Lászó Erika elôadása, amely elhangzott 2001. november 16-án
a Piliscsabáért Egyesület Lakossági Tájékoztatóján
Amikor a Piliscsabáért Egyesület zászlót bontott tavaly októberben, alig több, mint egy éve, az elsô rázúdult feladat a pilisjászfalui műanyagfeldolgó üzem ügye volt. Ez a mai napig nem épült fel.
Dr. Nagybanczoni Béla, alpolgármester, aki abban az idôben a falu vezetôje volt, 1999-ben egy lakossági fórumon arra a kérésre, hogy a testület tegyen meg mindent a gyár felépülése ellen, kijelentette, hogy „mi ehhez túl kicsik vagyunk". Ha ô mondja én elhiszem, viszont a Piliscsabáért Egyesület, úgy tűnik, nem volt túl kicsi hozzá, hiszen a gyár a mai napig nem épült fel.
Persze ehhez nagyon sok munka, odaadás, kellett, és az is, hogy számos, hozzánk hasonlóan gondolkozó, a környezetért aggódó ember mellénk álljon.
Elsôsorban például Dr. Illés Zoltán, a magyar országgyűlés környzetvédelmi bizottságának elnöke, aki diplomás vegyészmérnökként, pontosan tudta milyen veszélyt rejt magában egy ilyen gyár.
Tavaly novemberben és decemberben négy tüntetést szerveztünk Pilisjászfalun. Ezeken Deli Árpádon kívül egyetlen önkormányzati képviselô sem vett részt, noha 2000. októberében 1400 piliscsabai pogár írta alá a tiltakozó íveket, így nem volt kétséges, hogy mit gondolnak a falu lakói a tervezett beruházástól.
Ebben az idôben sok kritikát kaptunk a gyár és Pilisjászfalu vezetôitôl, hogy miért nem foglalkozunk inkább Piliscsaba ügyeivel. Amikor idén tavasszal nekiláttunk ennek, Piliscsaba vezetése azért bírált minket, hogy politizálunk, s minden, amit teszünk a választások elôkészítését szolgálja.
Ez természetesen nem felel meg az igazságnak. Aligha róható fel egyesületünknek, hogy a felszínre hozta és a közvélemény elé tárta azokat a jogszerűtlenségeket, amelyek ártanak a falu és lakói érdekeinek. Ezeket valakik elkövették. A képviselôk többsége mégsem az elkövetôket keresi, hanem a Piliscsabáért Egyesületet okolja, amiért nyilvánosságra hozta az ügyeket.
Mi persze nem tettünk semmit a hatalom megszerzéséért, csak azon fáradoztunk, hogy minél több tényt és információt hozzunk a közösség tudomására. Hadd idézzek most két mondatot egy 1908-ban, majd 100 évvel ezelôtt megjelent könyvbôl, melyet az Athenaeum Rt. „A Társadalom: Az emberiség művelôdésének és gazdasági életének fejlôdése" címmel jelentetett meg, Stein Lajos berni egyetemi tanár szerkesztésében.
„Az egyszer megszerzett hatalom megtartására azután minden eszköz jó: a legalávalóbb megvesztegetés éppúgy, mint a hiábavaló igérgetések rosszhiszeműsége.
A hatalmat ezenkívül a legtöbb esetben nem magáért keresik, - bár bírásának képzetében is kétségkívül nagy vonzóerô rejlik - hanem azon közvetett haszon kedvéért, amely a hatalomból ered. A legnagyobb ritkaság az oly férfi, aki hivatalt vagy állást közérdekbôl, önzetlenül visel."
Nos, tehát azt kellene szem elôtt tartani, hogy vajon a Piliscsabáért Egyesület tagjai önzetlenül vagy önérdekbôl tették és teszik azt, amit tesznek. Egyikünknek sem lett több pénze, vagyona, sem több szabadideje azóta, amióta az egyesületben munkát vállalt. Sôt, ennek éppen az ellenkezôje következett be, hiszen sokan közülünk saját anyagi forrásaink terhére járultunk hozzá a tevékenységhez. Az idôrôl már nem is beszélek. S vajon mi lett a hasznunk ebbôl? Vádaskodások, sértô, becsületbe vágó, a lejáratásunkat célzó kijelentések hangzanak el. De nem ez az érdekes.
