2005. június

Új 10-es út: tranzit út - nem elkerülő út
Nem épül Pilisvörösvárt elkerülő út
A civil szervezetek azt mondják, hogy épüljön út, de ne itt és ne ilyen formában, ezért érdemes volna megfontolni a polgármestereknek is a közeledés lehetőségét - mondotta összegzésként Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter az április 15-i háromoldalú egyeztető tárgyaláson, amelyen a civil szervezetek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a térség öt polgármestere vett részt.
Markotay Sándor, a GKM közúti közlekedési főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy az új 10-es út második szakaszának építése során nem kerül sor a Pilisvörösvár szerkezeti tervében szereplő, a várost valóban elkerülő útszakasz megépítésére és ez az igazi elkerülő út nem képezi az engedélyeztetési eljárás részét sem.
„Mi a 10-es utat akarjuk megépíteni Budapest és Kesztölc között, amely egy második folyosót nyitna meg itt. Ez a forgalommegosztást teszi lehetővé, ez egy tranzit út" - állapította meg.
Ez azt jelenti, hogy az út megépítésével Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisjászfalu és Leányvár továbbra is kénytelen lesz elviselni a rajta áthaladó „megosztott" átmenő forgalmat.
A jelenlévő civil szervezetek ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy ezeknek a településeknek az új 10-es út nem hoz igazi megkönnyebbülést a forgalmi terhek alól, ezért nem ezt a megoldást kellene választani, hanem a valódi elkerülő utakat kellene megépíteni. Ezt az is indokolja, hogy amit a polgármesterek szorgalmaznak, annak a megvalósítási ideje beláthatatlan.
Pénzes Gábor, Pilisszentiván polgármestere szerint az önkormányzatok képviselik a térségben lakókat, a civil szervezetek nem. Persányi Miklós ugyanakkor rámutatott, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik a civil szervezeteknek, hogy bírósághoz forduljanak. Ezt a jogot minden demokratikus államban biztosítani kell. A bírósági eljárás szokásos elhúzódása miatt azonban vélhetően az út nem fog elkészülni 2008-ra, még akkor sem, ha időben ki fogják adni a környezetvédelmi engedélyt, amire szintén nincs biztosíték. Mindezzel a polgármestereknek számolniuk kell. A konfliktus feloldására megegyezést javasolt a civil szervezetekkel.
A civil szervezetek kifogásolták, hogy az út környezetvédelmi engedélyét szakaszosan kérik meg. Eddig csak az 5,5 kilométeres első szakasz 4(!) kilométerére adták ki a környezetvédelmi engedélyt (a 11-15. km-szelvény között). Ez azért is aggályos, mert előfordulhat, hogy a második szakasz a hatályos környezetvédelmi jogszabályok miatt nem engedélyezhető, hiszen a tervezett nyomvonal Natura 2000-es - védett természeti - területeket szelne át. Ha ezen a területen alagútba helyezik az utat, az olyan mértékben megemelheti a költségeket, hogy az a megvalósíthatóság gátja lehet.
Kifogásolták azt is, hogy a 4 km-es szakasz engedélyezési tervében nem tüntették fel a solymári angol temetőnél felépítendő bevásárlóközponthoz vezető feljárókat, leágazásokat, hanem ezeket külön engedélyezték. Így nem vizsgálták a bevásárlóközpont és az új útszakasz által gerjesztett forgalom és környezeti ártalmak együttes növekedését és egymásra hatását. A GKM szakemberei szerint ez azért történt így, mert a 4 km-es szakasz engedélyezésekor még nem tudtak a bevásárlóközpontról. (Vesd össze: a környezetvédelmi engedély megszerzésének átlagos időtartama több hónap, a 4 km-es szakaszra 2004. nyarán adták ki az engedélyt, a bevásárlóközpontra pedig ez év januárjában.)
A civil szervezetek képviselői arra is felkérték a polgármestereket, hogy hagyjanak fel a félretájékoztatással, ne hívják elkerülő útnak az új 10-es utat, mert az emberek jelenleg azt hiszik, hogy az új út megépülése után lakóhelyükön megszűnik az átmenő forgalom, holott ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak!
Különösen megtévesztő, hogy a Pilisvörösvár és Óbuda közötti, a semmiből a semmibe vezető „bevásárlósztrádát" is folyamatosan elkerülő útnak minősítik.
Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere a várost valóban elkerülő út helyett továbbra is az új 10-es út megépítését szorgalmazta, sőt kijelentette, hogy az az elkerülő út, amely a településszerkezeti tervben szerepel, nem több, mint „improvizáció", és megvalósítása legalább 15 évet venne igénybe. Ezzel szemben a civil szervezetek rámutattak: aktivistáik bejárták a terepet, és megállapították, hogy semmilyen műszaki akadálya nincs a másfél kilométeres út megépítésének, egy év alatt elkészülhet (az új 10-es nyomvonalától a Terranováig). További 2 kilométert pedig egyébként is a már tervezett új 10-es út nyomvonalán kellene megépíteni, aminek szintén nincs műszaki akadálya. Sürgették, hogy a beruházó külön kérje meg a környezetvédelmi engedélyt erre az elkerülő szakaszra, mivel itt nincsenek természetvédelmi akadályok.
Laboda Gábor, Üröm polgármestere, egyben országgyűlési képviselő a Polgári Törvénykönyv módosítását javasolta annak érdekében, hogy az államigazgatási eljárást érintő pereket 45 napon belül ki kelljen tűzni. Persányi Miklós a képviselőt a törvénymódosító javaslat előkészítésére buzdította, mondván, hogy a civil szervezetnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb kiderüljön az igazuk, amelyben hisznek.
Sem a GKM képviselői, sem a polgármesterek nem tudtak arra választ adni, miként fognak az emberek a térségből könynyebben bejutni Budapestre (akár megépül az új 10-es út, akár nem), hiszen a főváros útjai telítettek, több forgalmat nem bírnak el. Ezen semmiféle elkerülő út nem segít, ez már Dél-Budán is világosan bebizonyosodott. A civil szervezetek erre az egyetlen megoldásként a tömegközlekedés fejlesztését látják.
Az egyeztetésen megegyezésre utaló jelek nem mutatkoztak. A polgármesterek mereven ragaszkodtak a semmit el nem kerülő és csak az Auchan bevásárlóközpontot kiszolgáló 4 kilométeres útszakasz azonnali megépítéséhez.

