Merre tart Piliscsaba?
Civil Fórum

Legyen-e Piliscsaba város, vagy maradjon kertvárosias, ligetes pihenőfalu - ez volt a május 9-i Fórum központi témája, amelynek apropóját az adta, hogy a közelmúltban nyilvánosságra került: a Magdolna-völgy III ütemében szereplő 138 telekre olyan szabályozást igényelne a befektető, amely négylakásos társasházak, egy igazi, méretes lakótelep megépítését tenné lehetővé, valamint az is, hogy a Műszaki Iroda kiadott egy elvi építési engedélyt a Fényesliget mellett egy 72 lakásos tömbház megépítésére. Ezek hatalmas változást okoznának a falu hagyományos struktúrájában, és olyan infrastrukturális és kommunális terheket rónának az önkormányzatra, amellyel pénzeszközök híján képtelen lesz megbirkózni. Ennek és a múltbéli átgondolatlan lakóterület fejlesztéseknek óhatatlan következménye az adók jelentős emelése lesz - hangzott el a Fórumon.

A Csabagyöngye Egyesület és a Pliscsabáért Egyesület új kezdeményezése olyan fórumok sorozata, amelyek számba veszik a falu fejlődését, annak irányait, a települést sújtó infrastrukturális és egyéb gondokat. A sorozat első rendezvényére május 9-én a Mezőgazdasági Szakiskola Nagytermében került sor. A Fórumot jelenlétével megtisztelte Kasza Péter polgármester, Kupcsok Lajos alpolgármester, a képviselő testület tagjai közül Baráthné Kozák Erzsébet, Jeli Zoltán, Kocsis Kálmán és Solti Gábor.
A rendezvényt dr. Deli Árpád moderálta, a vitaindítót László Erika, a Piliscsabáért Egyesület elnöke tartotta, őt a meghívott szakértő, Gauder Péter, a Quo Vadis Consult Kft. ügyvezető igazgatója előadása követte, majd Német András, a Csabagyöngye Egyesület elnöke foglalta össze a falu előtt álló, döntésre váró kérdéseket.
László Erika prezentációjában (www.piliscsabaert.net/forum.pps) felvázolta az 1995-2001 között lezajlott belterületbe vonásokat, amelyek eredményeképpen ma a kommunális infrastruktúra az összeomlás szélén van (óvoda, iskola, egészségügyi ellátás), a szennyvíztelep a feladat ellátására alkalmatlan és súlyosan környezetszennyező, az utak állapota kritikán aluli, a fejlesztésekre pedig egyszerűen nincs fedezet.
Rámutatott, hogy ha a Magdolna-völgy III ütemében nem családi házak, hanem négylakásos társasházak épülnek, akkor a kb. 552 lakos helyett - egy gyermekes, illetve kétgyermekes családokat feltételezve - 1656-2208 új lakossal kell számolni. A 72 lakásos tömbházba ugyanakkor 216-288 új lakos költözik majd be. Ez olyan mérvű lakosságnövekmény, amely kitesz egy új települést (több, mint ahányan Pilisjászfalun vagy Tinnyén vagy Piliscséven laknak), anélkül, hogy a számukra iskolai, óvodai helyek, megfelelő szintű egészségügyi ellátás, stb. biztosítható lenne. A szennyvíztelep, az utak és a környezet terheléséről már nem is szólva. Hangsúlyozta, hogy a területre, amely többször is tulajdonost váltott, jelenleg nincs semmiféle jogszerű, garanciákat nyújtó megállapodás arról, hogy a közművek és utak megépítését a befektető vállalja-e.
Gauder Péter meghívott szakértő jól ismeri Piliscsabát és annak gondjait, hiszen 2001-2002 között az önkormányzat felkérésére, az akkori testület választási kampányához készített egy átfogó tanulmányt. Mivel akkor rámutatott arra, hogy az az út, amelyet Piliscsaba önkormányzata magának választott, egyenesen csődhöz vezet és súlyos társadalmi problémákat is gerjeszt, a megrendelők a tanulmányát - annak következtetéseivel együtt - agyonhallgatták.
Gauder Péter a mostani előadásában elmondta, hogy a területfejlesztési döntéseket hozzá nem értő, laikus testület hozta, amely nem vett igénybe szakembereket. Ennek következtében hagyták, hogy a befektetők csak a "kemény" infrastruktúrát (közművek és utak) építsék meg. Ez persze az elemi érdekük volt, hiszen ezek nélkül nem tudták volna a telkeket kellő haszonnal értékesíteni. Mivel az önkormányzat nem folytatott kemény, a falu egészséges fejlődését biztosító tárgyalásokat, a "puha" infrastruktúra (oktatási, egészségügyi intézmények, közösségi terek és épületek) megteremtéséből a befektetők nem vállaltak fel semmit. Ezáltal az önkormányzat magára húzta a "puha" infrastruktúra megteremtésének minden kötelezettségét (amire persze fedezete nem volt). Mivel ezzel együtt elmaradt a közösségi élettér fejlesztése is, nagyon sok feszültség gyűlt össze, amelyek kezelésére az önkormányzatok nem képesek. Hangsúlyozta, hogy ez nem csak Piliscsaba problémája, sok más település esett hasonló csapdába.