Ami érdekes az az, hogy eddig egyetlen egy konkrét kérdésben nem adtak konkrét választ. Mind a mai napig nem állt ki sem a polgármester úr, sem a pénzügyi bizottság elnöke, sem más, és nem mondta el, hogy mennyi bevételt eredményezett a falu 84%-os belterületi növekedése, és azt sem, hogy mennyibe fog ez kerülni rövid-, közép- és hosszú távon a falunak. Vajon miért nem? Két eset állhat fenn: vagy, mert nem tudják, vagy mert nem akarják elmondani. Ha nem tudják, az a baj, ha nem akarják, az még nagyobb, mert akkor feltehetôen valamit rejtegetnek.
A népszavazási kezdeményezésre is éppen emiatt került sor. Júliusban indult, de mindvégig igyekeztek gátolni. A kérdések még bíróság elé is kerültek, mert Kollár László képviselô és a Hosszú-réti Vállalkozók Egyesülete kifogást emelt ellenük. A bíróság ezt természetesen elutasította, hiszen a kérdésekben semmi kivetnivalót nem találhatott és nem is talált. De ezzel is elveszett 10 nap. Az 1148 aláírást tartalmazó íveket október 5-én adtuk át a jegyzônek hitelesítésre. Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményzezésrôl szóló 26/1991.(IX.6.) rendelete 8 napot ad a választási iroda vezetôjének, nálunk ez a jegyzô, az aláírások hitelesítésére. Ô elôször október 16-át jelölte meg erre, de fél órával a megbeszélt idôpont elôtt kiderült, hogy a választási bizottság két tagja nem tud megjelenni, ezért ekkor a hitelesítésre nem került sor. Ha sor került volna rá, akkor a jegyzô bejelenthette volna ezt a képviselô-testület október 18-i ülésén, s ott a népszavazás idôpontját is ki kellett volna tűzni.
Ha valaki ebben tudatosságot sejt, magára vessen.
Az aláírások hitelesítése végül csak október 25-én történt meg, vagyis ez elôírt 8 nap helyett 20 nap múltán. Ennek során megállapítást nyert, hogy 1104, illetve 1108 aláírás hiteles a benyújtott 1148 közül. Az érvénytelen aláírások zöme olyanoktól származott, akik nem állandó lakosok Piliscsabán.
Ha tehát összegezzük az eseményeket, kimutatható, hogy a határidôk végsô pillanatig történô elhúzásával, a bírósági eljárással, az aláírások hitelesítésére elôírt 8 nap 20 napra való eltolásával több, mint egy hónappal késôbb került a képviselôk elé a népszavazásról szóló határozati javaslat.
E tárgyban október 29-én tartott rendkívüli ülést a képviselô-testület, ezen 12 szavazattal rendelkezô képviselô vett részt. A polgármester az ülés megnyitása után azonnal december 23-át javasolta. Laza Zoltán képviselô ezzel szemben december 9-ére tett javaslatot, az ô elôterjesztése 4 igen és 8 nem szavazatot kapott. Ezt követôen a december 23-i polgármesteri javaslatot tették fel szavazásra, a jegyzô 8 igen, 4 nem és 1 tartózkodást számolt meg, (összesen 13 szavazat). A jegyzô felismerte: hogy „ez így nem jön ki". Aki élôben nézte a tévében látta, hogy valójában persze 7 igen, 4 nem és 1 tartózkodás volt, és emiatt a javaslat nem kapta meg a szükséges 2/3-os támogatást. A jegyzô újra számolta a javaslatokat, ekkor érkezett meg az alpolgármester. Ekkor újra szavaztak, egy már valójában eldöntött kérdésben. Az alpolgármester igen szavazata mentette meg a helyzetet a december 23-át támogatók számára.
Most az a feladat áll elôttünk, hogy meggyôzzük polgártársainkat arról, hogy menjenek el szavazni.
Az elsô kérdés úgy szól, hogy akarjuk-e, hogy Piliscsaba belterülete megmaradjon az 1999. március 26-án megállapított belterületi határok között.