A civil szervezetek viszont fenntartották az álláspontjukat, hogy a „bevásárlósztráda" csak tovább súlyosbítaná a helyzetet, ezzel szemben a Pilisvörösvárt elkerülő 3,5 kilométeres út egy év alatt megépíthető és azonnali megkönnyebbülést hozna a város 14 ezer lakójának.
László Erika

Az okos ember más kárán tanul
Sikerül-e sok pénzért ismét a Nyugat mögött kullognunk?
Amikor először jártam Belgiumban 1991-ben, annyira meglepett a sok negatív különbség, amit a környezet minőségében tapasztaltam Magyarországhoz képest, hogy még a pályaválasztásomat is befolyásolta.
Szerettem volna tudni, miért laknak szinte csak bevándorlók Brüsszel belvárosában? Miért olyanok egyes kerületek, mintha lebombázták volna őket?1 Miként lehetséges, hogy az egy milliós lélekszámú fővárosban a buszok és a villamosok 20 percenként járnak?2 Hogy az utcák kihaltak, ellenben 5 sávos egyirányú „városi autópályák" vezetnek a város szívébe?3 stb, stb, ...
Geográfus lettem, így a miértek és hogyanok egy részére megkaptam a választ, de továbbra is érdekelt a téma, így ezen a területen helyezkedtem el. Két évig közlekedésrendezési tervek elkészítésében vettem részt egy brüsszeli várostervező irodában. A rendezési tervek célja (amelyeket belga (vallon) települések önkormányzatainak készítettünk), a gépkocsiforgalom által okozott gondok mérséklése, a tömegközlekedés fejlesztése, és a gyaloglás, kerékpározás körülményeinek javítása volt.
Brüsszelbe az agglomerációból a bejutási idő az elmúlt húsz évben megduplázódott, az emberek már nem is számolják, mennyi időt töltenek a dugókban a 2x3 sávos autópályákon, vagy a brüsszeli, szintén 2x3 sávos körgyűrűn. Több százezer ember ingázik be naponta autóval Brüsszelbe, „hála" a városba vezető autópályáknak.
Az emberek itt a megmentést a vasút fejlesztésétől várják, mert az elmúlt évtizedekben folytatott gyorsforgalmi útfejlesztési politika teljes csődhöz, állandósult közlekedési dugókhoz vezetett. Ugyanúgy várják itt a vasútfejlesztést, mint otthon a lakosság az útfejlesztést. Sajnálatos, hogy otthon senki nem ismeri a nyugati tapasztalatokat, mert akkor senki nem kívánná, hogy ugyanazok a folyamatok bekövetkezzenek Magyarországon, mint Nyugat-Európában, ami a közlekedési rendszereket, és a területhasználatot illeti.
A „mindent az autónak" káros hatásai
Érdekes, hogy míg Magyarországon szinte minden közlekedéspolitikai intézkedés az autóhasználatot ösztönzi, addig Belgiumban azt sem tudják, hogy szorítsák vissza a túlzott gépkocsiforgalmat, és hogyan csökkentsék az abból adódó gondokat. Ez a szemlélet azonban nem csak Belgiumra érvényes, hanem egész Nyugat-Európára, ahol a gépkocsihasználat által okozott gondok mára már társadalmi és egyéni szinten is nagyobbak lettek, mint az abból származó előnyök. Így a kinyilvánított cél szinte mindenütt a tömegközlekedés, kerékpározás fejlesztése, az emberbarát közterek kialakítása.
Országoktól, városoktól függően ennek szükségességét a 80-as, illetve a 90-es évek közepétől ismerték fel - mára pedig már a legelmaradottabb városok, települések is megpróbálják köztereiket visszaadni az embereknek, városfelújítási, tömegközlekedés- és kerékpározás fejlesztési programokba kezdtek. Az autózás túlzott mértékű elterjedése ugyanis nem csak környezeti károkat okozott (lég- és zajszennyezés, pazarló területhasználat, a lebetonozott területek növekedése), hanem sok kárt tett a társadalomban is (az emberek elszigetelődése, a közterek, települések elembertelenedése, a gyerekek életterének zárt terekbe való húzódása, mozgáshiány, légúti és keringési betegségek gyakoribbá válása, társadalmi feszültségek révén - például úgy, hogy az autó nélküli szegények városokba tömörültek, míg a középosztály és a tehetősek kivonultak a „zöld alvó negyedekbe").
Könyvtárnyi irodalma van mindezeknek, és most már nincs olyan szakember (várostervező, geográfus, szociológus, közlekedésmérnök, ...), aki ne ismerné a „mindent az autónak" típusú fejlesztések káros hatásait, és aki a hasonló fejlesztések mellett kardoskodna Nyugaton.
Sajnos azonban, mivel az elmúlt 40 évben sok nyugat-európai ország gazdasága és területhasználata is az autóhasználatra alakult át, sok helyen most már nagyon nehéz kedvező változásokat elérni, hiszen az autóiparban és a kötődő szolgáltatásokban érdekeltek száma nagy, lobbi szervezeteik erősek, és az autópályák mellett, a „semmi közepén" épült létesítményeket sem lehet egy tollvonással visszavonni. Sajnos a doboz alakú bevásárlóközpontok sem a táj, sem a foglalkoztatottság szempontjából nem előnyösek: a tájat mindenütt elcsúfítják, és rengeteg munkahely szűnt meg miattuk, TÖBB, mint amennyi létesült általuk.
A közösségi közlekedés-fejlesztésé a jővő
Ennek ellenére a pozitív változás környezeti, társadalmi, és most már gazdasági szükségessége is olyan erős, hogy egyre több régió és város tűzte ki maga elé célként a tömegközlekedés újjáélesztését, a tömörebb területhasználatot (hogy ne kelljen mindenhez autót használni), az önállóbb települések létrehozását, például helyi munkahelyek, iskolák, bevásárlóhelyek4 (!) létesítésével (hogy ne kelljen annyit és olyan távolra ingázni). Van, ahol számszerű célokat is meghatároztak a tömegközlekedés fejlesztésére, például a 3,4 millió lakosú Berlinben a hivatalos közlekedéspolitika célja, hogy a városközpontban 80:20, míg a város többi részén 60:40 legyen az arány a tömegközlekedés és az autóhasználat között. Hasonló tervek léteznek agglomerációkra is.
Ne a rossz példát kövessük!
Magyarországon sajnos úgy tűnik, hogy leragadtunk a nyugati 50-es években. Ha így megy tovább, mire nálunk akkora lesz az autóhasználat, mint ma Nyugat-Európában, addigra a leghaladóbb nyugat-európai országok és városok már rég visszatértek a legmodernebb villamosokhoz, az elővárosi vasúthoz, a kerékpározáshoz - vagyis „bravúrosan" megint sikerül lemaradnunk tőlük és kulloghatunk utánuk a végtelenségig!
Ami pedig Pilisvörösvárt illeti, nem értem, hogy a lakosok miért nem az elkerülő út mellett tüntetnek, amely a Levegő Munkacsoport szerint szerepel a város településszerkezeti tervében? - amely nem egy párhuzamos gyorsforgalmi út, hanem a települést valóban elkerülő út!
Rendkívüli módon elkeserít, amit művelni készülnek a Pilis térségében, mert ismerem a nyugat-európai tapasztalatokat. Autópályákból és bevásárlóközpontokból álló szennyezett és élhetetlen tájakból már Dunát lehetne rekeszteni Európában, ahol a városok körül szinte nincs is más, ellenben harmonikus, szép vidékekből mára nagyon kevés maradt. Ezek jó része Magyarországon és a még „fejletlen" közép- és kelet-európai országokban található. Ezért nálunk olyan fejlesztéseket kellene végezni, amelyek nem dúlják szét a szép tájakat, és az emberek életterét, és amelyek nem csökkentik, hanem növelik az emberi életminőséget.
Madarassy Judit
geográfus
1 Néhány éve Brüsszelben komoly városfelújítási programokba fogtak, aminek már sok helyen látszik az eredménye.
2 Azóta több helyen sűrítették a járatokat. A tömegközlekedés még mindig nem megfelelő, de jobb, mint a 90-es években volt.
3 Azóta az egyik ilyen utcán elvettek egy sávot az autóktól, kiszélesítették a járdát és kerékpárutat építettek.
4 Belgiumban a bevásárlóközpontok, multi láncok sok helyen kiirtották a helyi kis üzleteket. Egy-két, vagy esetleg több évtized múlva aztán a kis és közepes méretű „abc" üzletek visszatértek a városközpontokba, kerületekbe, településekre - de immár a multik saját márkaneve alatt, „mini ezmegaz"-ként! A „mini ezmegaz"-ok tényleges igénynek felelnek meg, betöltik azt az űrt, amit maguk a bevásárlóközpontok kreáltak, de a boltok választéka és az árak igencsak hagynak kívánni valót maguk után. Az egyszeri vásárlónak azonban nincs más választása, mint hozzájuk menni, hiszen mára egy-két áruházlánc uralja ezt a piacot is!

