• Aranytartalék és aranymartalék
• Qui prodest? Kinek az érdeke?
• Pillanatképek a Piliscsabáért Egyesület három éves történetéből
• Mérlegen az elmúlt egy év munkája
• Az egyesület által az elmúlt egy évben, írásban beterjesztett főbb javaslatok
• Épül az Esso benzintöltő állomás
• Kettős mérce Piliscsabán?
• Kis piliscsabai abszurd
• A Polgármesteri Hivatal működési zavarai
• Botrány Piliscsabán
• Az események kronológiája
• Rövid hírek

Van egy kínai történet egy emberről, aki az aranyról álmodott – sok aranyról, ez volt szíve minden vágya. Egyik reggel felkelt, és amikor a nap már magasan járt, felöltötte a legszebb ruháját, és kisétált az emberekkel teli piacra. Odament egy aranyműves bódéjához , magához vette az arannyal teli zsákot és nyugodtan távozott. A rendőrök, akik elfogták, nem értették a dolgot. Miért loptad el fényes nappal az aranyműves aranyát, amikor a piac tele volt emberekkel? Én nem láttam az embereket, csak az aranyat.

Piliscsaba a rendszerváltoztatás óta eltelt időben néhány területen jelentősen fejlődött. A Szovjet bakacsizmák kimasírozása után hamarosan az "elfelejtett falu" szerepéből kilépett a település. Lett víz, gáz, csatorna, telefon, néhány útra burkolat is került, ahogy sok száz más településen Szabolcstól Zaláig. Ide települt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, viszszaköltöztek a szerzetesek, az apácák, megszépültek az egyházi intézmények, szép Községháza épült. Egyre többen költöztek ide olyanok, akiknek megtetszett a falu, hegyeivel, völgyeivel, sétányaival, fáival, házaival. Ők lettek azok a Piliscsabaiak, akiknek fiai, unokái majd azt mondják magukról, hogy őslakosok, hiszen egy darabkát magukénak tudva Magyarország, a Pilis földjéből házat építettek, otthont teremtettek.

Egy csapat aztán az ezredforduló előtt, október közepén megalapította a Piliscsabáért Egyesületet, azzal a szándékkal, hogy segítse a községet, a közösséget. Volt bennünk lelkesedés, volt őszinte naivitás és elégedetlenség is, hogy ami megy, meneget, mehetne jobban is. Akkor azt mondtuk és ma is azt valljuk: PILISCSABÁÉRT TESZÜNK, HOGY A FALU AZOKÉ LEGYEN, AKIK ITT OTTHONRA TALÁLTAK, NE AZOKÉ, AKIK PILISCSABÁBÓL SZERETNÉNEK ÉLNI.

A Piliscsabáért Egyesület immár három éves története során a település életében egy újfajta gondolkodásmódot kívánt meghonosítani. Az egyéni érdekek helyett a cselekvés középpontjába a közösség érdekeit állítottuk, a gazdasági erőt képviselőkkel, a harsány kisebbséggel szemben a védtelen és szótalan többség mellé álltunk, mert hittünk abban, amiben ma is, hogy együtt lehetünk csak erősek, csak együtt érhetünk el sikereket. Jó néhány közös eseményünk jelképezi az összefogást, az egymásba vetett hit erejét. Általában a varjúlelkű pesszimisták nem hittek a sikerben. Aztán kialakult egy összefogás, az egyesület, a helyi vállalkozók, az adakozó polgárok sikerre vittek sok ügyet. Pályázatok születtek, melyek sikeresek voltak, felajánlások érkeztek, és a lelkes optimisták tábora egyre nőtt. Magunk és mások előtt is bizonyítottuk, hogy lehet úgy is járni, hogy a cipőm orrát nézem lehajtott fejjel és botorkálva attól félek, hogy mikor esik bajom; és lehet felemelt fejjel, előre nézve, messzebbre látva. Mi úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy minden piliscsabai felemelt fejjel járjon, elég a kátyúkat leső botorkálásból.

Összefogásra hívtunk mi is mindenkit, mert tudtuk, hogy nem nézhetjük tétlenül, hogy az orrunk előtt lopják el az aranyat, hogy kevesek kapzsisága a sokaság, a közösség kárát jelentse. Meg akartuk védeni közös értékeinket, a tiszta levegőt, a tájat, az itt élők kultúráját, és legfőképp meg akartuk védeni a legfontosabbat, azt az erkölcsi tőkét, melynek értékét az egyenes beszéd, a megalkuvást nem ismerő tiszta szándék, a háttéralkukat és kiskapukat nem kereső és ismerő közgondolkodás adja. Bár három év a civil szférában és egy év az önkormányzati testületi és bizottsági munkában nem hosszú idő, mégis nagyon hosszúnak tűnik az út, amin ide elértünk. Tudtuk, tudjuk, mert megtapasztaltuk, hogy nehéz a dolga annak, aki egyenes úton jár. Lassan halad, lassabban, mint azok, akik az akadályok nélküli görbe utakat választják. Aki egyenes úton jár, biztosan célba ér. Mi az egyenes utat választottuk, amikor a környékbéli önkormányzatok helyett megkérdeztük, hogy vajon kell-e a Pilisbe izocianáttal és metilénkloriddal dolgozó nagyüzem, amikor megkérdeztük, vajon el kell-e adni minden talpalatnyi földet, amikor nem panaszkodtunk pénztelenségre, nem kéregetünk, és nem vártuk a jószerencsét, hanem pályáztunk, amikor megszerveztük köztereink kitakarítását, amikor madáretető családi programot hívtunk életre, amikor megrendeztük a Piliscsabai Kulturális Napokat, amikor környezetvédelmi konferenciákat szerveztünk, amikor elindultunk és megnyertük az önkormányzati választásokat, ahol sokan lettünk a testületben, de sajnos nem elegen. Munkáink előtt mindig a hitetlenkedők, az irigyek, féltékenyek hangját hallottuk, az örök rosszakarók kétkedésekkel teli reményét, hogy úgysem sikerül. De mindannyiszor bizonyítottuk, hogy rést lehet ütni a közöny falán, hogy összefogással és közös akarattal le lehet győzni a piliscsabaiak kishitűségét. Sikerült 1500 támogató aláírást szereznünk környezetvédelmi programunkhoz, a népszavazáson 1400-an mondtak igent a piliscsabai táj megőrzésére. Három éves munkánk az IGEN-ek jegyében telt el, mert jól tudtuk és tudjuk ma is, hogy nemekből nem lehet jövőt építeni, nem épülhet olyan Piliscsaba, melyet mindannyian szeretnénk.

Egyre többen, egyre többször teszik fel a kérdést: milyen településen szeretnénk élni, milyen községben legyen otthonunk. Sokan példákat hoznak, mutatnak Pilisszentivánra, említik Pilisszántót. Van, aki a szép településképet, más a baráti hangulatot említi. Bár az elmúlt tizenkét esztendőben születtek eredmények és előrelépett a település, fejlődtünk, egyetemi község lettünk, mégis sokaknak hiányérzete van. Piliscsaba jelenét látva sokan, nagyon sokan tettek fel kérdéseket nekem, s kérem engedjék meg, hogy néhányat megosszak Önökkel. Ezek a kérdések az itt lakó emberek kérdései, az Önök kérdései. Miért nem tartunk ott, mint sok más település, hogy mindenütt teljes a közműellátás és nagy részben pormentesek az utak? Egy ilyen kiváló adottságú településen miért nem élénk a hétvégi turizmus, miért nincsenek tiszta és jól használható erdei útjaink, kerékpárutunk? Miért nem olyan szépek az önkormányzati óvodák és iskolák, mint a katolikus oktatási intézmények? Miért nem épült hosszú évek óta egyetlen méter járda sem? Miért árusítják még mindig a külterületeket, amikor négyszeres a kínálat? Hogyan lehetséges, hogy játszótereink és köztereink kevés kivételtől eltekintve siralmas állapotban vannak? Miért lehet engedély nélkül építkezni, engedély nélkül közművet fektetni? Az ivóvízhálózat törvénytelen privatizációs kísérletét – mely nyomán több száz milliós kár érheti a települést miért támogatta és hagyta jóvá az előző testület? Míg máskor egy-egy fillér sem jut közcélokra, akkor honnan került 20–30 millió egy új iskolaközpont tervezésére és honnan lett volna két milliárd az építésére? Ki fizeti meg az 5 és fél ezerről 10 ezres várossá dagadó Piliscsaba többletköltségeit? Látva a kulturális minisztérium közművelődési vizsgálatának lehangoló eredményét, vajon gyermekeink mit tanulhatnak és kaphatnak e jeles múltú településen? És végül, de nem utolsó sorban, hogyan lehetséges az, hogy 2002 októberére a korábbi "szakértő, települését szerető testület" több mint 100 milliós hiányt halmozott fel? Meglehetősen szomorú kép tárul elénk.

