Megszűnhetnek a közalapítványok

Szakmai vita van készülőben a közhasznú társaságok és a közalapítványok sorsáról. Akár mindkét szervezeti forma megszűnhet, mivel egyik is, másik is alkalmas az államháztartási szabályozók megkerülésére, a közpénzek nem közcélú felhasználására. A szakemberek a civil szférát erősítenék.
Megszűnhetnek a közhasznú társaságok és a közalapítványok, mert eredeti céljaikkal ellentétben komoly visszaélésekre adnak alkalmat, és milliárdokat szívnak el a közszférából - értesült a Világgazdaság.
Így a törvény-előkészítő szakemberek megfontolandónak tartják, egyáltalán szükség van-e a kht.-ra mint szervezeti formára, illetve arra, hogy állami intézmények ilyen társaságokat hozzanak létre. Az intézmény idővel legfeljebb kivételes esetben létezhetne, és helyébe a megerősödött civil szféra, a nem állami részvétellel működő nonprofit szervezetek, valódi magánalapítványok köre lépne.
Az új társasági törvény előkészítése során is napirenden van a kht. mint speciális szervezeti forma létjogosultságának vizsgálata, hiszen ez nem más, mint egy nonprofit kft. Sok esetben a kht.-val bújnak ki a szigorúbb gazdálkodási szabályok hatálya alól.
Hasonlók a problémák a közalapítványokkal is. A hozzáértők szerint a ma működő több mint negyven közalapítvány fele felesleges. Sok esetben nem is közfeladatot látnak el, vagy ha igen, az nem igényli a közalapítványi formát. Felhasználhatók az állam feladatvállalásának elkenésére, arra, hogy olyan célokra folyjanak el közpénzek, amelyekhez az államnak semmi köze.
(Forrás: Világgazdaság)

Közel-keleti kutatóintézet kezdte meg működését Budapesten

Maróth Miklós orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára - aki egyike az intézet kigondolóinak és a vezetői poszt várományosa - a Népszabadságnak nyilatkozva hangsúlyozta: nem iszlám, hanem közel-keleti kutatóintézetről van szó.
- Miért ez a határozott különbségtétel?
- A látszatát is szeretnénk elkerülni, hogy bármiféleképpen kapcsolódnánk hitbuzgalmi tevékenységhez. Mondok egy példát: azonnal jelentkezett nálunk munkára több olyan mozlim, aki elvesztette állását. Nem tudtunk velük mit kezdeni, mivel nem az a feltétel, hogy mozlim legyen, hanem a megfelelő diploma. Tudományos intézetről van szó, amely a közel-keleti mozlim országokat kutatja, nem zárva ki azokat a kisebbségeket sem, akik ott élnek. Figyelmünk nem csak a mozlimokra és az iszlám hitre terjed ki, hanem a nyelvtudománytól a filozófián át tudománytörténetileg sok mindenre.
- Oszama bin Laden az iszlám hit követője. Ön miként ítéli meg cselekedeteit?
- Elítélem, és erkölcstelennek tartom, amit tesz. De ez nem ment föl engem az alól, hogy próbáljam megérteni tetteinek mozgatórugóit. Ha ugyanis nem értjük, mit miért tesz, a logikai hibákat sem lehet kimutatni a tetteiben.
- De meg lehet ezt egyáltalán érteni?
- Ezt a kérdést csak két szinten lehet megválaszolni. Egyrészt próbálom megérteni Bin Ladent mint egy olyan embert, akinek konzisztens gondolati rendszer van a fejében, és azt kell mondanom, látni lehet tevékenységének eredőit. Másrészt látom, hogy az iszlám tanítása szerint is logikailag zátony az ő gondolatrendszere. Nem véletlenül utasították ki Szaúd-Arábiából és más arab országokból. Az a képe az iszlámnak, amelyet cselekedeteivel felvillant, nem fér össze az alapelvekkel. Egy olyan szélsőséges ember, aki elkeseredettségében erkölcstelen cselekedetekre ragadtatja magát, ezzel az iszlám világának is sok kárt okoz. És ez a világ nem áll egyöntetűen mögötte. Azokban az emberekben, akik Bin Ladenben hőst látnak, egy szociológiai mozgatórugó is működik. Az őket sújtó sokezernyi baj hangolja őket a jóléti társadalmak ellen...
(Részlet Fehérváry Nóra interjújából, Népszabadság/2001.10.24./7.p.).

