A Magdolna-völgy Piliscsaba része marad
2007. július 12.
Sólyom László köztársasági elnök nem nyilvánította községgé Magdolnavölgyet – erről levélben tájékoztatta az önkormányzati és területfejlesztési minisztert.
Sólyom László a mai napon levélben tájékoztatta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert arról, hogy nem tesz eleget a Magdolnavölgy községgé nyilvánításáról szóló előterjesztésnek, mivel az nem felel meg a törvényi feltételeknek.
Az államfő indokolásában kifejtette: a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a község alakításának feltétele, hogy az új község képes legyen teljesíteni a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat. Az előterjesztésben foglalt dokumentumok alapján nem biztosított, hogy Magdolnavölgy községgé nyilvánítása esetén képes lenne ezeket a feladatokat ellátni. (A Köztásasági Elnöki Hivatal közleménye)

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter úr részére
BUDAPEST
VI-1/2625-1/2007.
Tisztelt Miniszter Úr!
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter asszony 2007. május 30-án kelt, hivatalomba 2007. június 25-én érkezett előterjesztésében javasolta a Piliscsaba Nagyközség közigazgatási területéhez tartozó Magdolna-völgy településrész Magdolnavölgy néven történő községgé nyilvánítását.
Tájékoztatom Miniszter Urat, hogy az előterjesztésnek az alábbi indokok alapján nem tudok eleget tenni:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 52. § (1) bekezdése szerint a helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, az Ötv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; valamint köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
Az előterjesztés szerint Magdolnavölgy községgé nyilvánítása esetén úgy gondoskodna az óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról és nevelésről, valamint az egészségügyi és a szociális alapellátásról, hogy Pilisjászfalu Község Önkormányzatával intézményfenntartó társulást hozna létre. Ugyanakkor az előterjesztéshez mellékelt, Pilisjászfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 82/2005. (VII. 4) és 6/2006. (I. 9.) számú határozatai a társulás létrehozására irányuló szándékot csak feltételesen nyilvánítják ki. A határozatok szerint ugyanis „az intézmények fejlesztése után” kívánja Pilisjászfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete a társulást létrehozni. Az előterjesztésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen konkrét fejlesztésekre van szükség, és hogy ezek milyen forrásból, milyen határidőre valósulnának meg.
Ugyancsak az előterjesztés szerint Magdolnavölgy a köztemető fenntartási feladatokat kezdetben a Piliscsaba Klotildligeti Katolikus Egyházközséggel megkötendő megállapodással biztosítaná. Ugyanakkor az Egyházközség plébánosának és képviselő-testülete világi elnökének nyilatkozata szerint a templom altemplomában található temetkezési helyeken, az igények sorrendjében és az elhelyezhető létszám betöltéséig biztosítaná az Egyházközség a temetési lehetőséget.
Álláspontom szerint a fentiek alapján nem biztosított, hogy Magdolnavölgy községgé nyilvánítása esetén képes teljesíteni az Ötv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat. Ezért az előterjesztés nem felel meg az Ötv. 52. § (1) bekezdésének, így annak nem tudok eleget tenni.
Budapest, 2007. július 12.
Üdvözlettel:
Sólyom László


A témával foglalkozó cikkek:

http://nol.hu/cikk/452773/
Területszerzés falualapítással
Kérdőjeles lakópark-evolúció Magdolna-völgyben
Népszabadság • Hargitai Miklós • 2007. július 5.

A rendszerváltás óta már sok különös településrész-kiválási történet járta meg a sajtót, de Piliscsaba, illetve az onnan távozni akaró Magdolna-völgy esete alighanem mindegyiken túltesz. Egy jelenleg öt utcából (kizárólag magánházakból) álló, közösségi terek és önálló funkciók nélküli lakóparkot készülnek faluvá avatni - a nyilvánvaló cél a jelenleg még Piliscsabához tartozó, védett zöldterületek megszerzése.

Magyarországon állítólag minden faluban van egy Kossuth és/vagy egy Rákóczi utca. Vagy legalábbis volt eddig, mert ha Magdolna-völgyből is falu lesz, akkor egy kivétel biztosan akad majd. A Piliscsaba határán fekvő, bekerített, sorompóval elzárt lakópark öt utcájából egyiket sem hívják sem Kossuthnak, sem Rákóczinak - de nem csak ez különbözteti meg a hagyományos falvaktól.