Visszhang a 10-es úttal kapcsolatos pilisvörösvári Fórumról
Részlet a Magyar Nemzet „Indulatok a Pilisi-medencében" című cikkéből

Lakossági fórumot és demonstrációt tartottak a néhány kilométeres új út érdekébEN
Parázs vitával, demonstrációval és lakossági fórumokkal telt a múlt hét vége a Pilisi-medencében: még egyszer egymásnak feszültek az új 10-es utat támogató és az azt ellenző felek; ezután a bíróságon a sor, hogy igazságot tegyen. Abban mindenki egyetért, hogy a térség kaotikus közlekedését rendezni kell. A vita arról szól, hogy a szlovákiai Párkánytól egy új hídon Budapestig vezető, a Pilis erdeit is átszelő autópálya vagy csupán két elkerülő út megépítése segítene-e jobban a gondokon. Az elővárosi vasút fejlesztésének fontosságát senki nem vitatja, igaz, pénzt nem adnak rá...
Az ügy
A mostani botrány nem lenne ügy, ha a döntéshozók világosan kimondanák: az új 10-es első üteme nem kerül el egyetlen pilisi települést sem, csupán egy monstre beruházás kezdetét jelenti - ha egyáltalán sor kerül a befejezésre. Ezzel a ténnyel nyilvánvalóan nehéz lesz 2006-ban a választók elé állni. A hatóságok a közelmúltban elvégezték az új úttal kapcsolatos környezetvédelmi hatásvizsgálatot, a Levegő Munkacsoport a vizsgálattal szemben viszont továbbra is fenntartja bírósági keresetét. Mint Lukács András, a szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta - és a fórumon is elhangzott -, a pilisvörösváriak természetes igénye, hogy az óriási tranzitforgalom elkerülje a települést. A sok milliárdból megépülő első szakasz azonban nem kerül el semmit, a kétszer két sávos út délen a III. kerületi Bécsi útba, északon pedig Pilisvörösvár főutcájába torkollana, még elviselhetetlenebb helyzetet okozva a kisvárosban, annak lakóit a beruházás elsődleges veszteseivé téve. Ugyanakkor - mint mondta - az új útszakasznak nyertese is van, hiszen az új nyomvonal mellett tervezi felépíteni új áruházát egy multinacionális vállalkozás. A munkacsoport első ütemként a Pilisvörösvár rendezési tervében már régóta szereplő, az új 10-esbe a későbbiek során integrálható elkerülő út megépítését szorgalmazza a budapesti bekötőszakasszal szemben. Megkérdeztük Grószné Krupp Erzsébetet, Pilisvörösvár polgármesterét is, aki azonban elhárította a kérdést, mondván: „Miért erről beszélnek, ez nem megoldás semmire!"
„Kuss, nem vagy idevaló!"
A március 17-i fórumon zsúfolásig telt a pilisvörösvári közösségi ház előadóterme. A mintegy tíz meghívott előadóból nyolc az új gyorsforgalmi út mellett kardoskodott, míg a Pilisvörösvárt elkerülő út ügyét a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület képviselte. A fórumot Csíky Gábor, a Községszépítő és Természetvédő Egyesület elnöke vezette, aki rögtön kiemelte: „Már most mondom, vérmes eszközökkel lépek fel, hogy mindenki betartsa a felszólalásra rendelkezésre álló öt percet!" Az építkezést aggályosnak, egy áruház érdekének vélők valóban nem kaptak ennél több időt, a beruházó Pest megyei Állami Közútkezelő, valamint a gyorsforgalmi út minden más támogatójának korlátlanul biztosított időt a felszólalásra. Molnár László közlekedési szakértő a vitában úgy érvelt: az új 10-es Üröm és Pilisvörösvár közti szakasza csak az első üteme a térség átfogó közúti fejlesztésének, így a vörösváriak még valóban pár évig számolhatnak a nagy forgalommal. Kiderült azonban, hogy a továbbépítést egyelőre semmi nem biztosítja. Az előadások után a lakosság kérdezhetett a résztvevőktől, melynek során kiderült, hogy az építkezésre ma nincs forrás, azt hitelekből, utófinanszírozással kell elvégezni. A Pilisvörösvárt elkerülő alternatív út megépítését szorgalmazó, egyébként budaörsi Lukácsot viszont többször kifütyülték, indulatos szavakkal kérdőjelezve meg véleményét. „Kuss, nem is vagy idevaló!" - kiabált be az egyik érdeklődő*.
Megoldás hosszú távon
A hosszú távú fejlesztési tervekbe valóban beleillik az új 10-es út kiépítése, de egyelőre ahogy az anyagi háttér, úgy a végleges tervek és az engedélyek sem léteznek. Mint azt a fórumon több szakértő is elmondta, a szlovák határtól a ki tudja, mikor elkészülő M0-s északnyugati szakaszáig tartó gyorsforgalmi út, valamint a térségi forgalmat bonyolító hálózat elkészültéig bizonyára még hosszú évek telnek el.
Forrás: Magyar Nemzet, 2005. március 23. (10. oldal)
szerző: Bodacz Balázs
(*A piliscsabai MSZP képviselők - Grősz József és Platschek Jenő - nagy élvezettel vett részt az utat ellenzők pocskondiázásában)

Hozzászólások az interneten
Rákosi elvtárs köztünk van!
Ott voltam a vörösvári fórumon, és hegyeztem a fülem, szemem sasolta a tömegeket.
Szóval, aki szerette a Rákosi érát, vagy Szálasi korát és eszményeit, otthonosan érezhette magát.
A polgármesterek, akik felszólaltak és a moderátor, igazi rákosista módszerekkel hergelte a népet, függetlenül attól, hogy az Levegő Munkacsoportnak igaza van, vagy sem. Aztán felállíttatták azokat, akik a beruházás mellett vannak. Felállt egy nagy tömeg. Mintha Sztálin elvtársnak éljeneztek volna. Utána felállíttatták azokat, akik ellene vannak. Felállt pár ember, a tömeg fütyülése, hörgése közben. Csak a sárga csillagot nem tűzték oda a mellükre. Hitler biztos megtapsolta volna ezt az aktust, ő használt ilyen módszereket. Szóval eléggé jó volt a hangulat. Gratulálunk a szervezőknek, hogy sikerült ilyen mélyre süllyedni, itt az Európai Uniós tagság elején. Az egy biztos, ha százmilliós villát adnának, és helikopterrel járhatnék Budapestre dolgozni, akkor sem költöznék Vörösvárra és környékére, bemutatkozott a csapat. Duma úr, a PEMÁK-os meg egyenesen hazudott. Azt mondta, hogy az nem gyorsforgalmi út, amit építenek. Akkor vajon miért van benne 2003. évi CXXVIII. törvényben? Lehet, hogy ki akarják venni a törvény hatálya alól, de a hatályos jogszabályok szerint jelenleg benne van. Aki pedig olvasni tud a törvény betűi közt, az tudná, hogy nem a Levegő Munkacsoporton múlik, hogy építik-e az utat, vagy sem. Vagy nincs is pénz? Csak átverik a jó népet és a Levegő Munkacsoportot teszik meg bűnbaknak? Nem akarom védeni őket, de ezt a rákosista módszert mélységesen megvetem. Főleg, hogy fasiszta módszerekkel játszottak.

