A népszavazás kérdései

1. Akarja-e Ön, hogy Piliscsaba belterülete 2010-ig megmaradjon az 1999. III. 26-án elfogadott településszerkezeti terv belterületi határai között és így újabb területeket ne lehessen lakóparkká, lakóövezetté alakítani?

2. Akarja-e Ön, hogy Piliscsaba közigazgatási területén csak olyan kereskedelmi, szolgáltató vagy gazdasági tevékenységet lehessen végezni, amely a legkisebb mértékben terheli a környezetet és az emberi egészséget (vagyis környezeti hatásvizsgálat köteles, illetve a környezetvédelmi hatóság által hatásvizsgálatra kötelezhető tevékenységekre engedélyt ne lehessen kiadni)?

Népszavazási eredmények 2001. december 23.

Győzelemmel zárult az aranyvasárnapi két IGEN-es népszavazás, hiszen a szavazók 95,4%-a igennel szavazott. Ezzel kifejezte óhaját, hogy nem kíván több lakóparkot, lakóterületet és ipari zónát Piliscsabán, valamint azt szeretné, hogy csak olyan gazdasági tevékenységet lehessen folytatni itt, amely a legkisebb mértékben sem károsítja az emberi egészséget és a környezetet.

A piliscsabai népszavazás a jog szerint azonban „érvénytelen és eredményes” volt. Ez nem pusztán a szavakkal való játék, hiszen az „érvényes és eredményes” népszavazás döntését a képviselő-testületnek kötelező tudomásul vennie, míg érvénytelen, ámde eredményes népszavazás esetén a jogszabály úgy rendelkezik, hogy azt a képviselő-testület magára kötelezőnek nyilváníthatja. A jogszabály ezen rendelkezése módot ad az esetleges kártérítési vagy más kötelezettségek elhárítására is, hiszen a testület hivatkozhat arra, hogy a szavazók többségének kívánsága szerint jár el.

Ez utóbbinak abban van különleges jelentősége Piliscsaba esetében, hogy a leadott voksok majdnem 100%-ban Piliscsaba jelenlegi arculatának megóvását, az 1998. évi belterületi határok megtartását és a természeti környezet pusztításának megakadályozását támogatták.

Ha a számok tükrében elemezzük a népszavazáson való részvételt, igen érdekes következtetések is adódnak.

Piliscsabán 2001. decemberében 4332 szavazópolgárt tartottak nyilván, közülük a decemberi népszavazáson 1447 fô, vagyis 33,65% vett részt. A leadott szavazatok közül 22 volt valamilyen okból hibás, így érvénytelen.

Piliscsabán a rendszerváltás óta egyetlen helyhatósági választáson sem érte el a részvételi arány az 50% + 1 főt. A mostani részvételi arány mindazonáltal igen figyelemreméltó volt annak fényében, hogy a képviselő-testület aranyvasárnapra tűzte ki a népszavazást, hogy igencsak hideg volt, az utak csúszósak voltak, hogy a polgármester arcpirító módon, a demokráciát a sárba tiporva arra buzdított, hogy ne menjenek el szavazni, és az általa jegyzett Piliscsabai Polgár különszáma is erre ösztönözte az embereket.

De tény, hogy a decemberi népszavazás érvényességéhez további 719 főnek kellett volna elmennie szavazni. A távolmaradók között volt az a 12 igaz demokrata képviselő is, élükön a polgármesterrel, akik még arra sem vették a fáradtságot, hogy elmenjenek nemmel szavazni.

Piliscsaba négy választókerületéből kettőben (III. és IV. körzet, amely Klotildligetet is magában foglalja) 39,2%, illetve 45,9% volt a részvételi arány, míg a falu többi részén ehhez képest a polgárok feltűnő közömbösséget mutattak, hiszen mindössze 23%-uk vett részt a szavazáson.

Érdemes emlékezetbe idézni, hogy míg a helyhatósági választások esetében a szavazattal rendelkező állampolgárok 25%-ának részvétele elegendő a szavazás érvényességéhez, a népszavazás érvényességéhez legalább 50% + 1 fő voksa szükséges.

Nem csoda, ha Magyarországon a népszavazások többsége érvénytelen. A rendszerváltás óta eltelt 12 évben három országos népszavazást tartottak, ezekből kett érvénytelen volt. A legutóbbit 1997-ben a NATO-hoz való csatlakozás támogatására írták ki, de a választópolgároknak csak 49,24%-a járult az urnákhoz. Így lettünk NATO tagok egy, a piliscsabai mércével mérve „érvénytelen és eredményes” népszavazás után.

Ha Piliscsaba képviselő-testülete is ebben a szellemben jár el, akkor tiszteletben tartja majd a választópolgárok több, mint egyharmadának, valamint a szavazatukat leadók több, mint 95%-ának akaratát, és meghagyja a falu belterületi határait az 1998-ban megállapított keretek között.

Ez azért is indokolt lenne, mert, ha helyhatósági választások esetében elegendő 25%-os részvételi arány ahhoz, hogy meg lehessen választani a polgármestert és a képviselőket, akik négy éven át a szavazók mindössze egy negyedének részvétele (nem okvetlenül a támogatása!) alapján irányíthatják a községet, akkor a 33%-os részvétellel lebonyolított népszavazásban igennel szavazó 1357 polgár akaratát bizony illik figyelembe venni.

Hársvölgyi Albert például 2000-ben 769 szavazatot – mindössze 18%-os támogatást – kapott és ezzel vált a falu vezetőjévé. Az 1998. évi választáson egyetlen képviselő sem kapott 1150-nél több szavazatot. Ezért is kell az 1367 igen szavazatot komolyan venniük.

Mind a helyhatósági választás, mind a népszavazás a népképviseletről szól. Az előbbi a népképviselet időleges és egyes személyekre szóló átruházásáról, az utóbbi pedig a népképviselet közvetlen gyakorlásáról. Így valójában nem indokolt, hogy eltérő számú részvételi arányt írjon elő a jogszabály.

Ezen indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére több civil szervezet kezdeményezi az Országgyűlésben a népszavazási törvény módosítását. Ezt az 50%-os határ miatt érvénytelenné váló országos és helyi népszavazások rendkívül magas száma is indokolja.

Az összes szavazatra jogosult piliscsabai polgár száma 4332,

ebből 1447 voksolt és 95,4%-uk válaszolt IGEN-nel

A részvételi arány: 33,65%

Részvételi arány körzetenként

I. Körzet 23,8%

II. Körzet 23%

III. Körzet 39,2%

IV. Körzet 45,9%



vissza a főoldalra