2004. július
2004. július
A Sumlin újabb viszontagságai
Elütés az oka mindennek – A hűtlen kezelés már nem büntethető
A Pest Megyei Főügyészség 2003. december 5-én kelt, 2887/2002/6. számú határozatában a Sumlinon fekvő 141.756 m2 területű, önkormányzati tulajdonú birtoktest értékesítéséről kimondja, hogy az önkormányzati tulajdon kezelésével megbízott személyek cselekménye kimeríthette a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntettét, amelyet a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel terhel büntetni. Azonban elévülés miatt „a bűncselekmények érdemi vizsgálatára már nincs lehetőség”, mutat rá a határozat. ( Az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat a helyi képviselő-testület gyakorolja, lásd Alkotmány 44/A. § (1) b), a szerk.)
A határozat kimondja, hogy a hűtlen kezelést az valósítja meg, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Jelentős vagyoni hátrány akkor keletkezik, ha az kétmillió forint fölötti és nem haladja meg az ötvenmillió forintot.
E határozat előzményei.
A képviselő-testület 1993. szeptember 30-án tárgyalta azt a kérelmet, mely a jegyzőkönyv szerint így szólt: „Kimberger Ferenc kérelemmel fordult a Polgármesteri Hivatalhoz, mely szerint az önkormányzattól megvásárolna 11.456 m2 nagyságú külterületi ingatlant lovarda céljára”.
A képviselő-testület határozatában a vételárat 99.230.- Ft-ban állapította meg A jegyzőkönyvben leírt határozatban azonban nem 11.456 m2 szerepel, hanem a helyrajzi számok mellett már az alábbi telekméretek: 0133 hrsz. 7 hektár 8024 m2, 0134 hrsz. 6 hektár 3732 m2. (a vételár így négyzetméterenként hetven fillérre jön ki). Érdekesség, hogy az előterjesztésben szereplő szám (11.756 m2) nem is hasonlít a határozatba írt számadatokra. Ez a szám csak akkor jön ki, ha a számokból elhagyjuk a hektárban megadott méreteket, és csak a négyzetméterben megadott számokat adjuk össze. Vajon miért volt szükség a számok összeadására, ha két különálló hrsz-ú ingatlan eladása volt a cél?
Deli Árpád 2001. szeptemberében ismeretlen tettes ellen ügyészségi eljárást kezdeményezett, melyben sérelmezte a képviselő-testület elé benyújtott előterjesztésben jelölt 11.756 m2 területű földrészlet és a valójában átruházott ingatlan területe közötti nagyságrendi különbséget, továbbá azt, hogy így a vevő a tényleges forgalmi érték töredékéért jutott tizenkétszer nagyobb, összesen 141.756 m2 külterületi földterülethez, valamint azt, hogy a meghatározott céltól eltérően a területen azóta sem készült lovarda. Sérelmezte továbbá, hogy a vevő már 1993. február 10. napján tulajdonjogot szerzett, viszont az értékesítésről az önkormányzat csak 1993. szeptember 30-án hozott határozatot.
A Budaőrsi Rendőrkapitányság 2003. május 6-án a nyomozást megszüntette, hivatkozva arra, hogy az ügyben elévülés történt.
A rendőrségi határozat ellen benyújtott panasznak a Budaörsi Városi Ügyészség helyt adott. Ennek indoklásában leszögezte, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság az ügyben érdemi nyomozati cselekményt nem folytatott 2002. szeptember 15-től 2003. március 18-ig.
Majd ezt követően, 2003. október 17-én a Budaörsi Városi Ügyészség is megszüntette a nyomozást, hivatkozással arra, hogy a nyomozás adatai nem tártak fel bűncselekményt és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.
Az ügyészségi határozat indoklása rámutat, hogy mivel nem készült értékbecslés, nem lehet a terület pontos árát megállapítani. (Álljon itt egy összehasonlító adat, mely szerint ugyanazon az ülésen döntöttek az összesen 68 m2 önkormányzati tulajdonú belterületi ingatlanrész értékesítéséről, ennek vételárát 102.000 Ft-ban jelölték meg, ugyanakkor a 141.756 m2 külterületi ingatlanért csak 99.230 Ft vételárat kértek a képviselők.)
Az indoklás további része szó szerint:
„Az önkormányzat testületi ülésén résztvevő valamennyi önkormányzati képviselő úgy nyilatkozott, hogy a megszavazott határozat az előterjesztéssel megegyező volt, abban semmi eltérést nem tapasztaltak. Ebből következően valószínűsíthetően elütési hiba miatt került be a leírt szövegbe a nagyságrendileg nagyobb terület. (Eszerint a képviselők 11.756 m2 eladásához járultak hozzá, a szerk.) Ezt igazolja a jegyzőkönyvet készítő tanúvallomása, aki elmondta, hogy valószínűsíthetően ő tévedett a jegyzőkönyv legépelésekor, mivel a határozatban foglalt és az előterjesztésben szereplő adatok megegyeznek. A hiba oka elmondása szerint feltételezhetően az volt, hogy a két terület nagyságából a külön hektár jelöléssel ellátott részeket nem adta össze, hanem csak a m2-ben megadott részeket összegezte és jelölte meg. A kérdéses ülésről készült hangfelvétel archiválása kapcsán nem tudott nyilatkozni, de a hangfelvételt az idő eltelte miatt valószínűsíthetően már megsemmisítették. A végleges adásvételi szerződés már az eredetileg meghatározott területnagyságot tartalmazza, és az ingatlan nyilvántartása is az eredetileg meghatározott területnagysághoz tartozó helyrajzi számok kerültek bejegyzésre (Az „eredeti” méret miért nincs meghatározva?, a szerk). Olyan tényt pedig a nyomozás során nem sikerült felderíteni, amely a jegyzőkönyv szándékos meghamisítását bizonyítaná.