A vörösvári fórumon emlegette Duma úr a PEMÁK-tól, hogy az utat ugyan az EIB finanszírozza, bankhitelből épülne, de az utófinanszírozású. Ha ugye utófinanszírozású, akkor az építést valakinek mégiscsak meg kell hitelezni. Az meg nem Náncsi néni lesz, vagy Grószné, a vörösvári polgármester, hanem a magyar állam az adófizetők pénzén. Ebben az esetben viszont szerepelni kellene egy 10-20 milliárdos nagyságrendű tételnek a költségvetési törvényben. Én ugyan átböngésztem a törvényt lelkiismeretesen, de ilyet nem találtam. Ha valaki mégis meglelné, írja meg ide, pontosan hol az a pénz.
Vagy csak üres duma volt Duma úrtól?

Miért egy olyan szakasszal kezdik a gyorsforgalmi út építését, amely többszörösére növeli majd, szinte azonnal, a közlekedési gondokat a térségben?
Azért, mert az út további szakaszainak megépítése több, mint kérdéses, többek között természetvédelmi, tájvédelmi okokból is. Azonban, ha a lakosság torkára kést tesznek az új úttal (a 10-es úton még nagyobb lesz a forgalom ha ez a Budapest felé vezető szakasz megépül, a bevásárlóközponttal együtt), akkor az nem dühösen, hanem őrjöngve fogja majd a Pilisen át vezető autópálya megépítését követelni. A telekspekulánsok, multik pedig boldogan dörzsölik a markukat. Ismételten sikerült az orránál fogva vezetni a jó népet, aki szorult helyzetében már maga könyörög, hogy lökjék a szakadékba...
Semmi nem akadályozza a pilisvörösvári önkormányzatot - a Levegő Munkacsoport legalábbis biztosan nem - hogy a település szerkezeti tervében megrajzolt elkerülő utat megépítse, és egyben forgalomcsillapítási intézkedéseket vezessen be a 10-es úton. De ez az intézkedés azonnal megszüntetné a lakossági panaszokat, és eltűnne a lakossági nyomás a pilisi gyorsforgalmi út építésére, nem lehetne a vidéket teleszórni bevásárlóközpontokkal, ipari telepekkel, lakóparkokkal..., hoppon maradna egy marék multi és telekspekuláns, meg az útépítési bizniszben érdekeltek... Forrás: www.indymedia.hu

Dugómentes London
Napi hatvanezerrel csökkent az autók száma a brit főváros belvárosában
Április első hétvégéjét Londonban töltöttem és igazi meglepetésként éltem meg, hogy a korábbi évekhez képest egyszerűen üres volt az egész belváros pénteken és hétfőn, csak taxik, buszok és kisebb teherautók jártak az utcákon, meg néhány nagyon drága autó. Az ok? A belvárosba irányuló személyautó forgalmat jelentősen lecsökkentette, hogy csak az hajthat be ide, aki kifizeti a „dugóellenes" díjat (congestion charge). Szombaton és vasárnap, amikor az autóknak szabad a behajtás, sokkal nagyobb volt a személyautó forgalom, mint pénteken és hétfőn, a munkanapokon, de ez - lévén, hogy a hétvégeken mindig kevesebben autóztak a belvárosban - sokkal elviselhetőbb volt, mint a korábbi dugó, dugó hátán helyzet, amely ezt a várost korábban évtizedeken át jellemezte.
A tömegközlekedés ugyanakkor jól szervezett, igen hatékony. Londonban 17 földalatti és vonat vonal létezik, percenként érkeznek a kocsik. A Luton-i repülőtér kb. 60 km a belváros közepétől, 30 perc alatt repített be a 6 percenként induló vonat a város központba.
A várost 6 zónára osztották, napi, háromnapi, és heti bérlettel közlekedve az ár attól függ hány zónára szól a bérlet. Az egész belvárost felölelő 1. és 2. zónára érvényes napijegy ára 4,70 font (kb. 1600 Ft), ezzel minden buszon és földalatti vonalon, annyit megy az ember, amennyit a lába bír. Az egyszerű vonaljegy ára 2 font (kb. 700 Ft). Ehhez hozzá kell tennem, hogy az emberek nagyjából 8-10-szer annyit keresnek, mint mi itthon.
Ha volt is dugó, az pénteken és hétfőn este a munkaidő végén volt és kizárólag a sűrűn járó buszok okozták, de csak a kétsávos Oxford Streeten (a legnagyobb bevásárló utca), az előtt és utána bárhol ismét gyorsan haladtak a buszok, amelyeken a csúcsidőben is volt ülőhely!
Vagyis a korábbi egészen kaotikus és elviselhetetlen forgalmi helyzetet ésszerűen megoldották, és ezt a szabadságszerető brit polgárok nem szabadságuk korlátozásaként élik meg.
A „dugóellenes" díjat 2003. február 17-én vezették be London belvárosában. Napi 5 fontot kell fizetni annak, aki reggel 7 és este fél hét között ide be akar hajtani. Idén július 4-étől a napi díj 8 fontra emelkedik. Ezt a rendszert Oslo, Bergen, Trondheim és Szingapúr alkalmazza, ez utóbbi városban vezették be először 1998-ban.