- Néhány éve még alig ötvenen laktak itt. Jelenleg már 600 körül van az állandó lakosok száma, de lakóházon kívül más még nem épült - fogalmaz László Erika, a Piliscsabáért Egyesület elnöke. Vagyis vannak telkek, házak és utcák, de nincs templom, óvoda, iskola, orvosi rendelő, községháza, főtér, vegyesbolt, vagy akár kocsma - egyszóval semmi, ami egy falut "funkcionálisan" faluvá tesz. Ráadásul az egyesületi vezető szerint nem is nagyon lesz: az utakon és az árokpartokon kívül szinte minden magántulajdonban van, magántelkekre pedig aligha fognak közösségi épületeket emelni.

A Magdolna-völgyet még egy időközben csődbe ment ingatlanberuházó kezdte fejleszteni (magyar sajátosság, hogy a fejlesztő eltűnt ugyan, a beruházás viszont zavartalanul folytatódik). A terület a Piliscsabát lassan körbeérő, zöldterületeit felfaló lakóparkgyűrű része. - A hasonló projekteknek az a logikájuk, hogy a befektető csak a legszükségesebb infrastruktúrát - út, víz, gáz, csatorna, áram - építi meg, a többit elegánsan ráhagyja az önkormányzatra. Márpedig ha valaki idetelepít mondjuk ezer embert, azoknak oktatás, egészségügyi ellátás, bevásárlási lehetőség és még sok minden kell, ami mind pénzbe kerül. Minderre egyedül az újonnan érkezőktől várható szja-bevétel nyújtana fedezetet - hogy milyen hatékonysággal, azt egyetlen példa is képes érzékeltetni. Ezer lakostól egy évben átlagosan 30 (Magdolna-völgyi források szerint 60) millió forintnyi adóhoz jut az önkormányzat, a dimbes-dombos Magdolna-völgyben viszont egyedül a téli síkosságmentesítés elvisz 15 milliót.

A pénzügyi logika alapján a piliscsabaiaknak azt kellene kívánniuk, hogy a lakópark váljon mielőbb önállóvá, és oldja meg a maga problémáit a saját erejéből. Hogy mégsem így gondolkodnak, annak egyszerű oka van: a kiváló településrész egy saját méreteivel nagyjából megegyező, részben Natura 2000-es védelem alatt álló zöldterületet vinne magával (egyelőre külterületként, de a belterületbe vonás lehetőségével - befektetői szemszögből ez adna értelmet az egész procedúrának). Ezzel megfosztanák a lakóparkburjánzás miatt a közlekedési környezetszenynyezéstől amúgy is fuldokló Piliscsabát maradék "tüdeje" egy részétől.

S hogy ki fogja majd ellátni az új falut a nélkülözhetetlen települési szolgáltatásokkal? Egy sajátos "befogadó nyilatkozat" szerint a szomszédos (de infrastrukturálisan Piliscsabánál máris túlterheltebb), a Magdolna-völgyiek iskoláztatásában és ellátásában ma is nagy részt vállaló Pilisjászfalu. A konstrukció egyedi, és jogilag is érdekes (a vonatkozó törvény szerint az önállóvá váló településnek a közszolgáltatások, a létesítményi infrastruktúra és a pénzügyek szempontjából is meg kell állnia a saját lábán).

Lamperth Mónika szakminiszter azonban ennek ellenére (és a közigazgatási hivatal elutasító álláspontját felülbírálva) felterjesztette a köztársasági elnöknek a településrész kiválási kérelmét. Hogy milyen indokok alapján, arra a minisztériumtól lapzártánkig nem kaptunk választ (az viszont tény, hogy a Magdolna-völgyiek jó alaposan előkészítették, szakértői anyagokkal is körbebástyázták a kérelmet).

Érdekes időbeli egybeesés, hogy a miniszter asszony ugyanakkor elutasította Mátra-füred önállósági igényét, holott abban az esetben a kiválásnak jóval több jogi és intézményi feltétele tűnt biztosítottnak.

Tóth János, a Magdolna-völgy Egyesület elnöke szerint viszont a jogi helyzet egyértelmű: a kiválni szándékozók népszavazáson dönthetnek, ami esetükben meg is történt. Az önálló településhez külterület is jár, mégpedig a lakosságszám arányában, a fizikailag hozzá kapcsolódó földterületekből. Az érintett részen tízhektárnyi közösségi célú fejlesztés is várható, vagyis az új, majdan 2000 lakosú falunak lesznek kiszolgáló létesítményei. Az elnök azt is leszögezi: a kiválási folyamat másfél éve zajlik, minden lépését bírósági döntés alapozta meg, jogilag támadhatatlan.