Ha valaki egy kicsit is ismeri a település múltját, az tudja, hogy Piliscsaba legnagyobb értékét a táj, a föld jelentette, melyet ma az országban mindenhol úgy hirdetnek, hogy a táj eladó. Mi, amikor három évvel ezelőtt munkához láttunk, azt szerettük volna, hogy ne azoké legyen a falu, akik azt maguknak akarják, hanem azoké, akik magukénak érzik. Ne azoké legyen Piliscsaba, akik Piliscsabából akarnak megélni, hanem azoké, akik Piliscsabáért szeretnének élni. Ne azoké legyen Piliscsaba, akik egy tál lencséért eladják a lelküket, akik kicsinyes politikai alkukat képesek kötni, akik számára a cél, a jutalom, az érdem és mindenek előtt a pénz, a haszon szentesíti az eszközt.

Végezetül e beszámoló, összefoglaló lapszám elején az egyesület első elnökeként köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki munkánkat segítette. Személyesen szeretnék elnézést kérni mindenkitől, akit esetleg önhibánkon kívül megbántottunk, megsértettünk.

Piliscsabán egyes hangadó körök fejetetőre állított logikája szerint ma a sértett a hibás, azért, mert megsértették, az tehet a bajokról, aki felhívja rájuk a figyelmet, az a "bajkeverő", aki megmutatja, hogy kik is azok, akik keverik a bajt.

Kinek az érdeke? A kérdésfeltevés azért időszerű, mert a választások óta eltelt egy év során azt tapasztaltuk, hogy a falu megosztásán munkálkodó csoportok és személyek mindig a Piliscsabáért Egyesületre mutogatnak, bármi gond merül fel.

Éppen azok hangoztatják ezt, akik a különféle csoportérdekek, üzleti körök támogatása révén kettészakították a falut; azokra, akiket közel engedtek a húsosfazékhoz, és azokra, akikkel senki nem törődött.

Szándékuk a Piliscsabáért Egyesület hitelének meggyengítésére valójában érthető, hiszen a Piliscsabáért Egyesület nem érdekek, hanem erkölcsi értékek mentén határozta meg a céljait, amelyek elsősorban a falu vagyonának és értékeinek megmentését szolgálják. Az ilyen erkölcsiségű emberek azonban magánérdekek mentén nem manipulálhatók, ők egy tál lencséért nem adják a lelküket.

Azzal, hogy egyesületünk a vagyonvesztés, a zavaros ügyletek, a falu kárára történő alkuk ellen felszólalt, megzavarta azok köreit, akik korábban kétes ügyletekkel busás haszonhoz, jogtalan előnyhöz jutottak. Számukra egyesületünk tényfeltáró tevékenysége nyilván kellemetlen, ezért minden eszközt megragadnak, hogy ellenségnek kiáltsanak ki minket. És bíznak abban, hogy minél többször mondják ezt, annál többen hiszik el.

Fontos tehát egy-egy ügy értékelésekor feltenni a kérdést, hogy "kinek az érdeke", mert hamar kiderül, hogy míg az egyesület minden ügyben konkrét közérdeket képvisel, ellenzői mindig valamilyen magán-, illetve csoportérdek védelmében lépnek fel, miközben valami homályos közérdeket hangoztatnak, mint például: ezt akarja a falu. Ez addig rendjén is van, amíg az ellenző nem képviselő, nem közszereplő. Neki ugyanis esküje szerint csak és egyedül a falu érdekeit szabad képviselnie.

A kezdeti időkben úgy tűnt, lehetséges lesz közös nevezőt találni a testületben, mert minden képviselő azt hangoztatta, hogy a falu érdekeit tartja szem előtt. Tavasz óta azonban egyre többször tapasztaltuk, hogy nem az ügyet nézik, hanem azt, hogy a javaslat mely irányból, kinek az előterjesztésében érkezik. A testület munkáját ma az jellemzi, hogy ha a Piliscsabáért Egyesület képviselői valamit kidolgoznak vagy az előkészítés nyomán előterjesztenek, azokat az MSZP oldalon ülő néhány képviselő eleve gyanakvással fogadja és a legtöbbször elutasítja. (Az aki nézi a testületi üléseket, maga is meggyőződhetett erről, hiszen a kamerabeállításnak köszönhetően szavazáskor a teremnek mindig csak az a sarka látszik, ahol ők ülnek.) Ilyen ügy volt például a PEA pályázatok beadásának kérdése, ilyen volt az augusztus 20-i ünnepség, a Rákóczi szobor és általában az olyan kezdeményezések, mint például a vízi-közmű helyzet rendezése, a bevételi forrásteremtés lehetősége, és különösen azon törekvéseink, amelyek arra irányultak, hogy állítsuk meg a falu vagyonvesztését, illetve arra, hogy próbáljuk meg visszaszerezni azon visszaszerezhető vagyontárgyainkat, amiket elődeink veszni hagytak. Ezen javaslatainkból egyetlen képviselőnknek sem származott egyénileg semmiféle előnye, míg javaslataink elvetése azzal a következménynyel járt, hogy a falu kárára valaki anyagi előnyhöz jutott, vagy megmenekült valamely kötelezettség teljesítésétől.

A választási programunk következetes végrehajtása minden téren a falu gazdasági alapjainak biztonságossá tételére irányul, arra törekszünk, hogy megszakadjon az a korábbi három ciklusos gyakorlat, ami lehetővé tette a falu vagyonának felélését.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a korábbi szokásrendet, a vélt előjogokat a mi munkánk zavarja. A régi, rossz helyzet fenntartása nem lehet cél, mert ez ellentétes a csendes többség érdekével.

Azok, akik az egyesület lejáratására törekednek – és ezt teszik nap, mint nap – azt az érzést keltik az emberekben, hogy nem képesek alkotó, teremtő munkára. Látható, hogy a falut csődbe vivő gazdaságpolitika továbbélését segítik, és annak pedig, aki változtatni szeretne ezen a gyakorlaton, a vesztére törnek.

Éppen azok keltenek gyűlöletet nap, mint nap a faluban, akik nem az alkotó munkát, hanem a rombolást segítik. Azokat akarják meghurcolni, megfélemlíteni, akik a tisztulásért és a közérdekért, a közjóért dolgoznak.

Ezek azok a körök, amelyek a falu megosztásán fáradoznak. Ezek a körök azok, amelyek láthatóan nem akarják, hogy az előző három ciklusban elkövetett bűnökre fény derüljön, ők azok, akik minden eszközzel akadályozzák a felelősök felderítését. Mivel a Piliscsabáért Egyesület az igazság felderítésén fáradozik, ezek a körök a lejáratásunkra törekszenek.

Három év nem nagy idő egy szervezet életében, de a Piliscsabáért Egyesület számára az eltelt három év igencsak eseménydús volt. Mivel évek óta nem volt feldíszítve a település főutcája nemzeti ünnepeinken, az egyesületi tagok már az induláskor felajánlásokat tettek a zászlók megvásárlására, 2000 október 23-ára, a lakatosmunkák ingyenes elvégzése után kikerült az 50 piliscsabai és magyar zászló a villanyoszlopokra. A 2000. októberi alakuló ülésen megfogalmazódott, hogy olyan civil erőre van szükség Piliscsabán, amely képes és hajlandó a falu érdekében határozottan, szilárd erkölcsi alapokon állva, önös, egyéni érdek nélkül fellépni. Az elmúlt három év során számos ilyen helyzet alakult ki. A pilisjászfalui veszélyes anyagokat felhasználó műanyag-feldolgozó üzem telepítésének megakadályozása volt egyesületünk számára az első nagy kihívás. A hazai környezetvédő mozgalmak elismerését is kivívó ügyben a falu lakossága azonnal mellénk állt, rövid két hét alatt 1500 tiltakozó aláírást gyűjtöttünk és ezzel olyan támogatottságot szereztünk, amelynek tudatában kötelességünk volt mindent megtenni az itt élők egészségének védelmére. Ügyünket támogatta a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága is. Beadvánnyal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, 53 jogsértést találtunk, ezért több pert indítottunk, s bár nem mindegyik végződött sikerrel, végül a legfontosabbat, kibocsátási értékkel kapcsolatosat megnyertük. Új környezetvédelmi engedélyt a gyár az időközben életbe lépett levegővédelmi jogszabály miatt már nem kaphat. A következő kihívást a féktelen lakóparkosítás megakadályozása jelentette. Egyesületünk gazdasági elemzést készített, ennek eredményeit lakossági fórumon ismertette, majd 2001. augusztusában népszavazást kezdeményezett a tervezett nagyméretű belterületbe-vonás megakadályozására. A népszavazás érvénytelen, de eredményes volt (az akkori képviselő-testület gondos megfontolás után a népszavazást december 23-ra tűzte ki), mert ugyan csak a szavazók 33,65%-a járult az urnákhoz, azonban 95,4%-uk támogatását sikerült elnyernünk. A népszavazási kezdeményezés közvetett eredménye volt, hogy a Sumlint, amit belterületbe vonásra már kiszemeltek, a szerkezeti terv 2001. szeptemberében történt elfogadásakor mezőgazdasági besorolásban hagyták.