Londonban 230 térfigyelő kamera ellenőrzi az autókat, aki késve fizet (reggel 10-ig meg kell fizetni a díjat) 10 fontot fizet, aki ezt elmulasztja, az 50 font büntetést kap. A díj első látásra nem tűnik soknak, de ha valaki minden nap kifizeti a díjat, amikor a belvárosba megy dolgozni, tetemes összeg jön ki egy hónapra. A behajtási díj kifizetését a kocsikra helyezett matrica jelzi, a kamerákba szerelt leolvasó készülék automatikusan elvégzi az ellenőrzést. A belváros határát az aszfalton látható nagy C betűk jelzik (Centrum).
Az új rendszerről szerzett tapasztalataikat először 2003. októberében tették közzé. Ebből kiderült, hogy a központba belépő autók száma naponta 60 ezerrel volt kevesebb, mint az előző évben. Ennek a csökkenésnek az 50-60%-át az okozta, hogy az emberek átszálltak a tömegközlekedési eszközökre, 20-30%-át az, hogy elkerülték ezt a zónát, a maradékot az, hogy „telekocsi"-val mentek, vagyis több ember osztozott egy autón, így csökkentették a beutazásokat erre a területre vagy a tiltott órákon kívül mentek ide, továbbá az, hogy motorral és biciklivel közlekedtek. Az utazási idő 15%-kal csökkent és kiszámíthatóbb lett, hogy hova mennyi idő alatt lehet odaérni.
László Erika

9 pont a 10-es útról
A civil szervezetek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordultak

A Levegő Munkacsoport, a Piliscsabáért Egyesület, a Solymári Környezetvédők Egyesülete, az SOS Békásmegyerért Egyesület, és a Van jobb M-Null Ürömiek és Pilisborosjenőiek Egyesült Környezet- és Egészségvédő Szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kormánybiztos kinevezésére a jelenlegi elavult tervek felülvizsgálata és egy modern, a jelenlegi igényeknek megfelelő közút- és vasútfejlesztési koncepció kidolgoztatása a térség közlekedési problémájának érdemi megoldása érdekében. A civil szervezeteket az elmúlt időszakban számos támadás érte azért, hogy az új 10-es út első szakasza elleni tiltakozásukkal „akadályozzák a térség fejlődését". Ugyanakkor a folyamatos félretájékoztatás következtében kifogásaik okai és alternatív javaslataik eddig nem kerültek a nyilvánosság elé. Ezért április 27-én sajtótájékoztatót tartottak ahol részletes tájékoztatást adtak a fenti témákról és minden résztvevő számára átadtak egy CD-t, amely a témával kapcsolatos dokumentumokat, térképeket, egy rövid filmet és a megoldási javaslataikat tartalmazta. Az alábbi kilenc pont összefoglalja kifogásaik és javaslataik lényegét.
(További részletek: www.levego.hu, valamint: www.piliscsabaert.net)

1. Átgondolt fejlesztést!
A pilisi medencében élők egészsége, munkahelye, és a környezet védelme érdekében követeljük, hogy a 10-es út rekonstrukcióját átgondoltan kezeljék! Készüljön az Üröm-Pilisvörösvár-Piliscsaba térségre és az északi agglomeráció egészére vonatkozó hatástanulmány arról, hogy a tervezett új út, valamint a melléje települő bevásárlóközpontok, logisztikai bázisok milyen mértékben fokozzák a környező települések forgalmát és szennyezettségét.

2. Helyi vállalkozások vagy a multik érdekei?
A térségben működő családi, kis- és középvállalkozásoknak életben kell maradniuk! Ennek érdekében követeljük, hogy a térségi polgármesterek mutassák be azt a döntéselőkészítő környezeti és gazdasági hatástanulmányt, amely igazolja, hogy a multinacionális cégek betelepítése nem teszi tönkre és nem sorvasztja el a helyi vállalkozókat és szolgáltatókat.

3. Elkerülő utat Pilisvörösvár körül!
Nem szabad tovább tűrni Pilisvörösvár forgalmi leterheltségét. Ezért támogatjuk a Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő út megépítését, és tiltakozunk a ma tervezett bevásárlóút létesítése ellen. Épüljön meg a Pilisvörösvárt valóban elkerülő út a pilisvörösvári rendezési és szerkezeti terv alapján, az abban szereplő elkerülő út-nyomvonalváltozatok felhasználásával és véglegesítésével.

4. 13 milliárd a bevásárlóközpont szolgálatára?
A 11. és 15. km szelvény között tervezett, 4 km hosszú útszakasz semmiféle települést nem kerül el! Egyedül arra való, hogy kiszolgálja a tervezett bevásárlóközpont igényeit. Mi úgy véljük ugyanakkor, hogy a pilisvörösváriak és az érintett települések egészsége fontosabb, mint a multinacionális cégek érdeke. Pazarlásnak tartjuk, hogy 13 milliárd forintot költsenek el e szakasz megépítésére, miközben a pilisvörösváriak hosszú éveken át továbbra is kénytelenek lesznek elviselni a főutcájukat terhelő változatlan mértékű forgalmat. Piliscsabán és a többi környező településen pedig erősödik a bevásárló átutazó forgalom, amely tovább rontja a térség forgalmi helyzetét.

5. A bevásárlóközpont útja helyett elkerülő utat!
„Az idő sürget, a közúti forgalom nő, az élhetőség romlik, a természet egyensúlya könnyen kibillenhet egy rossz döntés miatt" (Forrás: www.PilisPortal.hu). Ezért sürgetjük, hogy a Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő útszakasz csatlakozzon a meglévő 10-es út 2 sávval való bővítéséhez Pilisvörösvár és Üröm között! Így nincs szükség a 2x2 sávos bevásárlóút építésére. Ennek megtakarításából megépíthető a Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő út, meg az útbővítés.

6. Félretájékoztatás helyett hiteles információkat!
Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az egysávos Bécsi útból a mai, 2x1 sávos 10-es útba torkolló 2x2 sávos gyorsforgalmi (a tervezett bevásárlóközpontot szolgáló) útszakaszt elkerülő útnak hívják azok a lobbik, akiknek érdeke ez az útépítés! Ezzel félretájékoztatják a közvéleményt és indulatokat szítanak azok ellen, akik azt a megoldást szorgalmazzák, amely valóban megoldaná a pilisvörösváriak gondjait.

7. Bővítsék az elővárosi vasutat!
Az útfejlesztésekkel egy időben a térség közösségi közlekedését is fejleszteni kell! Újítsák fel a vasúti síneket, az állomásokat, sűrítsék a járatokat és tegyék rövidebbé a mai hosszú menetidőt! A MÁV alakítson ki két sínpáros elővárosi vasutat Budapest és Esztergom között! Ezzel vonzóbbá tehetik a vasúti közlekedést azok számára, akiknek a vasút jelenleg nem ad elfogadható alternatívát.

8. Előremutató térség- és közlekedésfejlesztést!
Vizsgáljanak meg minden lehetséges alternatívát a régió közlekedésfejlesztésére! Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta elavulttá váltak azok az elképzelések, amelyeket az 1960-as években alakítottak ki. Modern Magyarországra van szükségünk, nem pedig idejétmúlt tervek ránk erőltetésére.

9. Végezzék el a zsámbéki medencén áthaladó európai észak-dél irányú autóút hatáselemzését!
Követeljük, hogy az európai észak-dél irányú autóút nyomvonal térséget érintő - és a Zsámbéki medencén átvezető, majd az M1, M7 és M6 autópályákhoz csatlakozó - szakaszának hatáselemzése történjen meg! Ismereteink szerint ennek megépítése a 10-es út tervezett - Pilisvörösvár és Kesztölc közötti - út, II. ütemének megépítését is szükségtelenné teszi. Így a rendelkezésre álló fejlesztési források az európai és magyar fejlesztési igények kielégítését egyszerre szolgálhatják.
Piliscsaba - Budapest, 2005. április 15.


FELHÍVÁS!