A hasonló esetek egyébként mostanában nem számítanak ritkaságnak. Ilyen volt például a Nagykovácsitól elvált Remeteszőlős ügye - intő jel, hogy a településrész leválása öt éve tartó pereskedésbe torkollott.

http://www.origo.hu/itthon/20070704-levalna-piliscsabatol-a-magdolnavolgy.html
Templomja sincs, mégis falu lenne a pilisi luxustelep
Szabó András2007. 07. 04.
A Piliscsabához tartozó Magdolna-völgy lehet az első faluvá terebélyesedő lakópark, ha az államfő aláírja az erről szóló döntést. Az önállósodni akaró, előkelő vilákkal tűzdelt településrésznek nincs se óvodája, se temetője, de még egy templomot se tud felmutatni. A piliscsabaiak ingatlanspekulációtól tartanak, nem akarják elengedni a lakóparkot, az ott élők viszont megelégelték, hogy az önkormányzat évek óta fittyet hány rájuk.

A községgé nyilvánítás feltételeiAz önkormányzati törvény egy településrész akkor válhat önállóvá, ha rendelkezik legalább 300 lakossal, és az elszakadást kezdeményezték az ott élők. A függetlenedéshez szükséges az is, hogy az új település képes legyen olyan önkormányzati jogok gyakorlására, mint az ivóvízellátás, az óvodai és az általános iskolai oktatás, az egészségügyi és szociális alapellátások, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása. A település köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait is.

Drótkerítés veszi körbe, és biztonsági őrökkel megerősített sorompó zárja el a főúttól azt a Pilis tövében fekvő, a Rózsadombra hajazó lakóparkot, amely évek óta próbál elszakadni Piliscsabától. A puccos villái miatt a piliscsabaiak által luxusgettónak csúfolt Magdolna-völgyhöz se posta, se óvoda, se temető nem tartozik. A függetlenségre vágyó villaparkban van viszont kávézó és egy, a helyiek által büszkén emlegetett szolárium.

A jelenleg 600 lelket számláló, közel 80 hektáros területen fekvő parkot a '90-es évek végén húzta fel a Pilisinvest Ingatlanbefektetési Szövetkezet. Az ott élőknek a befektető biztosította az olyan alapszolgáltatásokat, mint a szemétszállítás vagy az utak karbantartása. A gondok akkor kezdődtek, amikor 2004-ben csődbe ment a Pilisinvest, és az önkormányzat nem akarta átvenni a terület fenntartását, ami így a helyiek nyakába szakadt. "Állandóan futkostunk a faluba, hogy takarítsák el havat, csinálják meg a közvilágítást" - ecsetelte a helyzetet az [origo]-nak egy lakó, aki szerint az anyafalu válasza mindig az volt, hogy magánterületről van szó, oldják meg a problémát az ott élők.

Névtelen utcák

Tóth János, a Magdolna-völgyi Egyesület elnöke szerint cifra helyzetet okozott az is, hogy az önkormányzat nem volt hajlandó elnevezni néhány utcát. Az ott lakók így nem jelentek meg a lakcímnyilvántartóban, nem vehettek részt a parlamenti választásokon. Az önkormányzatin viszont már szavazhattak, az utcákat ugyanis addigra a helyiek megvásárolták a felszámoló biztostól. A lakókat képviselő Tóth szerint a feszültség oka egyszerű: hiába fizetik be az adókat, cserébe nem kapnak semmit, ráadásul a Magdolna-völgyben élők gyerekeit fel sem veszik a piliscsabai óvodába.

Az egyesület vezetője szerint először polgári engedetlenségre gondoltak, vagyis arra, hogy nem fizetik be az adót. Az ötletet elvetették, később viszont felmerült az elszakadás, amelyről tavaly szeptemberben helyi népszavazást tartottak. A nem ügydöntő szavazáson a megjelentek 80 százaléka a leválásra voksolt. Annak ellenére, hogy úgy tűnt, mindkét félnek ez a legjobb megoldás, a szakadást mégsem támogatta az önkormányzat. Tóth szerint a függetlenedést a helyi lokálpatrióta Piliscsabért Egyesület próbálta megfúrni, a civil szervezet több aktivistája ugyanis tagja volt a képviselő testületnek az előző ciklusban. A tiltakozás hátterében az állhat, hogy a falu ne essen el a lakóparkban élők adójától - állította Tóth.