A Piliscsabán kialakult helyzet miatt egyesületünk arra az álláspontra helyezkedett, hogy pártpoltikától mentes jelölő szervezetként részt vesz a 2002. évi önkormányzati választásokon. A választások idején öt roma jelölt választási kampányát is segítettük szóróanyagok készítésével. Tíz jelölt indult a Piliscsabáért Egyesület támogatásával, közülük négyen függetlenként, hatan pedig az egyesület jelöltjeként. Heten jutottak be a képviselő-testületbe, és a jelöltjeink összesen 6814 szavazatot kaptak, 1748 szavazattal többet, mint az MSZP–SZDSZ koalíció jelöltjei. Dr. Deli Árpád pedig a második legtöbb szavazattal nyert mandátumot. A támogatás igen megtisztelő, és egyben rendkívüli felelősséget tett a képviselőink vállára. November 4-én múlt egy éve, hogy az új képviselő-testület és a polgármester felesküdött. A négy éves választási ciklusnak ez még csak az egy negyede, mégis érdemes áttekinteni ennek az évnek a történéseit. A 16 főből álló képviselő-testület hét tagja a Piliscsabáért Egyesület jelöltjeként, illetve támogatottjaként jutott a testületbe. Az MSZP–SZDSZ koalíció hat főt juttatott a testületbe, egy fő függetlenként, egy fő a szlovák kisebbség, egy pedig a német kisebbség "színeiben" kapott képviselői mandátumot. Érdemes még azt is felidézni, hogy az önkormányzati rendeletek megszavazásához minősített többség, vagyis kilenc fő támogatása szükséges. Noha a Piliscsabáért Egyesület jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot a választópolgároktól, ez nem biztosít számukra sem többséget, sem minősített többséget. Képviselőink javaslataikat csak abban az esetben tudták elfogadtatni, ha a független, a kisebbségi jogon bekerült és/vagy az MSZP-SZDSZ koalícióban lévő két további képviselő is támogatta azt.

Támadások is értek minket három éves történetünk során és jelenleg is vannak ellenzőink. Vannak, akik azt állítják, hogy megosztottuk a falut, holott a falu már a kilencvenes években ketté oszlott; hallgatag többségre és a közvagyont, a környezeti értékeket elherdáló kisebbségre. A műanyag-feldolgozó üzem elleni küzdelmünk célját megkérdőjelezők vállalkozás ellenesnek kiáltottak ki minket. Minden esetben, amikor fellépünk a környezet védelmében, össztüzet zúdítanak ránk olyanok, akik kevés érzékenységet mutatnak a környezetvédelem iránt. Az is előfordul, hogy meglett férfiak az üléseken egymás között kacarásznak, mert számukra mulatságos a békák, nádasok, a környezeti táj védelme vagy a Dawn-kóros, autista és mozgássérült gyermekek gyógykezelésére szolgáló lótartás. Az eszközök igen széles tárházát vonultatják fel ellenünk. Aláírás nélküli hamis leveleket küldtek szét Deli Árpád nevében a különféle hatóságokhoz, azt a látszatot keltve, mintha az alpolgármester úr egy adott helyi vállalkozást fel akarna számoltatni. Képviselőink fenyegető telefonokat kapnak, két képviselőnk és egyesületi elnökünk autógumijait kiszúrják. Javaslatainkat szándékosan eltorzítják, félreértelmezik és megalapozatlan vádakat, csúsztatásokat adnak közre a helyi sajtóorgánumokban. Antiszemitizmussal, rasszizmussal vádolják az egyesületet és annak tagjait. Minthogy sokan közülük a közélet szereplői is, ezért kijelentéseik közüggyé válnak. A nemtelen támadások visszautasítására kevés időnk és energiánk jutott, ezért kaphatott teret az egyesületünkkel kapcsolatos folyamatos félretájékoztatás. Reményeink szerint a tetteink beszélnek helyettünk.

A Piliscsabáért Egyesület továbbra is a kezdetekkor megfogalmazott erkölcsi elveket vallja, nevezetesen, kizárólag a falu hosszú távú érdekeit kívánjuk a legjobb tudásunk szerint szolgálni. Azt szeretnénk, ha a minket körülvevő csodálatos táj megmaradhatna az utánunk következő generációk számára is, valamint azt, ha a falu fevirágozhatna, és lakói jómódban és békességben élnének.

A Piliscsabáért Egyesület a kultúra, a környezet- és természetvédelem területén számos eseményt szervezett az elmúlt három évben. A Második Piliscsabai Kulturális Napokat, az Önkormányzat támogatásával rendeztük meg 2001. szeptemberében. Évente falutakarítást szervezünk, és egyesületünk kezdeményezte a zsidó temető rendbetételét is a cserkészekkel közösen. Madáretetőket helyeztünk ki a falu és az erdő területére. Évente kitakaríttatuk a köztereket. Idén szeptemberben parlagfű irtást és faültetést hajtottunk végre. A Piliscsabáért Egyesület kezdeményezésére jött létre a Pilisi Civil Fórum, a térség civil szervezeteinek részvételével. Két alkalommal, 2001-ben és 2002-ben szerveztük meg a Zöld Végvárak a Pilisben című környezetvédelmi konferenciát. 2001-ben egyesületünk alapító tagja, dr. Kolozsvári László és dr. Deli Árpád koordinálta azt a gyűjtési akciót, mely a kárpátaljai és a magyarországi árvízkárosultaknak juttatott el több százezer forint értékben adományokat. Sikerült néhány fontos pályázatot is elnyernünk. Munkák zömét azonban képviselőink és tagtársaink töretlen szorgalma, önzetlen igyekezete, valamint az ügyünk iránti elkötelezettsége teszi lehetővé.

A választási eredmények után az új képviselő-testület az alpolgármesteri posztra Dr. Deli Árpádot választotta meg. E döntést – azon túl, hogy ő kapta a jelöltek közül a második legtöbb szavazatot (Dr. Csizmadia László után) – az ésszerűség is indokolta, hiszen ő rendelkezett a legnagyobb rálátással a hivatali ügyekre, mert már az előző ciklusban is képviselő, bizottsági elnök volt. Neki köszönhető, hogy számos korábbi visszásságra, csalárdságra, törvénysértésre fény derült, s ő volt az, aki egymaga küzdött a törvényesség fenntartásáért és a falu vagyonvesztésének megállításáért már az előző ciklusban is. Helytállása miatt az őszi választások előtt életveszélyesen megfenyegették. Választási programjában is megfogalmazott célja a jogtiszta, erkölcsös, a közösségi érdekeket szolgáló, rendezett közgazdálkodás és szemlélet meghonosítása, a falu vagyonvesztésének megállítása, a széles körű nyilvánosság megteremtése. Egyedülálló munkabírása, erkölcsössége, a minden részletre kiterjedő figyelme, hatalmas ismeretanyaga, áttekintő képessége és következetessége olyan értékek, amelyeket aligha lehet túlbecsülni. Munkáját főállása mellett végzi, a saját szabadideje terhére, éppen úgy, mint a többi képviselő. A testületbe öt további jelöltünk és egy támogatottunk került be: Bólya Rozália, a hátrányos helyzetűek szószólója, Csonka András, a nyugodt racionalitás képviselője, a kultúra, a közművelődés és az oktatás elkötelezettje, Markovics András, a helyi viszonyokat jól ismerő, a korrekt és becsületes ügyvitelt a zászlajára tűző vállalkozó, továbbá az iskolák felújítását, az óvodások, iskolások körülményeinek javítását szorgalmazó Mocsáry Dezső, a környezet megvédése iránt elkötelezett, a falu infrastruktúráját megfelelő szintre hozni szándékozó, a falu fejlesztéséért síkra szálló Ramocsai Pál, valamint a közpénzek tisztességes elosztását, a közétkeztetés javítását sürgető, a gyermeket és a rászorultak érdekeit védő Vargha Zsófia.

A képviselő-testület megválasztása után Manek János polgármester úrral abban állapodtunk meg, hogy valamennyi önkormányzati ügyben minden ismeretemet a rendelkezésére bocsátom, továbbá a szakhatóságokkal az általam ismert szakterületeken a kapcsolattartásban segítek. Ezen kívül feladatul kaptam az oktatási bizottság és a KTÜB munkájának felügyeletét, segítését és az önkormányzatnak tartós bevételt jelentő bevételi források feltárását és a tisztázatlan önkormányzati jogviszonyok feltérképezését. Magam és képviselő társaim is igen fontosnak tartottuk, hogy tárjuk fel milyen és mekkora a falu vagyona. Tudomásom szerint az önkormányzati vagyonkataszter 2003. október 31-i határidővel kitűzött ismételt hivatali felülvizsgálása még nem történt meg teljeskörűen. Ezáltal az egész önkormányzati vagyonkataszter valódisága megkérdőjelezhető. A hivatali zavaros irányítási helyzet miatt sokaknak nem sürgős a pontos vagyoni helyzet tisztázása, így 13 évi önkormányzati gazdálkodás után sem tudjuk, mivel is rendelkezik a falu közössége. Nyilvánvaló, hogy azok, akik gátolják a tisztánlátást, az önkormányzati érdekek ellen tesznek.