A Piliscsabáért Egyesület felhívja az ürömi, pilisborosjenői, solymári, pilisvörösvári, pilisszántói, pilisszentiváni, piliscsabai, pilisjászfalui családi vállalkozások, helyi kis és közepes lakossági szolgáltatást végzők figyelmét arra, hogy a térségbe betelepülő multinacionális cégek a várható - és a térség teljes lakosságát érintő - növekvő környezetterhelésen túl éppen a helyi szolgáltatók létét veszélyeztetik. Fontosnak tartjuk a helyi vállalkozók, szolgáltatók munkahelyeinek megőrzését, ezért javasoljuk az érintett vállalkozásoknak és érintett lakossági körnek, hogy forduljanak önkormányzatukhoz, és kérjenek felvilágosítást arról, hogy az önkormányzati vezetésnek milyen szolgáltatásfejlesztési elképzelése van, és hogyan kívánja megvédeni a helyi vállalkozókat és szolgáltatókat a teljes ellehetetlenüléstől. Sürgetjük az érintett vállalkozások területi összefogását a megélhetésük megtartása érdekében. A Piliscsabáért Egyesület felkéri a térségi civil szervezeteket és érdekképviseletei szerveket a helyi vállalkozások érdekeinek védelmére, és az ezen felhíváshoz való csatlakozásra.
Jelentkezés: piliscsabaert@axelero.hu

FÉREGTELENÍTSÜNK!

A kutyák és macskák három havonkénti rendszeres féregtelenítése szükséges. Nem véletlenül született ez az időintervallum: a bélférgek biológiai fejlődése teszi indokolttá.
A manapság ismert féregtelenítők hatása nem hosszan tartó. Ez azt jelenti, hogy amikor beadjuk az állatnak, elvégzik a feladatukat, utána pedig lebomlanak és kiürülnek a szervezetből.
Az állataink pedig akár a féregtelenítés utáni napokban újrafertőződhetnek a féregpetékkel és lárvákkal szenynyezett környezettől. A cicáink és kutyáink pontosan 3 hónap alatt kerülnek fertőzött státuszból fertőző állapotba. Ránk és gyermekeinkre nézve akkor válik veszélyessé, amikor az újonnan felszedett bélférgek ivaréretté válnak az állataink emésztőcsatornájában és a bélsáron keresztül fertőzni kezdik immár a mi közvetlen környezetünket. Tehát a három havonkénti féregtelenítéssel kizárjuk azt, hogy a saját állataink fertőzzék a környezetünket.
Felejtsük el az embergyógyászatban használt féregtelenítő szereket, mert azok nem széles hatás-spektrumúak. Az állatgyógyászatban használt féregtelenítők 2-3 komponensből állnak, így az orsóférgektől a laposférgekig egyaránt hatékonyak.
Vegyük komolyan a bolhák elleni védekezést is, hiszen a bolha nem csak külsőleg élősködik kedvenceinken, hanem közti gazdaként hordozója olyan bélféregnek, amely az embert is fertőzheti. Ehhez elegendő, hogy az állatunk szétvakarja vagy rágja a szőrében nyüzsgő fertőzött bolhákat, mi pedig gyanútlanul lesimogassuk onnan a paraziták petéit. Még kézmosás előtt, különösen a gyermekek, a szájukba vehetik a fertőzött kezüket.
Akár naponta figyelhetjük állataink székletét, nem jelent semmit, a petéket csak mikroszkóp alatt láthatjuk. Ha mégis makaróni-szerű orsóférgeket észlelünk a székletben vagy a hányadékban, az már nagyon erős fertőzésre utal.
Az sem védi meg az állatot a fertőzéstől, ha soha nem megy ki a szabadba, mert a cipőnkkel vidáman behordjuk a féregpetéket a lakásba.
Lakóhelyem környékén rendszeresen vizsgálom az elhullajtott székleteket és a gyermekhomokozók talaját. Ne kívánják, hogy közöljem az eredményt, elég, ha annyit mondok: elszomorító!
Javaslatom: három havonként féregtelenítés tablettával, vagy pasztával, mikroszkópos bélsárvizsgálat, állataink és környezetük egyidejű bolhátlanítása, kézmosás.
Ne használjanak kutyáknak készült féregtelenítő vagy bolhátlanítószert macskákra és fordítva, mert mérgezőek lehetnek!
dr. Varga Noémi,állatorvos

Krosszmotoros okozott balesetet a Klodild téren
Április első hetében egy személygépkocsi vezetője védett útvonalon haladt Piliscsabán a Klotild téren, és csak azt vette észre, hogy balról nagy sebességgel nekiütközött a motoros, aki az elsőbbségadás táblát figyelmen kívül hagyta. A gépkocsi vezetője elrántotta a kormányt, ezért egy útmenti fának ütközött. Előzetes hírek szerint a motorosnak nem volt vezetői engedélye. A motorost a mentők kórházba szállították, a gépkocsiban jelentős anyagi kár keletkezett. (Forrás: pilisinfo.hu)


A hatályos jogszabályok szerint cross motorral közúton közlekedni tilos, Piliscsabán azonban ez rendszeresen megtörténik. A cross motorosok ismét ellepték az erdei utakat is, ahol szintén tilos haladniuk. Ha azonban valaki ezt szóvá teszi, fenyegetően viselkednek vele, leszorítják az útról, ezt könnyen megtehetik, mert a védősisakban az arcuk rejtve marad.

„Génmanipuláció-mentes Magyarországot!" akcióhét

A Magyar Természetvédők Szövetsége első alkalommal szervezte meg országos kampányát - 2005. április 19-29. között-, a „Génmanipuláció-mentes Magyarországot!" akcióhetet. A kampány ideje alatt annak jelképe, a 6 méteres „mérges paradicsom" összesen 9 településen volt látható. Jelenleg az EU 16 génmódosított kukoricafajtát vett fel a listájára - engedve Amerika nyomásának. A listán szereplő fajták az EU tagállamaiban termeszthetők, kivéve, ha egy adott ország kormánya „védzáradékot" bocsát ki, vagyis ideiglenesen megtiltja országában a génmanipulált növény termelését. Magyarország ilyen védzáradékot adott ki, és tart fent mindaddig, amíg a termesztési lehetőségek nem válnak szabályozottá. A szabályozás alapját egy EU-rendelkezés határozza meg.