Ingatlanbiznisz

A Piliscsabért Egyesületet vezető László Erika szerint erről szó sincs, sőt, épp ellenkezőleg: a lakóparkból befolyó adó nem elég a falu óvodáinak és iskoláinak oly mértékű bővítéséhez, hogy minden gyereket be tudjanak fogadni. A Piliscsabért Egyesület állítja: a Magdolna-völgy képtelen az önálló életre, nem tud önkormányzati feladatokat biztosítani, mivel nincs óvodája, iskolája, temetője, de még egy temploma se. Ráadásul a lokálpatrióták attól tartanak, hogy az önállósodás után a Magdolna-völgy külterületként uniós védettséget élvező, Natura 2000-es földeket kaparint meg. Az elszakadás hátterében a tekespekuláció áll, ez mozgatja az egészet - állította László, amit a Magdolna-völgyi Egyesülettel ellentétben elképzelhetőnek tart a lakópark [origo]-nak nyilatkzó néhány lakója is.

Világtól elzárva

Ideje lenni félretenni a sérelmeket - mondta Kasza Péter polgármester, aki szerint mindenki hibázott az ügyben. A települést '99-ig, majd 2006-tól újra irányító Kasza szerint az önkormányzatnak nem lett volna szabad megengednie, hogy felhúzzák a lakóparkot, mint ahogy Solymár és Pilisszentiván sem engedélyezte azt. A polgármester a villapark részéről viszont a kerítést és a sorompót tartja paranoidnak, mondván, arra semmi szükség nincsen. Kasza szerint a legjobb az lenne, ha Magdolna-völgy maradna, már csak azért is, mert a két település lassan fizikailag is összenő.

Lamperth bólintott

Erre viszont kicsi az esély, Lamperth Mónika volt önkormányzati miniszter ugyanis június közepén jóváhagyta a szakadást, és aláírásra felterjesztette Sólyom László államfőnek, akinek nincs mérlegelési joga az ügyben. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szerint Magdolna-völgy rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek a községgé nyilvánításhoz szükségesek. A tárca szerint a víz, a villany, a csatorna és az úthálózat minősége meghaladja az országos átlagot, az óvoda és a többi szociális feladat pedig más önkormányzatokkal együttműködve is megoldható. Ez utóbbit Magdolna-völgy a szomszédos Pilisjászfalutól venné igénybe.

A tárca döntése ellen tiltakozó helyi civil szervezetek levelet írtak Sólyom László köztársasági elnöknek annak érdekében, hogy az államfő ne írja alá, az önkormányzati leszakadásról szóló döntést. A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint az államfő megkapta a levelet, de a döntésnél csak azt veheti figyelembe, hogy előterjesztés megfelel-e a formai követelményeknek. Sólyom László várhatóan jövő hét elejéig dönt az ügyben. Ha az államfő aláírja a dokumentumot, akkor a következő önkormányzati választás napján, vagyis 2010. októberében válhat először egy lakópark önálló településsé.


http://index.hu/politika/belfold/magdolna3556!1
Sólyom László nem nyilvánította községgé Magdolnavölgyet
Bodoky Tamás
2007. július 12., csütörtök 21:16
Kis híján faluszakadáshoz vezetett az ingatlanbefektetők és a környezetvédők háborúja Piliscsabán. Magyarország első kerítéssel és 24 órás portaszolgálattal védett magánfaluja jött volna létre, ha Lamperth Mónika után Sólyom László is aláírja a rossz emlékű Pilis-Invest által létrehozott Magdolna-völgyi lakópark önállósodási kérelmét. Piliscsabai környezetvédők szerint telekspekuláció, természeti értékekben gazdag külterületek megszerzésének és felparcellázásának vágya motiválja a "luxusgettó" önálló önkormányzatiság iránti törekvését, a szakadárok viszont állítják: évek óta szinte semmit nem kapnak adóforintjaikért a falutól, amely ráadásul változtatási tilalommal tette lehetetlenné a fejlődésüket. Sólyom László csütörtökön bejelentette: nem tesz eleget a Magdolnavölgy községgé nyilvánításáról szóló miniszteri előterjesztésnek.

A Magyarország természeti értékeit fenyegető ipari-kereskedelmi beruházásokról szóló cikksorozatunk előző részeiben az európai védettségre jelölt Tétényi-fennsík kettéosztásáról, majd a Zempléni-hegységbe tervezett szivattyús energiatározóról volt szó. Ezúttal a piliscsabai Magdolna-völgyben jártunk, ahol 210 hektár, részben az európai közösségi jelentőségű Natura 2000 ökológiai hálózatba sorolt külterületet vinne magával az önálló település címére pályázó lakópark.

Riportunk a köztársasági elnök a Magdolna-völgy önálló településsé válás iránti kérelmét elutasító döntése előtt készült, a megszólalók álláspontja a döntés előtti állapotot tükrözi.

