Bevételi adatok: Önkormányzati dokumentumok - Kiadási adatok: szakértői vélemény
Piliscsabán az 1996. óta folyó belterületbe vonások hasznát alátámasztó, átfogó gazdasági számítások nem készültek. Enélkül pedig felelôsséggel semmiféle döntést nem lett volna szabad hozni. A Piliscsabáért Egyesület által augusztusban nyilvánosságra hozott Gazdasági Elemzést hol „hamis adatok"-nak, hol „hazugság"-nak nyilvánították. Az október 2-án megtartott Lakossági Fórum meghívott elôadója volt Móczár Ferenc, a pénzügyi bizottság elnöke. A bizottság elnöke elôadás helyett felajánlotta, hogy szívesen válaszol a feltett kérdésekre. A válaszadások során sajnálatos módon semmiféle konkrét adatot nem tárt fel arról, hogy a belterületbe vonásokból mennyi haszna származott/származhat a falunak, és, hogy a bôvülés milyen infrastrukturális kötelezettségeket ró a falura. Márpedig, ha az adatok olyan kedvezôek, mint állítják, vajon miért nem hozták nyilvánosságra ôket?
A feladat pedig igen egyszeru, bárki kiszámíthatja, hiszen mindössze két adatot kell egymással szembeállítani. A belterületbe vont, illetve önkormányzati tulajdonban volt területek eladásából, és a belterületbe vont magántulajdonú területek után megfizetett(megfizetendô) egyszeri kötelezô kötelezettségvállalásból befolyt(befolyó) összegek nagyságát (ez eddig telkenként 150.000.-Ft volt), kell összevetni az új terülek muködtetéséhez szükségszeruen elvégzendô infrastrukturális beruházások költségeinek összegével.
A Piliscsabáért Egyesület által nyilvánosságra hozott Gazdasági Elemzés adatait eddig nem cáfolta meg senki. Fent ennek sarokszámait közöltük ismét.
Eszerint az összesen 246 hektár (2 millió 460 ezer m2) belterületbe vonásért az Önkormányzat összesen körülbelül 131 millió forint bevételhez juthatott. A másik oldalon viszont keletkezett minimálisan 2350 millió Ft kiadása. Egyszeru osztással kiszámítható, hogy minden belterületbe vont négyzetméter után 53.- Ft bevételre tett szert az önkormányzat, mellyel szemben négyzetméterenként 955.- Ft kiadás áll.
A belterületbe vonás tehát valójában nem bizonyul jó üzletnek az Önkormányzat számára. (Viszont igen kedvez a telekspekulánsoknak és a vállalkozóknak.)
A kérdés az, honnan képzeli elôteremteni a képviselô-testület a fenti 2350 millió forint hiányzó pénzt? Sem javaslatot, sem elképzelést nem hallottunk eddig errôl.
A képviselôk azzal érvelnek, hogy a betelepülô lakosságtól adó- és járulékos bevétel folyik majd be. E bevételek (optimista becslés szerint évi 175 millió Ft) jó esetben legfeljebb fedezni fogják a megnövekvô közvilágítási, intézmény fenntartási és egyéb költségeket (158 millió Ft), de semmiképpen nem lesznek elegendôek arra, hogy a fenti beruházásokat fedezzék. Tetôzi a bajt, hogy a fenti éves bevétellel csak akkor lehet valójában számolni, ha a területek teljesen beépülnek és a lakók beköltöznek (állandó lakcímmel). A közvilágítás, a közút fenntartás (hóeltakarítás, karbantartás), intézményfenntartás költségei azonban részben már most is, de 2-3 éven belül feltétlenül jelentkeznek.
A fenti területeken létrejövô lakások száma várhatóan 1020. A tapasztalatok szerint kb. 500 lakáshoz egy iskola és egy óvoda szükségeltetik, tehát két iskola és két óvoda, továbbá egy orvosi rendelô megépítésének jövôbeli kötelezettsége már terheli az Önkormányzatot a fenti belterületbe vonások nyomán.
Az intézmények létrehozásához szükséges több, mint két milliárd forintnyi ráfordítás kötelezettsége nem azonnal jelentkezik. De 2-3 éven belül neki kell látni a feladatoknak. Ha ezeket öt évre ütemezik, akkor évente kb. 460 millió forintot kell valahonnan elôteremteni a feladatok megvalósítására. Erre a költségvetésben nincs fedezet!
A képviselô-testület szeptember 21-i ülésén (egyelôre) elvetette a Szállás 10-es út menti részének, valamint a Sumlin területének belterületbe vonási tervét, de kitartott amelett, hogy a Garancslejtôn 30 hektárnyi területet belterületbe vonjon (150 telek).
Ezért körülbelül 22,5 millió forint közmufejlesztési hozzájárulás befizetése és újabb 260 lakás létrejötte várható. Az ezzel kapcsolatos szociális és infrastrukturális kötelezettségeket a fenti számításban nem szerepeltettük, de már most látható, hogy a bevétel messze alatta marad a kiadásoknak.
A kiadási oldalon csak a szükséges intézményi beruházásokat szerepeltettük. Holott lesz még más jelentôs kiadás is. A közmuvesítés és az utak megépítésének ügye egyedül a Magdolna-völgyben tekinthetô rendezettnek, mert itt a beruházó ezeket már elvégeztette a saját költségére. De a közvilágítást, az utak tisztítását, fenntartását (késôbbi javítások, stb.) a jôvôben itt is az Önkormányzatnak kell állnia. Nincs gazdája ugyanakkor sem a közmuvesítésnek, sem az útépítésnek az Álomvölgyben (40 hektár), sem a Garancslejtôn (30 hektár). Ezek költségeit csak becsülni lehet, nagyságrendje várhatóan több száz millió forint.
A falu egyébként is súlyos anyagi helyzetét tovább ronthatja az, hogy a képviselô-testület az október 5-i ülésén nemhogy nem emelte a belterületbe vont telkekért eddig kiszabott kötelezô közmufejlesztési hozzájárulás 150 ezer forintos összegét, hanem elhatározta, hogy a jövôben ezt „egyedi elbírálással" állapítja meg! Így a bevételek végképp nem tervezhetôk és nem átláthatók! Ráadásul, ahol eddig nem volt elôre megszabva a hozzájárulás öszszege, ott nem is fizették be (lásd Hosszú-rét gazdasági terület, Álomvölgy).
A falu további eladósodását csak a további belterületbe vonások megállításával lehet megakadályozni, ezt szolgálja a népszavazás. Ha tehát a belterületi határok 1999. márciusi állapotának megtartása mellett szavaz, ahhoz járul hozzá, hogy a falu költségvetésére nehezedô fedezetlen költségek ne nôhessenek még tovább, továbbá tevôlegesen közremuködik abban, hogy:
- a jelenlegi mezôgazdasági és erdôterületeken senki ne kapjon lehetôséget semmilyen formában további építési telkek kialakítására,
- a szabad földeken rákszeruen terjedô építkezések ne indulhassanak be és ne jöhessen létre az Álomvölgyhöz hasonló, mezôgazdasági területnek álcázott lakóterület,
- a Sumlin térsége megmaradhasson a jelenlegi állapotában, házak ott ne épülhessenek,
- a szennyvíztelep mellett épített betonüzemen túl ne terjeszkedjen a gazdasági terület,
- a Kenyérmezei patak bal oldala megmeneküljön az ipari övezetté alakítástól,
- a Garancslejtô térségében ne jöhessen létre újabb lakóterület.
(Megjelent az EgyMásért 2001. novemberi számában)
vissza a főoldalra