Etikátlanul
Két nem és két tartózkodás megbuktatta az Etikai Kódexet

A képviselő-testületi ülések hangvétele Manek János polgármester szavai szerint is „borzalmasak". Aki nézi az üléseket, azt látja, hogy egyes MSZP képviselők és a FIDESZ képviselője szereplési vágytól hajtva ál-ügyeket, hamis információkat, az ellenségnek nyilvánított oldalon ülő társaik elleni személyes támadásokat hoznak elő napirend előtti felszólalásaikban és az engedélyezett időt jócskán meghaladva, alpári hangnemben sértegetik képviselőtársaikat, szidalmazzák a Piliscsabáért Egyesületet és ezzel hosszú órákat vesznek el az érdemi munkától.
Az elmúlt ülésen Manek János polgármester megrovást osztott ki Grősz József és Plaschek Jenő képviselőknek, az előbbi erre úgy reagált, hogy „írd be az intőmbe!"
Dr. Csizmadia László önálló képviselői indítványként beterjesztett a testület elé egy Etikai Kódexet, amelyet februárban azzal dobtak viszsza a baloldali képviselők, hogy nem volt idejük áttanulmányozni, nincs előkészítve, menjen be előbb a bizottságokba. Vagyis húzták az időt.
Ezt követően a márciusi ülésen a név szerinti szavazás során a javaslat 8 igen, 2 nem (Grősz József és Varga Éva) és 2 tartózkodás (Gáspár Csaba és Weszelovszky Zoltánné) szavazatot kapott, s ezzel elbukott, mert a minősített többséghez kilenc igen szavazatra lett volna szükség. Igennel szavazott: Bólya Rozália, Dr. Csizmadia László, Deli Árpád, Hársfalvi Zsolt, Manek János, Markovics András, Mocsáry Dezső és Ramocsai Pál.
Az egészben az legérdekesebb, hogy az Etikai Kódex csak azon képviselőkre lett volna érvényes, akik a nyilatkozat aláírásával azt magukra kötelezően elfogadják. Vagyis az ellenzők nyugodtan megszavazhatták volna, hiszen ha nem írják alá a nyilatkozatot, továbbra is nyugodtan viselkedhettek volna etikátlanul, szidalmazhattak volna bárkit.
Nézzük milyen magatartási ajánlásokat tartottak önmagukra nézve elfogadhatatlannak az Etikai Kódex ellenzői és mi az, amit elutasítottak.

„Képviselői tevékenységük és munkavégzésük során a képviselők:
ltartsanak rendszeres kapcsolatot választóikkal, ismerjék a közösség polgárait foglalkoztató gondokat, problémákat, és ésszerű határidőn belül szóban vagy írásban nyújtsanak segítséget vagy eligazítást azok jogszerű megoldásához;
- az állampolgárok ügyeinek intézésével kapcsolatban pontosan informálják és tájékoztassák az érdekelteket, a közérdekű információkat tudatosan ne tartsák vissza;
- ne tegyenek különbséget a hozzájuk forduló állampolgárok között, mindegyikük kérését egyenlő bánásmóddal kezeljék;
- ne tegyenek megalapozatlan vagy hatáskörüket meghaladó ígéreteket a gondjaikkal őket megkereső polgároknak, de ígéretüket - ha azt indokolt körülmény nem akadályozza - tartsák be;
- a polgárokkal kapcsolatban tanúsítsanak empátiát és megértést;
- magatartásuk ne legyen durva, elutasító vagy bármely más módon sértő;
- egymás közötti érintkezéseiket a kölcsönös tiszteleten alapuló magatartás jellemezze, a képviselő-testületi ülés eredményessége érdekében törekedjenek az együttműködésre;
- működjenek együtt az önkormányzati ügyekben a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőivel."

A közéleti erkölcsöt leginkább sértő cselekedetek: a korrupció, a protekció, a karrierizmus, a hatalommal való
visszaélés megelőzése érdekében:
- ne fogadjanak el olyan ajándékot vagy előnyt, amely képviselői munkájuk befolyásolására irányul;
- pályázatok kiírása, elbírálása és értékelése kapcsán hozott döntésekkor a község érdekeit tartsák szem előtt;
- befolyásuk érvényesítésével maguk vagy más részére méltatlan előnyt ne kérjenek, ne követeljenek és ne fogadjanak el;
- mindazoknál, akikkel személyes kapcsolatuk kizárja, hogy objektíven, részrehajlás nélkül döntsenek, a határozathozatalkor tartózkodjanak;
- vessék el az önző törtetést és minden olyan magatartást, amely a közösségi érdekre nincs tekintettel;
- kerüljék az elvtelen, önérvényesítő, következetlen viselkedést, környezetükben ismerjék fel és szűrjék ki ezeket;
- éljenek a nyilvánosság adta lehetőségekkel, ha a tények alapján a hatalommal való visszaélést tapasztalnak;
- magatartásukkal segítsék a törvények betartását és az állampolgári jogok érvényesülését, ne éljenek vissza törvényes jogaikkal és megbízásuk tekintélyével;
- tartózkodjanak a mások tisztességét, becsületes magatartását megalapozatlanul kétségbe vonó vagy azt sugalmazó magatartástól".
Az Etikai Kódex a szankciókról szóló fejezete a Jogi és Ügyrendi Bizottságot bízta volna meg az etikai ügyek vizsgálatával, melynek során a bizottságnak joga lett volna felszólítani a képviselőt, hogy a kifogásolt magatartást kerülje, ha ennek nem tett volna eleget, a bizottság elnöke nyilvánosan ismertette volna a testületi ülésen a megállapításait, ismételt elkövetés esetében pedig a bizottság kezdeményezte volna a képviselőnek adott önkormányzati megbízatás, bizottsági tagság viszszavonását.
Ez történt Piliscsabán 2005. év márciusában - sok jót a jövőben sem remélhetünk. -le-