A Piliscsabáról leválni szándékozó, drótkerítéssel körbevett településrész bejáratánál biztonsági őr fogad, akit csak Tóth János, a területet kezelő és az önálló településsé válást előkészítő Magdolna-völgy Egyesület elnöke nevének sűrű emlegetése győz meg arról, hogy felemelje a nem itt lakók távoltartására - és bizonyos elképzelések szerint a közös költséget nem fizetők bejutásának megnehezítésére - szolgáló sorompót. Ha valóban függetlenné válik, Magdolna-völgy lesz Magyarország első összefüggő kerítéssel és 24 órás portaszolgálattal védett települése, és még csak nem is ez a legnagyobb furcsaság az egész történetben.

A völgyben mintha a SIM City kockás füzetben tervezett világában járnánk: az utcák mentén eklektikus stílusban épült luxusvillák, kisebb-nagyobb családi házak, félkész ingatlanok és üres, eladó telkek váltogatják egymást az egyenparcellákon. Míg a lakóingatlanok építészeti stílusa a Second Life-fílinget erősítve gyakorlatilag házról-házra radikálisan változik, közösségi tereknek, épületeknek nyomát sem látni, a "központban" egy kávézó és egy élelmiszerbolt jut a nagyjából ötszáz lakosra. Hétköznap délelőtt lévén a településjelölt majdnem teljesen kihalt, a legtöbben csak aludni járnak ide haza.

A mégis fellelt lakók nem szívesen nyilatkoznak az elszakadásról, a legtöbben "a nem tudok róla, és nem is érdekel", illetve a "nem nyilatkozom" fordulattal passzolják a kérdést, de néhány embert végül sikerül szóra bírnom. "Nem támogatom az elszakadást" - mondja egy kigyúrt férfi, miközben autót mos a garázsfeljárón. Több mint húsz cége van bejelentve ide, a településváltás több százezer forintos adminisztratív költséget okozna számára. Telekspekulációt gyanít a közterületeket kezelő Magdolna-völgy Egyesület elszakadási törekvése mögött, "csak a pénzről szól a történet" - mondja, és dühösen legyint.

Egész másként látja a helyzetet az élelmiszerboltban dolgozó asszony, aki szerint nem Magdolna-völgy akar elszakadni, hanem "Piliscsaba lök ki bennünket, lehetetlenné teszi az együttműködést". Bár az itt lakók oda is adóznak, Piliscsaba nem fizeti a hóeltakarítást, a közvilágítást, az óvoda nem fogadja az itteni gyerekeket, a hivatalok packáznak a Magdolna-völgyi lakosokkal - sorolja a sérelmeket. Igazságtalannak tartja, hogy a fővárosból kiköltözött gazdagokként bánnak velük a piliscsabaiak, miközben "itt is sok átlagos, lakáshiteles család él", a mesteremberek mégis dupla árat szabnak, mint a faluban.

A Pilis-Investtől az Eurocorpig

"Piliscsabán nem településfejlesztés zajlik, hanem telekspekuláció" - mondja László Erika, a Piliscsabáért Egyesület elnöke, aki szerint a falu óriási hibát követett el, amikor 1994-1999 között, a tavaly ismét megválasztott Kasza Péter első polgármestersége alatt közel duplájára növelte a belterületét.

Ingatlanfejlesztő cégek parcellázták fel a Magdolna-völgy mellett a Csabagyöngyét, a Garancstetőt, a Garancsligetet és az Álomvölgyet, öt lakópark létesült. A befektetők a telkeket sokszoros áron adták tovább, a kommunális infrastruktúrafejlesztéssel viszont adósak maradtak: a néhány éve létesült utak már olyan rossz állapotban vannak, hogy van olyan "lakópark", amelyet télen csak terepjáróval lehet megközelíteni.

Az elmúlt tizenöt évben létesült, Piliscsaba környéki "lakóparkokban" még mindig több az üres telek és a lakatlan, vagy félkész ház, mint a lakott ingatlan. A már meglévő lakóparkok beépítettsége messze nem olyan mértékű, hogy szükség volna újabb külterületek felparcellázására, Piliscsaba az agglomeráció állatorvosi lova - mondja László Erika, miközben körbevezet a Garancstető szélfútta szellemfalujában, ahol romos táblák hirdetik a panorámás, összközműves telkeket.

