Lakóparkosítási lázban
2001. augusztus

Piliscsabán utoljára 1999. márciusában módosították a településszerkezeti tervet, ekkor három lakópark kialakítását tették lehetővé összesen 500.000 m2 gyep, rét, szántó és erdő területén.

Ezek: Garancsliget, Magdolna völgy, Álomvölgy

Továbbá a Kenyérmezei patak mentén fekvő Hosszúrét nádasából 500.000 m2 területű gazdasági övezetet alakítottak ki.

Két évvel ezelőtt tehát már 1 millió négyzetméter terület esett áldozatul a lakóparkosításnak és az iparosítási szándéknak.

A Piliscsabán az Önkormányzat ismét módosítani akarja a településszerkezeti tervet, ez alkalommal újabb 1.470.000 m2 erdő, szántó és gyep esne áldozatul a féktelen lakóparkosításnak.

E területek közül 600.000 m2 belterületbe vonásához a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint illetékes természetvédelmi hatóság, nem járult hozzá természetvédelmi okokból, bár a hatósági kifogásokat csak részben tartalmazó, módosított térkép arra utal, hogy ez az önkormányzatot nem tartja vissza attól, hogy a Pilisi Parkerdőhöz tartozó két erdős terület közé ékelt, (egy vállalkozó tulajdonát képező) területet továbbra is lakóparkként tüntesse fel a településszerkezeti tervmódosításban. Ez egyébként törvénytelen.

A most tervezett átminősítésekkel a település belterülete mindössze 2 év időtartam alatt több, mint 50%-kal nőne meg, ez természetellenes, szükségtelen és egészségtelen fejlődés a község számára. A népszavazással ez a tájpusztítás megállítható az 1999. évi szinten, amely akkor 25%-os növekedést jelentett.

Piliscsabán a lakosság dermedten áll az Önkormányzat azon igyekezete előtt, hogy megsemmisítse a település hagyományos arculatát és, hogy a falut korábban körülvevő természeti tájat és a benne rejlő számos pótolhatatlan természeti értéket elpusztítani hagyja.

A belterületbe vont telkek után az önkormányzat 150.000 forint összeget kap a telektulajdonosoktól (néhány, a mezőgazdasági területeket korábban olcsó pénzen felvásárló vállalkozótól, akik a lakóparkokat létrehozzák), ez az összeg azonban messze alatta marad annak a tehernek, ami az önkormányzatra hárul a jövőben az infrastruktúra fenntartása, az iskolák, óvodák és egyéb kötelező kommunális létesítmények megteremtésével kapcsolatban.


vissza a főoldalra