A Konzervatív Kör fóruma Solymáron
A solymári Konzervatív Kör, amely több, mint tíz éve rendez hasonló esteket, április 28-ának estéjét a 10-es út témájának szentelte. A Kör tagjai nem támogatják a hat sávos utat, de plusz két sávot igen, azzal a feltétellel, ha az az ürömi elágazás után folytatódik az Óbudai temetőig. Ha nem folytatódik az ürömi leágazás után a bővítés, akkor ellenzik a 4 km-es szakaszt. Nem támogatják az Auchan odetelepítését, mert ezzel a Budapest második kerületéből oda autózó bevásárlók Solymár főutcájának forgalmát növelnék. Szintén ellenzik az M0-ás tranzitforgalmat.
Az esten felszólalt Grószné Krupp Erzsébet, Vörösvár polgármestere, aki ismét az elkerülő út fontosságát hangsúlyozta. Einzmann László, Solymár polgármestere kijelentette, hogy az "Auchan a rácsatlakozó útnak egy részét építi meg." Ez utóbbi kijelentés, ha igaz, igazolja a civil szervezetek véleményét, mely szerint a 4 km-es szakasz elsőrendű hasznonélvezője a hipermarket lesz.
A civil szervezetek képviselői elmondták, hogy a semmiből semmibe vezető 4 km-es szakasz semmit nem old meg, sőt további forgalomnövekedést fog generálni. Maga a környezetvédelmi hatóság is 30%-os forgalomnövekedést prognosztizált, amelyet a hatóság „elviselhető mértékűnek" nevezett. Hangsúlyozták, hogy ha utat építenek, akkor építsék meg a Pilisvörösvár szerkezeti tervében szereplő elkerülő utat és ne költsenek 13 milliárd forintot egy 4 km-es bevásárlósztrádára. Szerintük a térségi közlekedés fejlesztésében elsősorban a valódi elkerülő utaknak és a tömegközlekedés gyors fejlesztésének kell elsőbbséget adni.
A hallgatóságot váratlanul érte annak a ténynek ismertetése, hogy az új 10-es, ha végig megépül, nem foglal magában leágazásokat, sem Pilisvörösvár, sem Pilicsaba irányába.
Béda Ferenc, a Solymári Környezetvédők Egyesületének elnöke felvetette, hogy vajon lehet-e két útnak azonos a neve? Térképpel illusztrálta, hogy az új 10-esnek nevezett út valójában a törvényben M10-es gyorsforgalmi útként szerepel, megépítésének nyilvánvaló célja, hogy összekösse a tervezett M0-ás északi szakaszát az M0-ás hidon át az M3-as úttal. Így ez az út engedné át a jövőben a Párizs-Kiev közötti tranzit forgalmat. Kifogásolta, hogy az emberek nem kaptak és nem kapnak hiteles tájékoztatást ezekről a tervekről.
A Konzervativ Kör képviselője hozzászólásában elmondta, hogy amikor a solymári képviselő-testület az Auchan ügyét tárgyalta, ő részt szeretett volna venni az ülésen. Einzmann László polgármester azonban közölte vele, hogy ennek nincs sok értelme, mert „informális" ülést tartanak. Másnap azonban nyilvánosságra került, hogy az ülésen a képviselők megszavazták az Auchan betelepítését.
Dr. Illés Zoltán (FIDESZ), a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja harminc perces előadásban sorakoztatta fel érveit a tervek ellen. Ékesszólóan ecsetelte, hogy könnyen tetten érhetők azok az érdekcsoportok, amelyeknek ez az út fontos. Csak fel kell tenni a kérdést: Qui prodest? Vagyis kinek az érdeke? „Nyilvánvaló, hogy nem az Önöké, hanem azoké, akik fillérekért megszerezték a földeket, majd eladták és azoknak, akiktől ezeket most megvásárolták". Elmondta, hogy legkevesebb három alternatívát kellett volna a térségi közlekedés megoldására felkínálni és azokat az emberekkel meg kellett volna ismertetni. Az adott probléma megléte álságos intézkedésekhez vezetett - mondta. Felhívta a figyelmet az Aarhusi Egyezményre, amelyet Magyarország is aláírt, mert e szerint nem elég kifüggeszteni a hirdetőtáblára az információt, hanem „a polgármestereknek oda kell menni az emberekhez és az Önök nyakába kell tenni minden álláspontot". Előadását dübörgő tapssal jutalmazta a mintegy 150 fős tömeg.
Pénzes Gábor, Pilisszentiván polgármestere látványos kivonulással adta tudtára a jelenlévőknek, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Nevezetesen azzal, hogy az egyik felszólaló „hazugnak" nevezte a polgármestereket amiatt, hogy elkerülő útról beszélnek. Einzmann László kis idő után szintén távozott, fontos egyéb elfoglaltsága miatt, ezt több solymári lakos nehezményezte is. Grószné Krupp Erzsébet végig kitartott, de közben többször kijelentette, hogy elviselhetetlen az, ami itt zajlik. Vélhetően először konfrontálódott azzal a ténnyel, hogy nem mindenki támogatja olyan vehemenciával a terveket, mint azt az elhíresült pilisvörösvári fórum résztvevői tették.

Kopjafa avatás Székelyföldön
Március 15-én a Piliscsabáért Egyesület képviselő-csoportja kezdeményezésére kopjafát állítottak Nyergestetőn. A kopjafát Szák Kocsis Pál építész készítette, aki beszédet mondott a felavatási ünnepségen.
„Az oszlop felirata: PILIS - a megtöretlen ország szíve; és CSABA mely gondolatban a székelységhez vezet. Több ez, mint egy falunév... Piliscsabán, itt a környező erdők mentén terem a világon egyedül a Pilisi len vagy balzsamfű, más néven Csabafű. Gyógyító ereje van a sebekre. Ezzel istápolta a nagy veszteséget szenvedett, de győztes seregének sérült vitézeit Csaba királyfi. A gyógyító balzsam az égből hullt alá. Nyugodtan verhetett tábort s rendezhetett be ispotályt a Pilisben Csaba herceg, nem kellett vesztesként menekülnie, mielőtt Szittyaországba vagy Erdőelvére megtért. Köszönjük a szeretetüket, a befogadást, s fogadják tőlünk jó szívvel ezt a „beszélő" oszlopocskát, s hirdesse ez is hőseinkről: megcselekedték, amit megkövetelt a Haza"...és bár meghaltak de élnek." - mondotta többek között.
Ezután dr. Deli Árpád kopjafaavatási beszédében elmondta: „A nyergestetői sírdombra állított kopjafa alapja éppen egy mélyre hatoló fagyökér helyére készült a helyi székely emberek verejtékes munkájával. A kopjafát Szák Kocsis Pál verejtékével készítette odahaza, és sokak áldozatos munkájával került ide. Az itteni székelység mostantól a kopjafa által megidézett égi csillagösvényen keresztül kapcsolatban van az otthoniakkal. Mindez üzenet innen Nyergestetőről Magyarországra. Magyarországról is üzenünk Erdélybe: a kopjafa Óbuda és Somogy megye kopjafája között áll. Óbuda a Kárpát-medence ősi magyar központja, Somogy pedig Koppány fejedelem vidéke volt. E két központ közé került be a nyergestetői PILIS-CSABA kopjafa. Ezáltal a magyarság szakrális központjának kisugárzása eljut Nyergestetőre is."
Az avatásra Piliscsabáról 14 fős csapat utazott Kézdiszárazpatakra. Vasárnap közös mise és ebéd után vendéglátóikkal bejárták a környék nevezetességeit. Másnap az Opra Benedek Általános Iskolában találkoztak az iskola vezetőivel, majd a kézdiszárazpataki cigányokat látogatták meg a plébános úr társaságában. Részt vettek a falubeli március 15-i megemlékezésen, és a Szent Korona nevében üdvözölték a falubelieket. Az ünnepségen a Szegedről lóháton érkezett huszárok álltak díszőrséget. Este a piliscsabai vendégek tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán felolvasták Manek János polgármester úr köszöntő szavait.
Az eseményt értékelve dr. Deli Árpád elmonda: „A képviselő csoportunk jelezte a képviselő-testület felé, hogy Kézdiszárazpatak részéről várható a hivatalos kapcsolat kezdeményezése. A testületi ülésen a politikai pártokhoz tartozó önkormányzati képviselők fenntartásaikat hangoztatták. Egyesületünk és képviselő-csoportunk határozott álláspontja - elismerve és tiszteletben tartva a 2004. december 5-i népszavazás helyi 2 igenes többségi akaratát is -, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának kifejezése éppen a mostani időkben különösen fontos, ezért a hivatalos kapcsolatteremtések a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki települések valamelyikével mindenképpen szorgalmazandók, és ebben pártállásra és szervezeti hovatartozásra tekintet nélkül elvárjuk a döntéshozók támogatását."

Országos petárdastop aláírásgyűjtési kampány
Nagyon sokan vannak, felnőttek és gyerekek egyaránt, akik a Szilveszter környéki időszakot a durrogó petárdák miatt borzongva élik meg. Sok kutya, macska fut ilyenkor világgá, és ez is sok szomorúság forrása. A robbangatásnak most vége lehet, mert a petárdázást országos kampány révén be kívánják tiltatni. Ennekérdekében népi kezdeményezésű, törvénymódosítási célzatú aláírásgyűjtő kampány indult 2005. április 26-tól június 12-ig. A „nyugalom és biztonság" megteremtésének jegyében folyó kampányt néhány civil szervezet indította.
Az aláírásgyűjtőívek aláírhatók:
Dr. Varga Noémi és Dr. Magay György rendelőjében
az MCM élelmiszerüzletben és a Postán