Ez az állapot hozta létre a már meglévô Csabagyöngye mellé a Magdolna-völgyet, a Garancstetôt, a Garancslejtôt és a kétes státuszú Álomvölgyet. Ez a polgármester úr közlése szerint 800 új építési telket jelent.
Ha tehát erre a kérdésre igen a válasz, akkor az elôbbieken túl nem lesz kijelölhetô új lakóterület 2010-ig.
Mi ennek az elônye?
* marad idô az ide költözôk fokozatos befogadására, bekapcsolódásukra a falu életébe
* marad idô a szükséges fejlesztésekre anélkül, hogy további terheként újabb és újabb területek infrastrukturális fejlesztése is megjelenjen problémaként,
* de még ennél is fontosabb, hogy megmenekül a Sumlin, az Álomvölgytôl É-Ny-ra esô mezôgazdasági területek, a Garancslejtô, és a Szállás 10-es út menti része.
Az állítják, hogy mindez a vállalkozóknak káros. Ez természetesen szintén nem igaz. A gazdasági tevékenységre már kijelölt területek a mai napig nincsenek kihasználva. Elôbb lássuk, hogy ezek megtelnek, hasznot hoznak a falunak, és persze a vállalkozóknak is, hiszen csak a sikeres vállalkozók tudnak adót fizetni, s csak azt követôen érdemes bármiféle bôvítésrôl gondolkozni.
A további belterületbe vonás fenyegetô veszélyét azért is el kell hárítani, mert a képviselô-testület október 18-án úgy döntött, hogy nem szabja meg a telkenként eddig 150.000 forintban rögzített kötelezô kötelezettségvállalás összegét, hanem egyedi elbírálás alapján fogja ezt meghatározni. Tudni kell azt is, hogy a vállalkozási területeken lévô telkek után eddig semmiféle kötelezô kötelezettségvállalást nem szedtek be és nem is határoztak meg!
A második kérdésre adott igen válasz azt jelenti, hogy a jövôben nem lehet az emberi egészségre és a környezetre káros gazdasági tevékenységet folytatni Piliscsabán. Nem lehet kétséges, hogy ez mindannyiunk érdeke. Ne higyje el senki azt, hogy ezzel ellehetetlenednek a vállalkozók Piliscsabán. Aki ezt állítja, egyszerűen nem mond igazat. Az erre a kérdésre adott igen válasszal azt akadályozzuk meg, hogy bányát, erôművet, veszélyes hulladék lerakó helyet, vegyiüzemet, hulladékégetôt és más, ehhez hasonló méretű és hatásfokú ipari tevékenységeket végezhessen bárki Piliscsabán. Minden egyéb, környezeti kárt nem okozó tevékenység folytatható lesz továbbra is.
Piliscsaba jövôje most az Önök kezében van. Ha eljönnek szavazni és a népszavazás eredményes lesz, rendkívül fontos szolgálatot tesznek a közösségünknek.
Megôrzik Piliscsaba természeti értékeit a jövô generációk számára, hitet tesznek a demokrácia ereje mellett, felelôs polgárként részt vállalnak a közösség minden tagját érintô nagy jelentôségű kérdések eldöntésében. Piliscsaba lesz az elsô település Magyarországon, ahol a polgárok népszavazással dönthetik el, hogy mekkora és milyen községben kívánnak élni.
Ne szalasszák el ezt a lehetôséget! Hallgassanak a szívükre és az eszükre, ne a tudatos félrevezetés szirén hangjaira.
Mint ahogy a korábban már említett száz évvel ezelôtti írás mondja:
„Az, aki nagyobb hatalmat birtokol, mint aminô képességeinek s a köz érdekében végzett munkájának megfelel, tulajdonképpen magamagának árt, mert saját társadalmát gyengíti. Ellenben az, aki ellenszolgáltatás nélkül áldoz az összességnek, tulajdonképp önmagának használ, amennyiben saját társadalmát erôsíti."
Kérem, hogy áldozzanak Önök is az összeségnek december 23-án, Aranyvasárnapon.
vissza a főoldalra