Valódi sikertörténetnek, többé-kevésbé elégedett lakókkal csak a Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezethez közel álló befektetői kör által fejlesztett Magdolna-völgyi lakópark számított, ahová egy időben szinte özönlöttek a kertes házra vágyó emberek. Egészen 2004 tavaszáig, amikor a Pilis-Invest - több hasonló profilú "ingatlanszövetkezet" csődje után - fizetésképtelenné vált és csődbe ment.

Az idén tavasszal lezárult nyomozás adatai szerint a Pilis-Invest csak látszatszövetkezet volt, érdemi gazdasági tevékenységet nem folytatott. Az üzletrészekre ígért vonzó kamat piramisjátékot indított be, az első befektetők még jól jártak, ám a csőd után a cég 11,6 milliárd forinttal maradt adósa 3900 kisbefektetőjének. A BRFK három év elteltével különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények elkövetésének gyanújával vádemelést javasolt a szövetkezet volt elnöke, két igazgatósági tag, és a felügyelőbizottság egyik tagja ellen.

A Pilis-Invest és a Magdolna-völgyi lakópark kapcsolatát jól illusztrálja egy 2003-as botrány, amikor Tallér Károly, az ingatlanszövetkezet egykori vezetője december 18-án, a karácsony közeledtére való hivatkozással egymillió forinttal kibélelt tolltartót adott át a piliscsabai építési hatóság irodavezetőjének.

Tallér a Magdolna-völgyi lakópark III. ütemének dokumentumait adta le szakhatósági elbírálásra, és bár az irodavezető jegyzőkönyvet íratott a különös ajándékról, a 18 hektáros terület telekmegosztását mégis rendkívüli sürgősséggel jóváhagyta, így Tallér azt december 30-án már el is adhatta az Európa Ingatlanbefektetési Alapnak. A Magdolna-völgy III. ütembe tartozó telkeket jelenleg az Eurocorp Kft. hirdeti, de mivel a Piliscsabai Önkormányzat 2004-ben változtatási tilalmat rendelt el a területen, a telkek értékesítése jelenleg szünetel - olvashatjuk az ingatlanfejlesztő cég honlapján.

Népszavazás pro és kontra

A Magdolna-völgy III. üteme - bár ma még nem lakik ott senki - része azoknak a területeknek, amelyeket az önállósodásra készülő új település leszakítana Piliscsabáról. A Magdolna-völgy I-II-III ütemen, mint belterületen kívül igényt tartanak a Piliscsaba belterületét az erdőtől elválasztó vasútvonal túloldalán fekvő, Natura 2000-es oltalom alatt álló erdőrészre és a mellette fekvő ligetes Sumlinra, valamint a 10-es főút túloldalán fekvő hosszúréti vállalkozási területre és a felette fekvő dombságra is.

A Pilis-Invest csődje következtében bebukott Magdolna-völgy Kft. felszámolójától a Dr. Tóth János (civilben egy őrző-védő cég, a Market-Kontrol Security Kft. ügyvezetője, ónodi lakos) által elnökölt Magdolna-völgyi Egyesület, illetve az általuk alapított Magdolna-völgyi Kht. vette meg és üzemelteti a lakópark közterületeit. A lakóktól közös költséget szednek a kiadások fedezésére.

A Magdolna-völgyi Egyesület egyben a Piliscsabáról történő leválás fő szószólója és szervezője is. A leválás fő indokaként a 2005. szeptember 11-én az egyesület szervezésében lezajlott falugyűlésen az hangzott el, hogy "a piliscsabai önkormányzattal lehetetlen együttműködni": a téli időszakban nem végeztet hókotrást, az itteni gyerekeket nem veszi fel az óvodába, a közvilágítás költségeinek csak egy részét fedezi, miközben az adókat beszedi a lakóparkban élőktől.

A Piliscsabáról történő leválás megszervezésére Tóth vezetésével a leválást előkészítő bizottság alakult. Az előkészítő bizottságot a Magdolna-völgyi Egyesület közgyűlése, majd az előkészítő bizottság által összehívott zártkörű, csak Magdolna-völgyi lakosok körében tartott falugyűlés választotta meg. A Piliscsabáért Egyesület kétségbe vonja a testület legitimitását, mert "Piliscsaba önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata alapján erre csak a polgármester által összehívott, az egész falura kiterjedő lakossági fórum lett volna illetékes" - mondja László Erika, hivatkozva a Piliscsaba jegyzője által a témában készített terjedelmes jogi elemzésre.