Gauder Péter külföldi példákkal illusztrálta, hogy milyen az, amikor az önkormányzat felelősen fejleszt egy települést. Dániai és hollandiai példákat idézett arról, hogy az ottani önkormányzatok saját erőből (bankhitelek segítségével) fejlesztik a területeiket, a "kemény" és "puha" infrastruktúra egyidejű megteremtésével.
Rámutatott, hogy ez az út Piliscsaba előtt még most is nyitva áll, de ehhez arra van szükség, hogy az önkormányzat határozottan lépjen fel és változtasson a régi, "parcellázáson" alapuló szemléleten.
Gauder Péter elmondta, hogy a befektetőnek ma Piliscsabán 15-18 ezer forint/m2 áron kellene ahhoz értékesítenie a telkeket ahhoz, hogy részt vállaljon a "puha" infrastruktúra megteremtésében. Ez azonban rontaná a piaci helyzetét, ezért a telkeket olcsóbban értékesíti, egyidejűleg pedig az önkormányzatra tolja a "puha" infrastruktúra megteremtésének terheit.
Mivel azonban a "puha" infrastruktúrát előbb, utóbb meg kell teremteni, nem marad más hátra, mint az adók emelése. Erre a népszerűtlen intézkedésre már sok település rákényszerült és Piliscsaba sem lesz ez alól kivétel. Jelenleg az a helyzet, hogy a nyíregyházi, bács-megyei és egyebütt lakó állampolgárok részt vesznek a piliscsabai "puha" infrastruktúra megfinanszírozásában - mutatott rá.
Gauder Péter határozottan és világosan kimutatta, hogy az út, amelyen Piliscsaba a településfejlesztés terén bejárt, téves és óhatatlanul csődhöz vezet, hacsak az utolsó pillanatban, kemény önkormányzati elhatározással nem veszik a maguk kezébe az ügyek irányítását és a fejlesztéseket saját hatáskörükben, bankkölcsönök segítségével elvégzik.
Gauder Péter előadása és Németh András összegzése után a kérdések következtek.
Vargha Zsófia azt kérdezte, hogy vannak-e arra kidolgozott technikák, hogy a falu hagyományos részén és az újakon élők között meglévő igen komoly feszültségeket fel lehessen oldani. Gauder Péter több módszert is említett, és hozzátette, hogy ennek jó példája ez a fórum is.
Jeli Zoltán képviselő felvetette, hogy vajon a belterületbe vonás idején az önkormányzat által megbízott tervezők a "puha" infrastruktúrával járó plusz költségeket a szakma szabályai szerint miért nem tárták fel és jelezték tételesen? Ő maga a pályája során számos beruházásban vett részt, ahol ezeket magától értetődő módon a beruházás szerves részének tekintették.
Gauder Péter válaszában elmondta, hogy korábban létezett egy "szürke könyv", amely előírta, hogy egy fejlesztés egy főre vetítve milyen kötelezettségeket jelent, zöld terület, iskola, óvoda, stb. terén. Ezek számbavételével kellett volna lefolytatni a tárgyalásokat a befektetőkkel. Ma az önkormányzatoknak erre egy új eszköz, a "településfejlesztési megállapodás" áll rendelkezésére, ezzel elkerülhető (feltéve, hogy kemény és határozott tárgyalásokat folytatnak a befektetőkkel és rájuk terhelik az általuk generált "puha" infrastruktúra igény költségeit is), hogy az önkormányzatra zúduljanak ezek igencsak tetemes költségei.
Erre reagálva Kasza Péter bejelentette, hogy "dolgozik" egy ilyen kimunkálásán. Ennek tartalmáról többet nem árult el, és úgy tűnt, hogy erről a képviselőknek sincs ismerete.
Kupcsok Lajos alpolgármester a múlt örökségének súlyos terheit említve rámutatott, hogy jelenleg csak néhány millió forint áll rendelkezésre a fejlesztésekre. Így a jövő tele van kérdőjelekkel, beláthatatlan költségekkel, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy felelős, mindenre kiterjedő döntéseket kell hozni.
A Fórum azzal az ígérettel zárult, hogy hamarosan követi ezt a többi is, közöttük az egyik felszólaló javaslata alapján a Klévíz igencsak bonyolult kérdéskörével foglalkozóval.
A civil szervezetek véleménye az, hogy az önkormányzat a jelenlegi fejlesztési elképzeléseket kizárólag teljes körű hatástanulmány elkészíttetése, továbbá a "puha" infrastruktúra fedezetének biztosítása esetén engedheti megvalósulni, különben nagy kockázatot vállal a közösség rovására. Ezen felül olyan aggasztó strukturális változtatásoknak enged utat, amelyek alapjában módosítják Piliscsaba jellegét és élhetőségét.

vissza a címoldalra