Iszlám kutató intézet vagy oktatási intézmény?
Melyik az igaz?
Piliscsabán van egy újabb terület, amely mostanság került veszélybe, ez a Lőtér területe (az Európa Diplomás szénási és természetvédelmi területek szomszédja, puffer zónája), amely jelenleg az Állami Vagyonkezelő tulajdonában van. Az önkormányzat már két évvel ezelőtt kérte az Állami Vagyonkezeltől ennek önkormányzati tulajdonba adását.
dr. Maróth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt dékánja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Közalapítvány (címe a Iosephinum címével egyezik) intézeti igazgatója, szemelte ki a területet, noha a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) eddig keményen ellenállt a beépíthetőség irtánti kérésnek.
A természetvédelmi hatóság korábbi véleménye szerint a Budai Tájvédelmi Körzet védett területével határos, erdővel borított ingatlanon az oktatási intézmény elhelyezése esetén csökkenne az erdőterület és szükségszerűen jelentős gépkocsiforgalom is megjelenne. Mindez természetvédelmi szempontból kedvezőtlen változást eredményez. A hatóság változatlanul fenntartja, hogy az erdőterület ökológiai és tájképi értékét csak akkor őrzi meg, ha beépítetlen marad.
Az ügyben - a legutolsó hírek szerint - szeptember második hetében ismét egyeztető tárgyalásokra került sor a természetvédelmi hatóság, a Iosephinum, az Állami Vagyonkezelő képviselői, az önkormányzat képviseletében eljáró polgármester, valamint dr. Maróth Miklós és Csíky Gábor, mint ügyintéző részvételével.
Feltehetően a folyamatos nyomás hatására a DINPI annyit változtatott az álláspontján, hogy a korábbi teljes elzárkózással szemben hozzájárult ahhoz, hogy készüljön környezeti hatástanulmány. Ez rossz hír, mivel a hatástanulmány elbírálása a környezetvédelmi hatóság feladata, és a hatóság - legalábbis az általunk figyelemmel kísért ügyekben - általában a befektetők érdekeit helyezte előtérbe és a lakosság érdekeit csak bírósági úton sikerült érvényesíteni.
Vannak azonban további válaszra váró kérdések is.
Mit akarnak létrehozni itt? Oktatási intézményt vagy kutatóintézetet? A keretes interjúrészlet alapján az utóbbi látszik igaznak, de akkor miért beszélnek oktatási intézményről? Talán, mert azt jobban el lehet adni a közvéleménynek, mint egy iszlám kutató intézetet, amelynek akkora sportpályára(?) van szüksége, mint az egész Lőtér?
Lehet, hogy megint meg akarnak minket vezetni (lásd óvoda a Sumlinban)?
Vajon miért törekedtek eddig az „Ez az újság nálunk" című folyóiratban „leendő alapítók"-nak nevezettek a személyük titokban tartására?
A Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület elnöke - aki a természetvédelem élharcosának igyekszik magát feltüntetni - vajon hogyan egyezteti össze a természetpusztítás árán létrejövő oktatási intézmény létrehozásában vállalt „ügyintézői" szerepkörét Podmaniczky díjas elnöki mivoltával?
Lehet-e valaki igazán természetvédő akkor, amikor olyan beruházás megvalósítása ügyében talpal, amely a természetvédelmi hatóság álláspontja - meg a józan ész - szerint káros hatással lehetne a természetre és amely egy újabb, még érintetlen természeti érték pusztulását jelenthetné?
Végezetül, vajon nem kellett volna-e előbb kikérni a lakosság véleményét, hogy akarják-e a mai világban, hogy a konfliktus sújtotta közel-keleti iszlám országokat kutató intézet éppen Piliscsabán jöjjön létre?
-pr-