Az önkormányzati törvény értelmében a leválási szándékot falugyűlésen kell kommunikálni az érintett település lakói felé is - ez 2006. szeptember 16-án meg is történt a piliscsabai Iosephinum nagytermében, ám az eseményre megint csak kizárólag a Magdolna-völgyi lakosokat engedték be a biztonsági őrök, az érdeklődő piliscsabaiakat, köztük a Piliscsabáért Egyesület tagjait is elhajtották. Ők viszont rendőröket hívtak, akik jelentésben rögzítették a történteket. Tóth János akkor azt nyilatkozta, hogy "provokációtól tartva" szelektáltak a falugyűlés résztvevői között.

Egy héttel később, 2006. szeptember 24-én a Magdolna-völgyi lakosok véleménynyilvánító népszavazást tartottak, és - 241 szavazó részvételével, 194 igen szavazattal - kimondták függetlenedési szándékukat. Erre válaszul Piliscsabán október 1-jén, az önkormányzati választásokkal egy időben (érvényes és eredményes) népszavazást is tartottak, melyen a szavazók 83 százaléka (2256 fő) szavazott igennel arra, hogy a Magdolna-völgy által igényelt külterületek a lakópark leválása esetén is maradjanak Piliscsaba része

Tóth szerint minden a bíróságon dől majd el

"A leválási folyamat minden egyes lépcsője bíróságon végződött a Piliscsabáért Egyesület miatt, és mindig jogerős bírói döntés adott nekünk igazat" - mondja Tóth János, aki hangulatkeltéssel és alaptalan kijelentésekkel vádolja a Piliscsabáért Egyesületet és László Erikát.

"Magát a népszavazást is bíróság írta ki, mert a piliscsabai önkormányzat nem volt hajlandó kiírni, pedig az minden törvényes feltételnek megfelelt. A falugyűlést a leválni kívánó településrész lakosai részére kellett megtartani, ahogyan csak ők szavazhattak a népszavazáson is." A vitatott külterületek megtartásáról szóló ellen-népszavazással a piliscsabaiak csak annyit értek el Tóth szerint, hogy 2010-ben (a lakópark legkorábban a következő önkormányzati választás napján válhat önálló településsé) a két község nem tud majd békésen megegyezni a területmegosztásról, hanem azt is bíróság fogja eldönteni.

Tóth János megerősítette, hogy a Magdolna-völgy a lakópark mindkét oldaláról vinne külterületet, ugyanis a törvények értelmében azok a lakosság számarányában, "méghozzá majd a 2010-es lakosság számarányában" járnak az új településnek. Tóth hangsúlyozta, hogy nem egy átlagos méretű lakóparkról van szó, hanem több mint 100 hektárról, 497 már most belterületi telekről, 12 társasházról, 3 tóról, közparkról, intézményi területről és erdőről.

Tóth szerint a Piliscsabáért Egyesület aggodalmai alaptalanok: az önálló településsé válás után sem lesz szükségük további belterületbe vonásokra, a Natura 2000-es területekhez pedig az új önkormányzat ugyanúgy nem nyúlhat majd hozzá, mint eddig a piliscsabai. Ugyanakkor úgy tudja, hogy a Sumlin a Magdolna-völgy által igényelt részén fekvő, magántulajdonban lévő telkek helyrajzi számai "a tulajdonosok fellebbezése nyomán" végül nem kerültek be az európai közösségi jelentőségű ökológiai hálózatba.

Ezt az értesülését érdeklődésünkre Kasza Péter, Piliscsaba polgármestere is megerősíti: a Sumlinon fekvő telkek már nem szerepelnek a környezetvédelmi miniszter tavaly decemberi, 45/2006-os rendeletében a Natura 2000-rel érintett földrészletekről.

Vitatják a Sumlin természetvédelmi státuszát

"Piliscsaba hatályos szerkezeti tervében Natura 2000 védettséggel szerepel az egész Sumlin, és a vasúton túl fekvő összes külterület döntő többsége is. Ezen felül e külterület teljes egésze, beleértve a Sumlint is, a Budapest Agglomerációs Rendezési Tervéről szóló törvény szerint kiemelt térségi övezetként az ökológiai hálózat része is."- mondja erről László Erika, aki szerint a Sumlin egy részén fekvő telkeket fillérekért kótyavetyélte el a Kasza Péter vezette piliscsabai önkormányzat még a kilencvenes években.

Pilisjászfaluval jobb a viszony

Az önkormányzati törvény értelmében egy településrész akkor válhat önállóvá, ha legalább 300 lakosa van, és képes olyan önkormányzati jogok gyakorlására, mint az ivóvízellátás, az óvodai és az általános iskolai oktatás, az egészségügyi és szociális alapellátások, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása.