Megállapítást nyert továbbá az is, hogy az ingatlan nyilvántartásban szereplő tulajdonszerzési időpontnál később, az adásvételi szerződés megkötését követően 1994. március 10. napján került sor a tulajdonosváltozás bejegyzésére. A földhivatalhoz történt benyújtás dátumaként ugyan 1993. február 10. napja szerepel a tulajdoni lapon, de ennek az az oka, hogy a nyilvántartás adatainak a számítógépre vitelekor – feltehetően elütés folytán – korábbi dátum került feltüntetésre. Ez azt is bizonyítja, hogy a tulajdonjog bejegyzése céljából a Budakörnyéki Földhivatalhoz megküldött bejegyzési kérelem az adásvételi szerződés megkötése után 1993. november 5. napján kelt, míg az adásvételi szerződés 1993. november 10-i érkeztető bélyegzővel van ellátva.”
A határozat elleni panasz érvényesítéséhez Polt Péter legfőbb ügyész beavatkozására volt szükség. Ő 2003. november 24-én átadta az iratokat intézkedésre a Pest Megyei Főügyészségnek.
A Pest Megyei Főügyészség 2003. december 5-én kelt határozatában a panaszt elutasítja és a nyomozás megszüntetésének jogcímét „a cselekmény nem bűncselekmény”-re változtatja.
A nyolc oldalas határozatban foglaltak (melynek teljes szövege olvasható a honlapunkon www.piliscsabaert.net) hasonlóképpen megerősítik a gépelési hiba lehetőségét, és a területnagyságok körüli érvelés tekintetében lényegében helyben hagyják a Budaörsi Városi Ügyészség megállapításait. Új elemként az jelenik meg, hogy „az önkormányzat a település turisztikai központtá fejlesztése érdekében ösztönözte az ezen koncepcióba illeszkedő lovarda létrehozását” és ezért szabott meg „a 141.756 m2 terület nagyságához képest jelképesnek tekinthető összeget.” A Pest Megyei Ügyészség szerint az előterjesztést a korabeli műszaki iroda vezetője, Víg Zoltán készítette, és ő javasolta az aranykorona értékre alapított vételárat is. Ő elmondta, hogy a településfejlesztési bizottság is tárgyalt a kérelmezővel, és szó volt arról is, hogy a helyi gyerekek ingyen lovagolhatnak majd a lovardában.
Az ügyészség nem találta bizonyítottnak a közokirat hamisítás bűntettének gyanúját. Rámutatott, hogy a területnagysággal kapcsolatban a jegyzőkönyvvezető által vétett gépelési hiba nem volt szándékos, ezért az elkövetőt csak gondatlanság terhelte. Ezért változtatta a nyomozás megszüntetés jogcímét „bűncselekmény hiányában”-ra.
Ugyanakkor a Pest Megyei Főügyészség kitért annak vizsgálatára is, hogy „a közokirathamisításon túl megvalósult-e hűtlen kezelés vagy csalás büntette”.
„Az ingatlanok 1993-as megvételekor kifizetett és a 2000-ben történt eladáskor kapott összegek figyelembevételével megállapított értékkülönbözetet alapul véve az önkormányzati tulajdon kezelésével megbízott személy, illetve személyek cselekménye a Btk. 319.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b.) pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősülne, amelyet a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel terhel büntetni.” – szögezi le a határozat.
Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz.
„Amennyiben Kimberger Ferenc terhére – az önkormányzat jogtalan haszonszerzési célzattal történt tévedésbe ejtése miatt – csalás megállapítására kerülne sor, úgy cselekménye a Btk. 318.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a.) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntettének minősülne, amelyet a törvény ugyancsak egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.” – mondja a határozat.
A Pest Megyei Főügyészség a végső következtetésében ugyanakkor rámutat: „A 0133 és 0134 hrsz-ú ingatlanokra Kimberger Ferenc tulajdonjogát a Budakörnyéki Földhivatal a 34.375/1994 számon hozott határozatával 1994. március 10. napján jegyezte be. Ez az időpont tekinthető tehát az esetleges hűtlen kezelés és csalás vizsgálatakor a befejezett bűncselekmény elkövetési időpontjának.
Tekintettel arra, hogy a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét, továbbá a jelentős kárt okozó csalás bűntettét a törvény egyaránt legfeljebb öt év szabadságvesztéssel rendeli büntetni, megállapítható, hogy ezen két bűncselekmény büntethetősége 1999. március 10. napján elévült. Az elévülésre tekintettel a bűncselekmények megvalósulásának érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.” – szögezi le a Pest Megyei Ügyészség.
Az ügyészségi határozatok teljes szövege
vissza a főoldalra
A Sumlinnal kapcsolatos események kronológiája 1993–2004
1993. február 10.
A Budakörnyéki Földhivatal 43.706/1993.02.10. számon széljegyként érkezteti a Piliscsaba Önkormányzata tulajdonában álló, 0133 helyrajzi számú 7 hektár 8024 m2, valamint a 0134 helyrajzi számú, 6 hektár 3732 m2 területű (összesen 14 hektár 1751 m2), szántó minősítésű ingatlan Kimberger Ferenc javára történő bejegyzésével kapcsolatos kérelmet.
1993. szeptember 30.
A képviselő-testület tárgyalja az előterjesztést, mely szerint Kimberger Ferenc az önkormányzattól megvásárolna 11.456 m2 nagyságú külterületi ingatlant lovarda céljára. A képviselő-testület határozata azonban már az összesen 141.756 m2 területű, két különálló ingatlan, összesen 99.230.- Ft-ért (négyzetméterenként (70 filléréért) történő eladásáról szól.
1994. március 10.
A Budakörnyéki Földhivatal 34.375/1994.03.10. számon bejegyezi Kimberger Ferenc tulajdonjogát a 0133 és a 0134 helyrajzi számú ingatlanokra.
2000. szeptember 8.
A földhivatal bejegyzi a 0133 hrsz-ú ingatlan megosztását. Ennek során két 5805 m2 méretű (0133/1 és 0133/2 hrsz-on) és egy 6 hektár 6414m2 nagyságú (0133/3 hrsz-on) ingatlan jön létre.
2000. október 2.
Piller György és Barabás Beatrix, valamint egy budapesti illetőségű vevő megvásárolja Kimberger Ferenctől a 0133/1, illetve a 0133/2 hrsz-ú ingatlant.
2000. november 10.
A földhivatalban záradékolnak egy megosztási vázrajzot (parcellázási tervet), ezek kialakítására az önkormányzat csak a következő évben, 2001. április 4-én-ad engedélyt.
2000. november 13.
Kimberger Ferenc a 0133/3 és a 0134 helyrajzi számú földrészleteket (összesen 13 hektár 1146 m2) eladja Nikl Mónikának.
2001. március 22.
A földhivatal határozattal bejegyzi a terület nagyjából 3000 m2-es ingatlanokra történő felosztását. A korábban összefüggő két birtoktestből 43 önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan jön létre. Nikl Mónika később ezekből többet értékesít.
2001. november
A magántulajdonosok kérésére a földhivatal a területek szántó művelési ágát kert művelési ágra változtatja.
2002.
Több telekre építési engedélyt kérnek, amelyet mind az első, mind a másodfokú építési hatóság megtagad, azzal, hogy a tervezett épületek nem felelnek meg a hatályos építé si szabályoknak.
2003. február 14.
Az ingatlantulajdonosok ügyvédjük útján kérvényezik, hogy az önkormányzat a Sumlinra olyan külön jelzést alakítson ki, amely lehetővé teszi 30 méter szélességű, legkevesebb 3000 m2 méretű telkeken szabadon álló, 5%-os beépítettségű, 4,5 m magas, 150 m2 alapterületű épületek létrehozását. Jelzi, hogy a tulajdonosok vállalják a közművek, közutak teljes egészének kialakítását saját költségükön. A terület építészeti-környezeti kialakításánál a Klotild-ligeti hagyományok foly tatását ígérik. A levélből egyértelműen kitűnik, hogy a kérés a terület összes telkére vonatkozik.
2004. március 30.
Piller György és Barabás Beatrix írásban az Oktatási Bizottság elnökéhez, Gáspár Csabához fordul támogatásért a 0133/1 hrsz-ú telkükön, egy 600–800 m2 területű, óvoda célú épület kapcsán.
2004. május 24.
A településfejlesztési bizottság 5 nem, 2 igen és 1 tartózkodás mellett nem támogatja, hogy a Sumlinon óvoda épüljön, értékarányos cserét javasol a Magdolna-völgyben lévő önkormányzati intézményi területből. Piller György ezt elutasítja. Ugyanaznap az oktatási bizottság (OB) 4 igen és 2 nem szavazattal a terv támogatása mellett dönt.
2004. május 27.
A képviselő-testület ülésén a polgármester sürgősséggel napirendre akarja vetetni az oktatási bizottságnak az óvodaépítés támogatásáról szóló javaslatát. A Piliscsabáért Egyesület képviselői felhívják a figyelmét az előterjesztés alaki, formai hiányosságaira és megalapozatlanságára. Amikor ez hatástalan, távoznak az ülésről, ezzel az határozatképt elenné válik, így a javaslat nem kerül az ülés napirendjére.