem kínált.
Az ülésen résztvevők: Baráthné Kozák Erzsébet elnök, Jeli Zoltán, Markovics András, Szoboszlai István képviselők, valamint Peterdy András, dr. Valenta László, Papp István (kültagok) közül egyedül Baráthné Kozák Erzsébet nem szavazta meg a módosításra tett javaslatot, a többiek támogatták, míg Markovics András tartózkodott. Az időnként viharos vitákkal tarkított ülésen a perrel fenyegető felszólalásaikkal jelen voltak a Magdolna-völgy III "fejlesztői" is.
A döntést - amely egyébként törvényességi kérdéseket is felvet - Kasza Péter előterjesztése alapozta meg. A helyenként éles vitát kiváltó kérdésben a polgármester többek között beszámolt arról, hogy az önkormányzat ügyvédei szerint is kerülni kell a pereskedést, ezért a bizottságot "megegyezésre" ösztökélte - a szavazás eredményét tekintve - sikerrel.
Feltűnő azonban, hogy az előterjesztésből alábbi anyagok hiányoztak (ezért a meghozott döntést a legjobb indulattal is csak teljesen megalapozatlannak lehet tekinteni):
- az önkormányzat ügyvédjének írásbeli tájékoztatása a perről és a folyamatban lévő jogi ügyekről (ugyanis az önkormányzat ügyvédje nemrégiben a polgármester, néhány képviselő és bizottsági tag jelenlétében konkrétan azt mondta, hogy sokkal többe fog kerülni az önkormányzatnak, ha elfogadja a módosítást a magasabb beépíthetőségi mértékről, mintha elvesztené a pert - ez ellentétes azzal, amit a polgármester állított erről),
- az önkormányzat ügyvédje írásbeli tájékoztatása arról, hogy a Magdolna-völgy III telekmegosztásával kapcsolatos bűncselekmények ügyében a nyomozás folytatódik (az erről szóló írott anyagot a fent idézett találkozó résztvevői megkapták, így a polgármester és az egyik bizottsági kültag is - ezt sem tartalmazta az előterjesztés),
- konkrét számítások arról, hogy a módosítás milyen infrastrukturális, kommunális és egyéb terhekkel jár és azokat vajon kinek kell majd fedeznie (a fejlesztő vállalása hiányában nyilvánvaló, hogy ezeket az önkormányzatnak kell majd állnia).
Felmerül a kérdés, hogy ezek fényében a bizottság tagjai vajon miért döntöttek a kb. 60 házas lakótelep engedélyezése mellett? A tisztázáslátás érdekében meg kellene válaszolniuk az alábbi kérdéseket a nyilvánosság előtt:
Milyen haszna van ebből az önkormányzatnak és a falu lakóinak (pontosan számszerűsítve)?
Milyen költségeket ró ez az önkormányzatra (pontosan számszerűsítve) és van-e erre fedezet?
Miért félnek a pertől, ha annak elvesztése kevesebbe kerül, mintha engedélyeznék a lakótelepet?
Egy ilyen volumenű döntés esetében miért nem várják meg az ügyészségi nyomozás végét, amely során kiderülhet az eredeti telekmegosztás törvénytelen volta, hiszen a per alapja esetleg semmissé válhat és a fenyegetettség (amitől megijedni és gyorsan alkut kötni persze nem kellene) megszűnik?
További kérdés az, hogy hogyan lehetséges, hogy a bizottság igennel szavazó tagjai nem ragaszkodtak ahhoz, hogy egy ilyen megállapodás elfogadásához kikérjék legkevesebb:
- az önkormányzat ügyvédjének vagy, az önkormányzati érdek képviselete érdekében ehhez valóban értő, más szakembernek írásbeli szakvéleményét?
- milyen megfontolásból folytattak vitát egy olyan tervezetről, amelyet a polgármester, jogi segítség nélkül, egymaga készített el?
- a döntést megelőzően tisztázták-e, hogy az ülésen résztvevő "befektetőknek" milyen jogszerű, írásban lefektetett felhatalmazásuk van a terület tulajdonosaitól a tárgyalásra (mint ahogy azt az önkormányzat ügyvédje is javasolta), ugyanis ugyanez a bizottság egy korábbi ülésén erről már folyt vita és akkor ugyanez a bizottság úgy döntött, hogy ezek nélkül az ügy nem tárgyalható érdemileg?
- most mitől vált számukra tárgyalhatóvá?
A hírek szerint az ügy - ilyen előkészítés (előkészítetlenség) után - állítólag napirendre kerül a testület június 19-i ülésén. Ez lesz a testület erkölcsi töréspróbája, amikor kiderül, hogy képesek-e a falu érdekeit szolgáló, felelős döntésekre, vagy - a hiszékenység csapdájában, kellő nyomás, hiányos információ és félretájékoztatás esetén - a választóikat cserben hagyva, alul maradnak.