A leválás ellenzői kétlik, hogy a Magdolna-völgy, mint önálló település képes lesz ellátni lakosságát az önkormányzati törvény által meghatározott alapvető szolgáltatásokkal. A lakóparkban nem léteznek az óvodai nevelést, az általános iskolai oktatás és nevelést, az egészségügyi és szociális alapellátást biztosító intézmények. Ezek hiányát a Madolnavölgy leválását előkészítő bizottság a szomszédos Pilisjászfalutól beszerzett "befogadó szándéknyilatkozatokkal" pótolta, melyek szerint Pilisjászfalu Önkormányzata társul a leendő új Magdolna-völgyi önkormányzattal a fent említett kötelező önkormányzati feladatok ellátására.

Pilisjászfaluban szintén áll a bál önkormányzatilag, a tavaly ősszel megválasztott testület egy emberként felállt és lemondott, július 22-én új önkormányzatot választanak. Kibékíthetetlen ellentétek ott is egy vitatott ingatlanügylet kapcsán szakították szét az előző testületet. Dr. Tóth János - elmondása szerint a helyiek meghívására, a Magdolna-völgy és Pilisjászfalu zökkenőmentes együttműködése érdekében - ahogy tavaly Piliscsabán (ott nem jutott be a testületbe), most Pilisjászfalun is független képviselőjelöltként indul az időközi választásokon.

Tóth János szerint azért van szükség Pilisjászfalu segítségére, mert a Magdolnavölgy III. ütemével együtt a már beépült I-II. ütem területén fekvő vállalkozási és önkormányzati területekre is változtatási tilalmat rendelt el Piliscsaba előző, "a Piliscsabáért Egyesület nevével fémjelzett" önkormányzata, ezért még nem tudták kiépíteni saját intézményeiket. "Pont ők akadályozták meg hogy fejlődjünk, ők okozták a leválást, ami ellen most ilyen vehemensen kampányolnak." Piliscsaba nem járult hozzá, hogy saját óvodát építsenek a Magdolna-völgyben, Pilisjászfalu iskolája viszont befogadta az itt élők gyerekeit is.

Friss fejlemény az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság 2007. július 5-én az Eurocorp Kft. beadványának helyt adva megsemmisítette a változtatási tilalmat elrendelő, illetve az ehhez kapcsolódó, a rendezési tervet hatályon kívül helyező 2004-es önkormányzati rendeleteket, az indoklás szerint többek között amiatt, mert a képviselőtestület jogalkotói hatalmát nem településrendezési célok megvalósítására, hanem az önkormányzati bevételek gyarapítására használta fel. A beruházó több százmillió forintra perli Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatát a változtatási tilalom miatt elmaradt haszna miatt.

Ami a köztemetőt illeti, a helyzet végtelen abszurditását jelzi, hogy erre vonatkozóan Piliscsaba klotildligeti, forráshiánnyal küzdő római katolikus plébániája adott egy olyan nyilatkozatot Tóthéknak, mely szerint méltányos hozzájárulás ellenében "az igények sorrendjében, és az elhelyezhető létszám betöltéséig" az elhunyt Magdolna-völgyi "hívek, illetve személyek" urnás temetésének lehetőségét biztosítja, "amennyiben az igényelt szertartás összeegyeztethető a katolikus egyház értékrendjével".

A köztársasági elnök döntött

Miután Lamperth Mónika még önkormányzati és területfejlesztési miniszterként - a történelmi gyökerekkel rendelkező és a közigazgatási önállóság tekintetében a Magdona-völgyi lakóparknál kevesebb kihívással küzdő Mátrafüreddel ellentétben - jóváhagyta a Magdolna-völgy önálló településsé válás iránti kérelmét, már csak Sólyom László köztársasági elnök akadályozhatta meg Piliscsaba kettészakadását. A piliscsabai civil szervezetek levélben kérték az elnököt, hogy mérlegelje a leválás körüli jogsértéseket és a természetvédelmi szempontokat, mielőtt a kérdésben döntene.

Csütörtökön Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata is levélben fordult Sólyom Lászlóhoz a miniszteri előterjesztés aláírásának megtagadását kérve.

Csütörtök délután a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményt bocsátott ki arról, hogy a köztársasági elnök nem nyilvánította községgé Magdolnavölgyet, és erről levélben tájékoztatta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert. Sólyom László azzal indokolta döntését, hogy az előterjesztés nem felel meg a törvényi feltételeknek, mert az előterjesztésbe foglalt dokumentumok alapján nem biztosított, hogy Magdolnavölgy községgé nyilvánítása esetén képes lenne teljesíteni a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat.