2004. július
A Piliscsabáért Egyesület örömmel tapasztalja, hogy már nincs egyedül azon igyekezetében, hogy megszülessen végre Piliscsaba korszerű, az Európai Unió normáihoz illeszkedő környezet- és természetvédelmi rendelete, hiszen ezt szorgalmazza most már a Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület is.
A történethez szorosan kapcsolódik, hogy 2003. márciusában a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság (KTÜB) elfogadta a környezetvédelmi rendelet tervezet végleges szövegét, s azt átadta a Hivatal illetékes munkatársának. A rendelettervezetet a műszaki iroda készítette, többek között Rozovics Ferenc úr, aki a Községszépítő egyesület elnökségi tagja. A tervezetben pontos felsorolás szerepelt a védettségre javasolt épületekről és tájegységekről is, közöttük a fasorokkal, fákkal, kertekkel, stb.
Ezt követően 2003. június elején az új aljegyző, dr. Toldi Noémi az egész rendelet átdolgozását javasolta, és az előterjesztett tervezetet levetette a napirendről. Azt ígérte, az anyagból, annak szellemiségét megtartva, hét új rendeletet alkot 2003. szeptember 1-jére. Eddig azonban csak a közterülettel, az állattartással és a zajvédelemmel foglalkozó rendeletek készültek el, de nyomát sem látni a környezet- és természetvédelmi rendelet tervezetének, amelynek fontos része a védettségre szánt területek kijelölése.
A fentiek alapján nem áll meg az az állítás, hogy a Piliscsabáért Egyesület tehet arról, hogy nincs Piliscsabának megfelelő környezet- és természetvédelmi rendelete. Képviselőink minden erejükkel ezt kívánták és kívánják elérni, de a Hivatal útjai sajnos kifürkészhetetlenek. Reméljük, hogy most, amikor már a községszépítő egyesület is erőteljesen szorgalmazza egy új, korszerű rendelet megalkotását, a rendelettervezet elkészítésére hamarosan sort kerítenek a hivatal illetékesei.
Ugyanakkor 2004. májusában a Piliscsabáért Egyesület kiderítette, hogy tulajdonképpen Piliscsabának 1994 óta igenis van hatályos rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről (száma: 6/1994/V./30.). Erről először azt állították a Hivatalban, hogy hatályát vesztette, majd később kinyilvánították, hogy mégis csak hatályos.
Ennek ellenére sem a hivatal, sem a korábbi képviselő-testület nem fordított semmiféle figyelmet e rendelet betartatására. Pedig a rendelet kimondja, hogy a képviselő-testület határozatával kijelölt védett értékekről törzskönyvet kell vezetni és a rendezési tervnek figyelemmel kell lennie a védetté nyilvánított értékekre. E törzskönyv mind a mai napig nem készült el.
A rendelet szerves része azon építészeti és természeti értékek nevesítése, amelyek a rendelet elfogadásának pillanatában külön eljárás nélkül védettség alá kerültek.
Ilyenek a közhasznú zöldterületek: játszóterek, a közutakat és járdákat szegélyező növényzettel borított területrészek (így természetesen a fasorok is – a szerk.), a közterek, valamint az azokon elhelyezett felszerelések és berendezések, a sportpálya, az erdészkert és a temetők. Védelem alatt állnak továbbá: a községháza, a központi orvosi rendelő, az idősek klubja, az iskolai és óvodai épületek, a Kálvária kápolnája és stációi, növényzete és állatvilága.
A rendelet okán 1994 óta a helyi védelem alatt álló építészeti és természeti értékek megóvása, megóvásának biztosítása a helyi önkormányzat feladata, neki kellbiztosítania a védelem ellátásának költségeit is a költségvetésében.
Csíky Gábor, a községszépítő egyesület jelenlegi elnöke 1990–2002 között mindvégig képviselő volt, igen sajnálatos, hogy sem ő, sem mások nem fordítottak figyelmet erre a fontos intézkedési kötelezettségre. Érthetetlen, hogy a rendelet miért hevert teljesen elfeledve idén májusig valamelyik hivatali fiókban.
Mint ismeretes a községszépítő egyesület elnöke többször is (legutóbb lapjuk júniusi számában) kifejtette, hogy az egyesület lenne Piliscsaba természetvédelmi területeinek „kinevezett kezelője” és ezen az alapon szavazati jogot kért az illetékes szakbizottságban. Ezzel kapcsolatban dr. Sass Attila jogértelmezését adjuk közre.
Miért szűnt meg a Piliscsaba–Klotildliget Községszépítő
és Természetvédő Egyesületnek a Piliscsaba–Klotildliget parkjait, fasorait és fáit érintő
természetvédelmi kezelői jogviszonya?
1./ A természetvédelmi kezelő intézményét a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvény végrehajtására kiadott 8/1982./III.15./MT rendelet 46.§-a határozta meg: a 46. § (1) szerint a természetvédelmi értékek megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását (összefoglalóan: természetvédelmi kezelés) az OKTH, illetőleg a megyei tanács
a) saját szervei (felügyelőség, nemzeti park igazgatóság, illetőleg tanácsi vállalat, intézmény) útján látja el, vagy azzal
b) más szervezetet, illetőleg személyt bízhat meg.
2./ Ezen rendelkezések végrehajtására adta ki a Pest Megyei Tanács a természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 1/1985/III.15/ tanácsrendeletet, melyet később 1/1990 /III.15./ és 7/1990./ IX.7./ tanácsrendeletekkel egészített ki. Az utóbbi tanácsrendelet 1.§.-a (1) bekezdés d. pontja nyilvánította természetvédelmi területnek a fenti területet és e tanácsrendelet mellékletében – bár ezt magam nem láttam – jelölték meg természetvédelmi kezelőként az Egyesületet.
3./ 1996. évi LIII törvény újraszabályozta a természetvédelem ügyét, hatályon kívül helyezve az 1982. évi 4. törvényt és a végrehajtására kiadott 8/1982./III.15./MT rendeletet, ezzel nyilvánvalóan jogi alapját vesztette el a természetvédelmi kezelői kijelölés. Megváltozott a természetvédelem szervezete, ebben már nem kap helyet a természetvédelmi kezelői feladat és hatáskör.
Nagyon fontos megjegyezni, az 1996. LIII. Tv. 82.§/5/ bekezdése szerint: „E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt rendelettel, rendelkezéssel, határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti emlékek védettségét.” Tehát nyilvánvalóan fenntartja a korábbi védettségeket, de a természetvédelmi kezelői státuszról nem tesz említést.
Mindebből arra kell következtetni, hogy függetlenül a szóban forgó tanácsrendelet hatályosságától, abból nem következik az Egyesület kezelői jogának fennmaradása, hiszen a feladatkörét meghatározó jogszabályt hatályon kívül helyezték. Egyébként a szóban forgó főjegyzői levél sem foglalkozik a természetvédelmi kezelő kérdésével, viszont rámutatott, hogy a helyi természetvédelmi feladatokat az önkormányzatoknak kell ellátni.
Ide tartozik, hogy az Önkormányzat 6/1994./V.30./Öt. rendeletével szabályozta az építészeti és természeti értékek védelmének kérdését, tehát minden korábbi más szabályozás alkalmazása kizárt.
Jelenleg tehát az Egyesület semmiféle állami vagy önkormányzati felhatalmazással, kiemelkedő helyzettel a természetvédelem ügyét illetően, a természetvédelmi területet illetően nem rendelkezik, bizottsági külső hely, véleményezési jog ezen az alapon nem illeti meg.
dr. Sass Attila ügyvéd
Kivonat a 6/1994/V.30. számú
helyi rendeletből
1. Aki a közhasználatú zöldterület állapotát megváltoztatja, köteles 30 napon belül az eredeti állapotot helyreállítani, a keletkezett kárt saját költségén megtéríteni.
2. A védett fák kivágása csak biológiai pusztulásuk vagy egyéb veszélyhelyzet esetén engedélyezhető. Minden kivágott fát a törzsátmérőjének megfelelő összátmérőjű facsemete ültetésével kell pótolni, kivágott cserje helyett legalább két cserjét kell ültetni.