Számos ügyben kaptam megbízatást a polgármester úrtól. Ennek keretében eljártam az ügyvédváltással kapcsolatos joganyagok átadás-átvételének felügyeletében. A távlati önkormányzati tárgyalási pozíciók erősítéséhez előkészítettem a szükséges változtatási tilalmi rendeletet. Az előző testület nem oldotta meg annak a mintegy 100 millió forintos önkormányzati kintlévőségnek a rendezését, amely a Parking Kft.-vel kapcsolatban merült fel. A tárgyalások során a nyár végére sikerült olyan helyzetet teremteni, amely reális esélyt biztosít arra, hogy a jövő év közepéig az önkormányzat ezen kintlévőségekhez hozzájusson. Ebben az esetben is azt kellett tapasztalnom, hogy azok, akiknek nem volt és jelenleg sem érdeke ezen megegyezési folyamatok elősegítése – sem az önkormányzat háza táján, sem azon kívül – igyekeztek akadályozni a megegyezés létrehozását.

Vízhálózati ügyek
Piliscsabán a lakóparkokban (Csabagyöngye, Garancsliget, Garancstető, Álomvölgy, Magdolna-völgy) a vízhálózati rendszer üzemeltetése jogszabály ellenes módon történik 1999-2000 óta. Ez a helyzet lehetetlenné teszi az önkormányzat számára, hogy az üzemeltetést a törvényes előírásoknak megfelelően végezve, tartós önkormányzati bevételhez jusson.

Tudvalevő, hogy a közmű üzemeltetés, például a fővárosban is nyereséges, ebből a területből tehát az önkormányzat tartós bevételekre tehetne szert. Ezért lényeges a tulajdonjognak és az üzemeltetési feltételi rendszernek a falu számára jövedelmet hozó, jogszerű rendezése. Ezen dolgozunk.

Mindeközben az is kiderült, hogy a falu számára igen veszélyes helyzet alakult ki a Piliscsaba-Garancstető Szennyvízcsatorna Beruházó Vízi-közmű Társulat vezetésének jogellenes magatartása miatt. Az önkormányzat 209 millió forintos készfizető kezességet vállalt a Postabanknál felvett hitelre. Fennáll a veszély, hogy hitelfizetés hiányában a Postabank ezt részben az önkorkányzaton hajtja be. A teljes vízi-közmű helyzet jogszerűségének felülvizsgálatához a polgármester úr segítségére voltam egy ügyvédi iroda kiválasztásában. A képviselő-testület november 21-i ülésén azonban nem adott megbízást a témára szakosodott ügyvédi irodának a sürgető jogi lépések megtételére. Ennek ellenére a törvényesség helyreállítására a továbbiakban is mindent megteszünk.

A vízi-közművel kapcsolatos ügy annyira komoly országos szinten is, hogy a polgármester úrral és a pénzügyi bizottság elnökével közösen a Belügyminisztériumban is el kellett járnunk.

Szennyvízhálózati ügyek
Az elmúlt években a lakóparkok szennyvizét az önkormányzat (mint tulajdonos) hozzájárulása nélkül vezették rá több lakóparkból a Pilis CSM által koncesszióban üzemeltetett szennyvíztelepre. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy ha a Magdolna-völgyi befektető a szennyvíztelep leendő bővítéséhez jelentős pénzösszeg befizetésével járult hozzá az önkormányzatnál, akkor a többi befektető milyen alapon nem váltotta meg az önkormányzati szennyvíztelepen lekötött kapacitást? Ennek a megkülönböztetésnek a következménye lehet, hogy a szennyvíztelep bővítését közpénzből kell elvégezni, a lakóparki befektetők hozzájárulása helyett. A falu számára hátrányt jelentő ilyen helyzetek ellen is felléptünk.

Csatornaberuházás
A jelenleg fegyelmi eljárás alatt álló aljegyző asszony lelkiismeretességének köszönhetően az irattárból előkerültek azok az anyagok, amelyek segítségével a korábbi csatornaberuházások kifizetései követhetőek. Sokan teszik fel a kérdést, hogy azok akik az elmúlt hónapok folyamán az irattározási munka állítólagos szabálytalanságai miatt hisztériát keltettek, talán éppen ezen anyagok előkerülésétől féltek?

Az önkormányzat kisemmizése
A Garancstető kialakíthatóságának egyik előfeltétele volt, hogy a tulajdonosok (befektetők) térítésmentes átadás jogcímén átruházzák az önkormányzatra intézményi terület céljára a 2794, 2886, 2887 hrsz. számú, összesen mintegy 12.000 m2 alapterületű ingatlanokat. Sajnos az előző képviselő-testület elmulasztotta végigvinni ezt a megállapodást. A 2003. október 10-i falugyűlésen ugyanakkor az hangzott el, hogy az önkormányzat nem kapott igérvényt a terület térítésmentes átadására ezen földterületek tulajdonosaitól. Markovics András képviselőtársammal több kísérletet tettünk arra, hogy a négy telektulajdonos által 2000. június 1-jén aláírt megállapodásban foglaltak teljesüljenek az önkormányzat javára és így az önkormányzat a Palánta Iskolának jogtiszta ingatlant biztosíthasson saját közintézményi területen. Az érintett négy telektulajdonos, köztük Dr. Veres Lajos, azonban mind a mai napig nem írta alá a területek átadásáról szóló szerződést (tanúságot téve ezzel a községért érzett elkötelezettségüknek?).

A 2003. november 21-i képviselő testületi ülésen visszavont önkormányzati elővásárlási rendelet jelenleg lehetőséget ad arra, hogy az érintett telektulajdonosok a korábbi önkormányzatnak átadni vállalt területeket értékesítsék, ahelyett, hogy azokat az önkormányzatnak átadnák. Vagyis a rendelet visszavonását igenlő képviselők a döntésükkel az önkormányzati vagyon körülbelül 70 millió forintos megrövidítésének adtak utat az önkormányzat által igénybe vett ügyvéd aktív segítségével. Az önkormányzati vagyon megkárosításán az a tény sem változtat, hogy a négy telektulajdonos közvetlenül a Palánta Iskolának adta bérbe a fenti területek egy részét. Olyan területre kötöttek bérleti szerződést, amely valójában mást, nevezetesen az önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzat tulajdonjogának rendezetlensége, a korábbi igérvény letagadása az önkormányzat számára vagyonvesztést jelentett és azzal járt, hogy a befektetők úgy kaptak belterületet, hogy a kialkudott természetbeni árat nem fizették meg.

Egyéb ügyek
Részt vettem az új helyi építési szabályzat lakossági és civil véleményeztetési folyamatában. 2002. novemberében célul tűztük ki, hogy az új helyi építési szabályzatot, valamint a környezetvédelmi rendeletet 2003. február végéig elfogadjuk. A környezetvédelmi rendeletből csak bizonyos részek kerültek elfogadásra, a többit nem készítette el még a hivatal, noha az aljegyző aszszony ezeket szeptember 1-jére ígérte elkészíteni.

A jelenleg folyó csatornaberuházás műszaki és pénzügyi lezárhatósága érdekében a polgármester úrnak több javaslatot tettem az eljárás jogszerűségének fenntartására, továbbá azzal kapcsolatban, hogyan járhatunk el az önkormányzat számára maximális körültekintéssel. A pénzügyi teljesítések elismeréséhez és a kifizethetőség jogszerűségéhez szempontokat adtunk a polgármester úrnak. Az aljegyző asszony és a belső ellenőr észrevételezése révén sikerült megakadályozni olyan pénzügyi kifizetést, amely a későbbiekben például egy ÁSZ, APEH vizsgálat során az önkormányzat számára hátrányos jogi és pénzügyi következményekkel járt volna.

Több Álomvölgyi telektulajdonos keresett meg, kérve azt, hogy az előző képviselő-testület nem kellő körültekintetéssel megkezdett belterületbe-vonási eljárásait a jelenlegi képviselő-testület fejezze be. A területek földhivatali besorolása külterület (szántó vagy erdő művelési ággal), az önkormányzati besorolása pedig (tartalék) belterület volt és ma is az, amely az építkezést (elvben csak farmergazdaságok számára) ugyan lehetővé teszi e területen, viszont az építkezőknek nem biztosít teljes körű jogokat. Az is látható, hogy eddig farmot egy tulajdonos sem hozott létre, lakóházak viszont épülnek a területen.

A lépés az önkormányzat számára azért lett volna előnyös, mert az érintett telek tulajdonosok az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiből részt vállaltak volna, a belterületi jelleg véglegesítése a számukra pedig rendezett jogi körülmények között történő letelepedést tett volna lehetővé. Miután több egyeztető tárgyalást tartottunk Markovics András és Hársfalvi Zsolt képviselőtársaimmal az érintett telektulajdonosokkal, idén tavasszal megkaptuk tőlük a megállapodást tervezetet.

Ezen előkészítés után került a kérdés a bizottságok elé. Reális esély volt arra, hogy idén télre körülbelül 10 millió forintos bevételhez jusson az önkormányzat a telektulajdonosi hozzájárulásból. Ez azért nem tudott megvalósulni, mert a javaslat nem került a testület napirendjére. Most egy ad hoc bizottság foglalkozik az üggyel.

Azok a korábbi képviselők, akik előidézték az Álomvölgy körül kialakult, jogilag tisztázatlan helyzetet, (sajnos ennek pontos részleteit többnyire ők maguk sem ismerték), valamint a mostani képviselők egy része ellenzi az úgynevezett "belterületbe vonást". Úgy tesznek, mintha a Piliscsabáért Egyesület akarná belterületbe vonni ezeket a telkeket, noha ezeket (tartalék) belterületi besorolással, nem mi, hanem az előző testület látta el.

Ha valaki előveszi a 2001. évi népszavazásra kiadott tájékoztató anyagunkat, abból számára világosan kiderül, hogy a korábbi önkormányzati kötelezettségvállalásokat, a Garancslejtő kivételével tényként fogadtuk el, számot vetve az élet realitásával. Tehát, azok, akik most félretájékoztatással akadályozzák ezen folyamatot, egyrészt kibabrálnak a valóban ide telepedni vágyó, Álomvölgyi tulajdonosokkal, másrészt pedig megfosztják az önkormányzatot a jó megállapodásban rejlő anyagi előnytől, a biztos bevételtől.

Mindezt megértjük, hiszen van akinek az a jelszava, hogy ezt az önkormányzatot össze kell roppantani. Ennek kapcsán érdekes volt megfigyelni azt az egy éves tendenciát is, amellyel az önkormányzat hivatalos lapja Piliscsabai Polgár mögül (alól?) kihúzták a hirdetési bevételi forrásokat. Túlságosan naiv feltételezés lenne azt hinni, hogy a hirdetésekkel kapcsolatos jelenség véletlenszerű. Ebből is látszik, hogy igazából milyen érdekek mentén képzeli el a falubeli életet a helyi hirdetők egy része.

A 10-es út melletti zajvédő fal kérdését többször felvetettem a Műszaki Iroda éppen aktuális vezetőjének. Körülbelül egy hónapja jutottunk el oda, hogy Nyúli Edit irodavezető a kérdéssel érdemben foglalkozott, tájékoztatott az ügyek állásáról. Az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködéssel, a műszaki irodavezető segítségével a kérdés mindenki számára megnyugtatóan rendezhető lesz. A kapaszkodó sáv melletti járda ügye sincs elfeledve. A jövő évben esedékes pályázatok beadásához szükséges terveztetésben erre is sor fog kerülni.

A falubeli ügyeket intézve folyamatosan törekszem arra, hogy a korábbi "egyenlőbb az egyenlők között" elv minél inkább átalakuljon az egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bíró piliscsabai lakosok elvévé

Három ügyet terjesztettem a Polgármester Úr elé. Az Új utca 14. szám alatti romos házzal kapcsolatban (ez év februárjában), a közvilágításból hiányzó lámpák pótlásával kapcsolatban (áprilisban), valamint ismertettem az Orvosi Rendelővel kapcsolatban felmerült problémákat (októberben).

Ez év januárjában az éves költségvetés vitája során javaslatot tettem az Orvosi Rendelő akadálymentesítésének haladéktalan megvalósítására.

A Közbiztonsági és Közlekedési Bizottság belső tagjaként a 2002. november, decemberi üléseken részt vettem, de 2003 januárjában már nem volt ülés, és azóta is igen rendszertelenül tartották meg az üléseket.

Az elmúlt egy év során ebből a Faluház akadálymentesítését sikerült megvalósítanom, és remélem, hogy az Orvosi Rendelő akadálymentesítésével kapcsolatos pályázat is eredményes lesz.

A nyugdíjasok klubhelyiségének kialakítása azért nehezen oldható meg, mert jelenleg az Önkormányzatnak nincs erre alkalmas üres épülete, és önkormányzati források hiányában ilyen megépítése egyelőre nem lehetséges.

Választási programomban a kultúra és a környezetvédelem fontosságára helyeztem a hangsúlyt. A képviselőtestület megalakulását követően ért az a megtiszteltetés, hogy az Oktatási, Művelődési, Informatikai és Sport Bizottság elnökének választottak meg. Ez a bizottság a legnagyobb létszámú (13 fő), tagjai között a Piliscsabáért Egyesület által delegált képviselők kisebbségben vannak. A bizottság ülései többnyire nyugodt, konstruktív légkörben zajlottak le, a határozati javaslatok nagy része egyhangúlag került elfogadásra.

Az egy éves működés alatt a bizottság által érintett összes területen igyekezett stratégiai irányt is meghatározni az aktuális ügyek megtárgyalása mellett. Így többször tárgyaltuk Piliscsaba oktatáspolitikai koncepcióját, melyet Ocskay Miklós készített. Napirenden volt a közművelődési, az informatikai, a turisztikai és a sport-, valamint a tájékoztatáspolitikai koncepció is. Előrelépést azonban szinte egyik területen sem tudott elérni a bizottság a pénzhiány és a községben meglévő helyzet miatt. A kedvezőtlen helyzet része egyebek között a Polgármesteri Hivatal szervezetlen működése, szakember- és jegyzőhiánya, az elmúlt 12 évben kialakult szokásjogok bénító hatása, sok esetben a baráti és üzleti kapcsolatok elsőbbsége a törvényességgel szemben a hivatalos ügyintézésben.

Ha valami igazán felróható az előző képviselő-testületeknek, akkor az elsősorban annak a szemléletmódnak elterjedése és meggyökeresedése, amely ma ellenáll minden változtatási szándéknak, érkezzen az bármely oldalról.

Az egyesület javaslata az volt, hogy a PTV eszközeit át kell adni a Nagyközségi Alapítvány javára annak érdekében, hogy elindulhasson a műsorok készítése, az új főszerkesztő pályázati úton történő kinevezése, az egyetemmel történő együttműködés beindítása. A Piliscsabai Polgár szerkesztőségének élére új főszerkesztő kinevezését javasoltuk pályázat útján. Erre azért lett volna szükség, hogy az új testület céljait megfelelő módon kommunikálhassa a falu lakossága felé. A helyzet nem változott azonban azóta sem. A Közcél KHT ügye rendezetlen, senki nincs, aki állást merne foglalni abban a kérdésben, hogy az eszközök kihozhatók-e a KHT-ből, semmilyen lépés nem történt ez ügyben. A Polgár főszerkesztője ma is ugyanaz, mint egy éve. Ennek eredményeképpen a község tájékoztatása jelenleg is kritikán aluli.

Ez az ügy már önmagában jelképezi a kialakult helyzetet, melyben többnyire csak azok a bizottsági vagy testületi döntések jutnak el a megvalósításig, melyeket valamely képviselő személyes munkájával "végighajt" a hivatalon. Ha erre nincs idő és energia, akkor szinte semmi nem mozdul előre. A képviselők java része, így jómagam is, képtelenek vagyunk arra, hogy a határozatok megvalósítását is elvégezzük, vagy akár csak nyomon kövessük.

Oktatás
A község sokszínű oktatási intézményrendszert tudhat magáénak. Öt óvoda, négy általános iskola, egy zeneiskola, egy gimnázium, egy szakközépiskola, és az egyetem. Ebből az önkormányzat hat intézményt tart fenn, és további néggyel kötött közoktatási megállapodást, ami a község lélekszámához és költségvetéséhez képest is tiszteletreméltó mennyiség. Az önkormányzati oktatási intézmények épületei rossz műszaki állapotban vannak, többségük egyáltalán nem felel meg a törvényekben előírt minimális követelményeknek sem. Költségvetésükben 80% fölötti hányadot tesznek ki a bérköltségek, ami egyben azt is jelenti, hogy taneszközökre, berendezésekre, fejlesztésekre csak minimális összeg jut. A finanszírozási hiányt tovább mélyítette a közalkalmazotti béremelés, melynek 2003. évi fedezetét nem biztosította teljes egészében a központi költségvetés. Az intézmények együttes költségvetési hiánya meghaladta a 100 millió forintot 2003-ban.

Ez a helyzet kényszerű intézkedések meghozatalát tette szükségessé, melyek közül az első a közoktatási megállapodások alapján kifizetendő önkormányzati hozzájárulások felfüggesztése volt, majd a Zeneiskola átadása megyei kezelésbe. Kezdetben magam sem támogattam a Zeneiskola átadását a megyének, de a Pénzügyi Bizottságban folyó viták során beláttam, hogy ez a megoldás a nyilvánvaló hátrányai és kockázatai ellenére is nagyobb biztonságot jelent az intézménynek. A nem önkormányzati intézmények számára szerződés szerint járó támogatásokat a jövőben változatlanul biztosítani kell, a felfüggesztés eszközével nem szabad többet élni.

Felmerült az óvódák és a két általános iskola összevonásának lehetősége is. Az előbbiek esetében a csekély megtakarítható összeg szólt ellene, míg az utóbbi esetében a Német Kisebbségi Önkormányzat határozott úgy, hogy önálló fenntartásba veszi a német nemzetiségi iskolát, ezáltal a kérdés lekerült a napirendről.

Gyakorlatilag az is eredménynek tekinthető, hogy az eltelt egy év alatt egyik intézményt sem kellett bezárni.

A község számára nyilvánvalóvá vált, hogy rövid időn belül új iskolaépületet kell emelni, ha nem akarjuk, hogy az iskolaköteles gyerekek mind más településekre járjanak át, vagy kizárólag a nem önkormányzati intézményeket válasszák. Egy leendő intézmény tartalmi koncepciója elkészült, a megvalósulásához szükséges források előteremtése alighanem az egyik legkeményebb feladat lesz az elkövetkező évben, amelyben több e tárgyú pályázatunk elbírálását várjuk.

Művelődés
Ezen a területen előrelépési lehetőség, hogy a civil szervezetek és az önkormányzat összefogásával megvalósult az "Uradalmi Ház" felújítása, amely a Faluház részeként fog működni 2004-től. A könyvtár helyisége is bővült egy kis olvasóteremmel. Pályázaton elnyert számítógépek segítségével lehetséges lesz bővíteni a Faluház szolgáltatásait. A község civil szervezetei számos kulturális eseményt szerveznek, Piliscsaba rendezvénykínálata a környező településekhez képest kiemelkedő. Az Egyetem is egyre intenzívebben jelen van a község kulturális életében a programjaival.

Eredménynek tekinthető, hogy a Szent István Napok rendezőjét ebben az évben először választották ki pályázat alapján , és a szerény anyagi lehetőségek ellenére színvonalasan oldotta meg a feladatot, anyagilag is átlátható módon, a korábbi éves önkormányzati támogatás feléért. Itt kell megemlíteni a Rákóczi szobor felállítását is, melyet a bizottság javaslatára az önkormányzat is támogatott, és a község szép helytállásáról tanúskodik az évforduló kapcsán.

Informatika
A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények számítógépes ellátottsága, a gépek műszaki állapota rendkívül elmaradott, a hivatal gyakorlatilag megbízható informatikai háttér nélkül dolgozik, ami nagymértékben rontja az ügyintézés hatékonyságát. Sajnos a bizottságnak nem sikerült elérnie, hogy szemléletváltás történjen e területen, és akár a legminimálisabb fejlesztésekre sor kerüljön. Frech’ Miklós, azóta lemondott képviselőtársunk, javaslatait sok esetben meg sem értették, lényegtelen kérdésnek tartotta több képviselőtársunk. Rendszergazda hiányában ma is csak a legégetőbb hiányok befoltozása történik minimális ráfordítással.

Sport
A sportegyesület támogatása a többi civil szervezetéhez hasonlóan felére csökkent az előző évihez képest, ami rendkívüli módon megnehezítette működésük tervezését. A kényszerű döntést a bizottság tudomásul vette azzal, hogy az év során további forrást kell az egyesület számára biztosítani. A bizottság azt kérte a sportegyesület vezetésétől, hogy az önkormányzat támogatását a szakosztályok között történt kölcsönös megállapodás alapján arányosan osszák el, és a támogatás felhasználásáról számoljanak el. A féléves elszámolást elkészítette az egyesület, azonban a bizottságnak továbbra sincs teljes képe a gazdálkodásukról. A sportegyesület szakosztályai a csekély támogatás ellenére is sikeresen működnek az edzők, a szülők áldozatvállalásának köszönhetően.

A választás idején ismertetett célkitűzéseim között szerepelt a takarékos gazdálkodás megteremtése annak érdekében, hogy minden fillér a falu hasznára forduljon.

Ma is ez a célom, továbbá változatlanul törekszem az ésszerű gazdálkodás és a becsületes munka feltételeinek megteremtésére.

Az új testület számára többek között az alábbi sürgős feladatok körvonalazódtak:

• a költségvetési hiány kezelése,
• az adóbeszedési politika helyreállítása az érvényes rendeletek szerint,
• a jogellenesen működő vízmű-hálózat jogszerű működésének biztosítása,
• vagyonkataszter felállítása (nem volt látható, hogy mekkora a falu vagyona),
• a hivatali munka ésszerűsítése, hatékonyabbá tétele,
• a csatorna-beruházással kapcsolatos szerződések áttekintése, módosítása,
• a hiányzó rendeletek elkészítése,
• a képviselő-testület működési rendjének kialakítása (Szervezeti és Működési Szabályzat),
• az intézmények és a hivatal működésének átvilágítása (a meglévő problémák feltárása).

Sok időt emésztett fel az Iskola Projekttel kapcsolatos ügyek feltárása, a csatornázási munkálatokkal kapcsolatos szerződések áttekintése, a munkálatok ellenőrzése. A polgármester és az alpolgármester urakkal számos megbeszélésen vettem részt, melyek során megpróbáltuk tisztázni a helyzetet a területen befektető vállalkozókkal. Meg kellett állapítanunk, hogy a korábban megkötött szerződések többsége nem a falu és az Önkormányzat, hanem inkább a befektetők érdekeit szolgálták. Lehetőségeink ezek korrigálására azonban korlátozottak voltak.

Nagy nyomás nehezedett rám egyes helyi körök részéről, akik úgy vélték, hogy tevékenységünk vállalkozás ellenes. Álláspontom ezekben az ügyekben az volt, és az ma is, hogy tovább nem folytatható a korábbi gyakorlat, mely szerint az ügyeket azok generálják, akik területhez vagy valami más előnyhöz akarnak jutni és ezért hatást akarnak gyakorolni a hivatalra, annak egyes munkatársaira vagy egyes képviselőkre. Minden erőmmel azon vagyok, hogy az ügyek korrekten, minden résztvevő számára kedvező végeredménnyel zárulhassanak.

Nagyon fontosnak tartom a helyi vállalkozások megerősödését, ezért szorgalmaztam, hogy a Hosszú-rét vállalkozási területen létesítendő szervizút helyével kapcsolatos vitát mihamarabb zárjuk le és találjuk meg a megoldást. Erre a KTÜB június 13-i ülésén sor is került, amikor a bizottság egyhangúan az útnak a 10-es út melletti elhelyezését támogatta és ezzel módot adott arra, hogy a területen megindulhasson a fejlődés. Hogy ez bekövetkezik-e az már csak a vállalkozókon múlik.

Szintén nagyon fontosnak tartottam, hogy az Euro-Knife Kft. többlet földigényére találjunk gyors és mindenki számára kedvező megoldást. Összekötőként tárgyalásokat folytattam a cég illetékeseivel. Sajnálatos, hogy a terület tulajdonosai nem tudtak egymás között megállapodni az eladásokról és az ügy végül holtpontra jutott, hiszen egy növekvő vállalkozás csak hasznot hoz a falu számára.

Nem sikerült azonban eddig még elérnem, hogy az önkormányzat bevételeit hatékony és következetes munkával növeljük, mert a hivatal szerkezete, a munkatársak ilyen irányú elkötelezettségének hiánya ezt még nem tette lehetővé. De van még három évünk, s bízom abban, hogy a ciklus végére ez sikerülhet.

MOCSÁRY DEZSŐ
iskolások helyzetének javítását, az iskolaépületek rendbetétrelét jelöltem meg fő célomként. A Piliscsabáért Egyesület támogatásával, független képviselőként kerültem a testületbe, immár második alkalommal. Ezért a testületi és a bizottsági munka nem volt újdonság a számomra, de meglepetések sokszor adódtak. Jelenleg az oktatási és a népjóléti bizottságnak vagyok tagja. A szép reményekkel induló képviselőnek lépten, nyomon tapasztalnia kell a realitások rideg valóságát, mely a tervei megvalósításának akadályaként előtte áll. Két dolgot említenék itt, amelyeket a legfontosabbnak tartok.

Az első és a legfontosabb az összefogás, az egységes szemlélet hiánya. Nincs a falunak átgondolt, kidolgozott, széles körben elfogadott fejlesztési koncepciója. Az egyébként is szűkös anyagi lehetőségek rendezett felhasználásához ez elengedhetetlen lenne. Részlegesen, az éppen "felül" lévő érdeket jutnak pénzhez, a többi várhat, vagy el is marad. Az önkormányzat hitelképességéhez, szavahihetőségének fenntartásához elengedhetetlen minden érvénye szerződésben foglalt kötelezettség betartása.

A faluban mára legalább három politikai platform alakult ki. Mindegyik oldalon van részigazság, de készség a párbeszédre, az egymás elfogadására már kevés. Jó példa volt erre a legutóbbi falugyűlés. Ebben az acsarkodó légkörben, "faluhangulatban" hogyan lehet olyan nagyszabású terveket megvalósítani, mint iskolaépítés vagy az orvosi rendelő felújítása? Ezek a nagy volumenű beruházások az anyagi teher mellett lelki megpróbáltatásokkal is járnak, sok lemondással, önkorlátozással. Képes erre most Piliscsaba?

A másik dolog, kétségtelenül az anyagi lehetőségek igen korlátozott volta. Külső és belső okai vannak. A külső ok, hogy az önkormányzat törvényi kötelezettségei nem állnak arányban a törvényben biztosított anyagi lehetőségekkel. Az éves szinten kb. 100 millió forintos pótlás, amelyet az önkormányzat saját bevételeiből kénytelen hozzátenni az állam által előírt kötelezettségek ellátásához, eleve lehetetlen helyzetbe kényszeríti a falut.

Hiszem, hogy úrrá lehet lenni a problémákon. De ehhez meg kell hallani Wass Albert üzenetét: "...nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad...."

RAMOCSAI PÁL
Programomban a tervszerű infrasturktúra fejlesztést, a pályázati munka megerősítését helyeztem előtérbe. A KTÜB (Környezetvédelmi Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság) irányítását egy éve vállaltam el.

Emlékeztetésképpen a bizottság belső tagjai: Hársfalvi Zsolt, Grősz József, Markovics András, Vargha Zsófia és Ramocsai Pál. A külső tagok: Daróczi Gyula, Dezső Géza, László Erika és Szák Kocsis Pál. A viszonylag nagy létszám oka a rendkívül sok és szerteágazó feladat, kezdve a környezetvédelemmel, folytatva a település szerkezet és az építési szabályzat kialakításával, a lakossági igények és bejelentések megtárgyalásával, valamint a közművek helyzetével és fejlesztésével. A bizottsági munkában, Hársfalvi Zsolton kívül, aki már külsős tagként korábban a pénzügyi bizottságban szerzett tapasztalatot, mindenki új, és mondhatnám, tapasztalatlan volt.

Részben más bizottságok, illetve a polgármester úr közreműködésével jártuk az ügyvédi illetve egyéb irodákat és próbáltuk tárgyalásos úton megoldani a súlyos pénzügyi követeléseket, illetve módosítani az Önkormányzat számára hátrányos hatályos szerződéseket. Az Iskola Projekttel kapcsolatban mind a mai napig ijesztő összegű követelést támaszt a tervpályázaton nyertesnek minősített, de azután megbízást nem megszerző építész tervező.

A kritika jogos volt, és mind a mai napig jogos, de úgy érezzük és éreztük, hogy ez még mindig a kisebbik rossz. A nagyobb baj akkor következett volna be, ha mindent hagyunk és várjuk, hogy például Nagy Péter irodavezető irányítsa továbbra is a folyamatokat.

A csatorna beruházással Markovics András képviselő és Dezső Géza foglalkozott rengeteget annak érdekében, hogy az Önkormányzati, illetve lakossági érdekek ne csorbuljanak.

A Helyi Építési Szabályzat és a Környezetvédelmi rendelet teljes anyaga külön Hírlevélben került a nyilvánosság elé a széles körű megismertetés érdekében (a Hivatal által elkészített 60 oldalas szöveganyag megszerkesztését, nyomdai előkészítését László Erika végezte társadalmi munkában).

Az elmúlt egy évben tehát több mint 13-szor ülésezett a KTÜB beleértve a rendkívüli üléseket is. Közben haladtak előre a fent említett nagy és fontos projektek és nem lett könnyebb a képviselői munka. Több hónapon keresztül nem volt műszaki irodavezető, miután Nagy Péter úrtól megegyezéssel megváltunk tavasszal.

A gyakran éjszakába nyúló bizottsági üléseknek azért mára már látható eredményei vannak. Lassan fogynak az elintézetlen ügyek, befejeződött és a műszaki-pénzügyi lezárás előtt áll a csatorna beruházás.

A fejezetekre bontott környezetvédelmi rendelet több része már elfogadásra került, valamint az év végéig a törvény szerint az új Építési Szabályzatnak is elfogadásra kell kerülnie. Ez már csak az új műszaki irodavezető aszszonyon, Nyúli Editen múlik, akiben nagy tapasztalattal rendelkező jó szakembert ismerhettünk meg. Az ő bizottsági jelenléte és előkészítő munkája látványosan javítja a településfejlesztési bizottság munkáját.

VARGHA ZSÓFIA
Az iskolák, óvodák körüli közlekedésbiztonság megteremtése, a közétkeztetés minőségének javítása, a lakóparkban élők beilleszkedésének elősegítése szerepelt a programomban. A következő bizottságokban dolgoztam: Népjóléti, Pályázati és KTÜB.

Sajnos hónapról hónapra úgy kell a segélykérelmeket elbírálnunk, hogy a hivatal többszöri kérésünk ellenére sem tájékoztatja a képviselőket arról, hogy az adott ellátásra szánt keretből menynyit költöttünk. Az előterjesztések azt sem tartalmazzák, hogy az adott ellátást a kérelmező már igénybe vette-e. Ezek az adatok a hivatal rendelkezésére állnak, az összegyűjtésük ugyan többletmunkába kerülne a hivatali dolgozóknak, de igazságosabbá és könnyebbé tenné a bizottság döntéseit.

Az év elején előkészítette az ESZK átvilágítását, majd pályázatot írt ki a vezetői poszt betöltésére. Az új vezető szeptemberben állt munkába. Az eddig eltelt időszakban a sok probléma, gond ellenére jelentősen javult a szervezet működése. Elkezdődött a munkahelyek szakemberekkel való betöltése, a szociális térkép előkészítése, stb.

Pályázati bizottság
2003. júliusában alakult hivatalosan, de tagjai készítették elő az idei évben beadott pályázatokat ( 3 belső 1 külső taggal). Én az elnöki posztot látom el.

Feladatok: pályázatfigyelés, pályázati lehetőségek keresése, pályázatíró cégek kiválasztása, az intézmények pályázási feltételeinek biztosítása, konkrét pályázatok előkészítése.

A bizottság ülésein összegyűjtjük a falut érintő pályázatokat (a cigány önkormányzattól és a kis-térségi menedzsertől is kapunk tippeket), a részletes kiírásokat megbeszéljük. Legnagyobb gondunk a pénzhiány, mert egy pályázat megírása még sikerdíjas fizetés esetén is nagyon sokba kerül és az előkészítési és tervezési munkákat el kell végezni. Az eddigi pályázatokat úgy tudtuk beadni, hogy ezekért a munkákért nem, vagy csak jelképes összeget fizetett az önkormányzat. Köszönjük az önzetlen segítséget. A jövő évi költségvetés tervezésénél a pályázat előkészítésekre több forrást kell biztosítani.

• Iskolakomplexum ( Pályázat Előkészítő Alap)
• E-önkormányzat( belső számítógépes rendszer + lakossági összeköttetés + régiós kapcsolat kialakítása) (Pályázat Előkészítő Alap)
• Faluközpont kialakítása (Pályázat Előkészítő Alap)
• Szociális központ fejlesztése
• Bölcsőde építés

• Multicenter (számítógépes) oktatási terem és felszerelés a Jókai iskolában
• Akadálymentesítés (lift) az orvosi rendelőben
• Számítógépes tananyagfejlesztés és pedagógus továbbképzés a német nemzetiségi iskolában

Előkészített (építészeti + költségvetés) anyagunk van a Jókai iskola felújítására, a következő iskolarekonstrukciós pályázatra benyújtjuk.

Jelenleg folyik a Kálvária és Új utca sarkán tervezett pihenőpark előkészítése, továbbá segítségek kívánunk nyújtani a játszóparkkal szembeni ingatlanon a cigány közösségi ház létrehozásához.

Javasoltuk, hogy a Templom téren a jelenlegi Német Iskola térségében az új építési szabályzat adjon lehetôséget a környezô telkek felvásárlása esetén egy új, korszerű iskola megépítésére.

A KTÜB külső tagjaként László Erika, egyesületünk titkára feladatul kapta a polgármester úrtól, hogy a társadalmi szervezetek véleményét összegezze és terjesszen elő javaslatot a 10-es út menti Esso kút építése ügyében. Az Esso kúttal kapcsolatban javasoltuk, hogy a várható tényleges iparűzési-adó mértékéről a polgármester úr tájékozódjon és ennek alapján a KTÜB a környezeti kockázatot mérlegelve tájékoztassa közvéleményt és a testületet a kút létesítéséből származó előnyökről és hátrányokról. Elmondtuk, hogy véleményünk szerint Piliscsabára két benzinkút vélhetően felesleges.

A Hivatalban erre senkit nem jelöltek ki. A pályázatokkal kapcsolatos ad hoc bizottságot nyáron állította fel a képviselő-testület, majd ezt teljes jogú bizottsággá alakította ősszel.

Ugyancsak májusban hívta fel Egyesületünk a polgármester úr figyelmét a környezet védelméről szóló törvény azon paragrafusára, amelynek értelmében a települési önkormányzatnak éves jelentésben kell tájékoztatnia a lakosságot a település környezeti állapotáról. A jelentést azért tartjuk alapvetően fontosnak, mert a nem szakértő lakosság ebből az általános tájékoztatásból szerezhet tudomást az életminőségét meghatározó környezeti elemek aktuális állapotáról, illetve hogy mennyiben biztosított számára az egészséges környezethez való alkotmányos jog. Kértük a 2002. évi jelentés elkészítését és közreadását.

Az Új utcában kisebb fajta tüntetés bontakozott ki november harmadik hetében, miután az Egyetem 10-es úton fekvő bejáratával szemben megindultak a mélyépítési munkák az Esso kút kivitelezésének első szakaszaként. A tiltakozókat aggasztja – joggal –, hogy a tervezett lámpás kereszteződés megakasztja a forgalmat, és ez – a 10-es út forgalmát ismerve – torlódást okozhat a falu irányába. Az ott felgyülemlő szenynyezett levegő pedig a faluban élők egészségét rongálja.

Aggályos az is, hogy amikor télidőben az utak síkosak, jegesek, a felfelé haladó teherautók, buszok induláskor elakadhatnak és ezzel ismét forgalmi dugók alakulhatnak ki, akadályozva a Budapest felé autózók haladását.

A képviselő-testület 2003. november 21-i ülésén a Piliscsabáért Egyesület részéről négy képviselő volt jelen, hárman közülük kocsival érkeztek. Az ülés végére Bólya Rozália és Markovics András képviselők kocsiján 2–2 gumit késsel kiszúrtak. Ezzel a történetnek azonban még nincs vége, mert másnapra Egyesületünk elnöke, Kiss Antal kocsiján szintén két gumit szúrtak ki késsel. Kriminalizálódik Piliscsaba közélete.

Egy hosszú éven át tartóztattuk magunkat az üléseken való konfrontálódástól, túlságosan elnézőek, jó modorúak voltunk és hagytuk magunkkal eljátszatni a micisapkás nyuszit.

Pedig, ha végig tekintjük az elmúlt hónapok eseményeit, szembetűnő az a támadássorozat, amely a Piliscsabáért Egyesület által a testületbe delegált képviselőkkel szemben megnyilvánult. Az egyik képviselőnket például az egyik bizottsági ülést követően egy MSZP-s képviselő ki akarta zavarni a Polgármesteri Hivatal épületéből. A magánbeszélgetések kihallgatása során hallottakat egyes képviselők közüggyé akarták torzítani. A bizottságokban és a testületben képviselőinket méltóságukban számtalanszor megsértették, sokszor érthetetlen, de főképp hazugságokon alapuló vádakkal illették őket. Annak ellenére, hogy képviselőink ezen magatartás miatt a "házon belüli" orvoslás reményében Manek János polgármester úrhoz fordultak, a polgármester intézkedést nem tett, sőt a túlkapásokat még a nyilvános testületi üléseken sem tette igazán a helyére.

Mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy hova vezet ez az engedékeny magatartás, amikor a 2003. október 10-i Falugyűlésen a gyűlést vezető polgármester úr nem utasította rendre a rasszistázókat, sem azokat a felszólalókat, akik nyilvánvaló hazugságokkal és megalapozatlan vádakkal dobálództak.

A polgármester úr többeknek elmondta, hogy annál már nem süllyedhet mélyebbre egy testület, ha olyanok kényszerülnek együtt ülni a teremben, akik feljelentették egymást. Ez feltehetően arra utalás, hogy Platschek Jenő a november 21-i ülésen elmondta, hogy nem hajlandó egy ad hoc bizottságban azokkal együttműködni, akik őt feljelentik. Ennek előzménye, hogy a Piliscsabáért Egyesület valamint Deli Árpád alpolgármester – más eszköz híján – rágalmazási pert volt kénytelen indítani Platschek Jenő képviselő ellen, hogy az őket ért antiszemitizmus vádja miatt elégtételt vehessenek. A polgármester úr sajnos azt viszont nem mondta, hogy annál már mélyebbre nem süllyedhet egy testület, ha egy tagja egy országos napilapban alaptalanul antiszemita és más vádakkal illeti az alpolgármestert és a Piliscsabáért Egyesület tagjait, közöttük az általa delegált képviselőkkel.

Ez a szakszervezeti munkában az ellentétek okainak feltárására biztosan megfelelő módszer, azonban egy falu vezetése során inkább manőverezésnek tűnik. Az a jó vezető, aki határozott és következetes, aki átgondolt, pártatlan álláspontot alakít ki és azt képviseli minden áron, részrehajlás nélkül.

A polgármester úrnak megköszönjük, hogy a gépkocsik megrongálása után, a mi javaslatunkra összehívta a Közlekedésbiztonsági bizottságot és azt is, hogy elhatárolta magát az eseményektől, melyeket megengedtetetlennek minősített.
-led-

A képviselő-testület legutóbbi ülésén a résztvevők rezzenetlen arccal hallgatták Grősz József képviselőt, amint felolvasta egy polgártárs levelét, benne egy óriási távlatokat nyitó javaslattal. E szerint be kellene vezetni, hogy ne jelöltethesse magát olyan személy a választásokon, aki nem lakik Piliscsabán legalább tíz éve. Varga Éva képviselőasszony felszólalván támogatta az ötletet. (A jegyző, mint a törvényesség őre, nem tett utalást az Alkotmányra.)

Valóban. Miért is ne lehetne a tíz-éve-egyhelyben-lakók új társadalmi osztályát létrehozni? Félre a röghöz kötött jobbágyok felszabadításával, a nők választójogáért küzdő szüfrazsettek mozgalmával, az emberi jogok kartájával, az Alkotmánnyal, a diszkrimináció eltörlésével, meg egyéb úri huncutságokkal!

A permanens forradalom eszméjének pislákoló fényét a merész ötletek lobogtatják fel. A tervezett Lex Maradj Veszteg is ilyen, mert tuti garanciát ad arra, hogy csak azok mennek politikusnak, akik tíz évnyi jobbágysorsot vállalnak, és ezzel bebizonyítják az elszántságukat. Előnye még, hogy a politikailag izgága személyek nyugton maradnak, nem költöznek összevissza az országban, így jobban szemmel tarthatók.

A Lex Maradj Veszteg a végtelenségig továbbfejleszthető. Ne legyenek választhatók a barna szeműek, vagy a barna hajúak, vagy a 37-es cipőt hordó férfiak, és így tovább. Az csak jelentéktelen macera, hogy körültekintést kell alkalmazni a választási csalások elkerülésére, mert lesznek olyan elvetemültek, akik kékre színezett kontaktlencsében fognak kampányolni és olyanok, akik szőkére festik a hajukat. (Ez végül jót is hoz, mert felvirágzik majd a kontaktlencse gyártás és több fogy a márkából, amit megérdemlünk.) A csökött lábú férfiak meg 44-es cipőt öltenek, a lábujjaik és a cipő orra közötti rést ellenfeleik választási plakátjaival tömik ki. (De ez is jó, mert a kampány végére kevesebb leszednivaló plakát marad.)

További teendő lesz azon pártok feloszlatása, amelyekben olyan tagok vannak, akik tíz éven belül más helyiségbe költöztek és persze a Parlamentet is meneszteni kell, mert a jelenlegi képviselők több, mint kétharmadáról sejthető, hogy szeret összevissza költözködni.

A választások után a képviselők valamennyien egyetértetek abban, hogy stílusváltásra van szükség ahhoz, hogy a Polgármesteri Hivatal jobban megfelelhessen a lakosság elvárásainak.

A Piliscsabáért Egyesület lakosságbarát ügyintézést, rövidebb ügyintézési határidőket, hatékonyabb, de főképpen szakszerűbb munkavégzést kívánt elérni. De fontos leszögezni, hogy ebben akkor valamennyi képviselő egyetértett. Világos volt, hogy ez alapos átszervezés, a feladatkörök pontos meghatározása és számonkérése nélkül nem lehetséges.

Kevéssé köztudott, hogy a Hivatalt a polgármester irányítja, a jegyző vezetésével, aki a Hivatal operatív vezetője. Erről így szól a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmezése:

"A polgármester a képviselő-testület elnöke, vezetője, akinek egyik kiemelt feladata a képviselő-testület szervének, a képviselő-testület hivatalának az irányítása. A polgármester gondoskodik arról, hogy a hivatal rendeltetésszerűen működjön".

Továbbá ő állítja össze és fogadtatja el a képviselő-testület munkatervét, az elérendő célokat, az ülések menetrendjét, és biztosítja, hogy az előterjesztések időben és megfelelő minőségben elkészüljenek. Ő gondoskodik a képviselő testületi döntések során rá szabott döntések végrehajtásáról is, a más hivatali vezetőkre szabott feladatok végrehajtásának ellenőrzéséről és a polgármester menedzseli a döntés előkészítéseket is.

A képviselőket pontatlan adatok tévútra vihetik, de egy ügyet el is lehet altatni, ha nem kerül a bizottság, így testület elé sem, vagy ha a napirendre vételét valamely okból leszavazzák akár a bizottságban, akár a testületi ülésen.

A döntések végeredményét, minőségét az előterjesztés adatainak, tényeinek pontossága, és a kapcsolódó információk minősége, valóságtartalma, teljeskörűsége határozza meg, ezért rendkívül fontos az a háttérmunka, amit a Hivatal a jegyző vezetésével végez. Piliscsabán a képviselő-testület 2003. februárjában megállapította a jegyző alkalmatlanságát. A jegyző ekkor betegállományba vonult (jelenleg is abban tartózkodik) és amíg ez a helyzet nem változik, addig nem lehet a jegyzői posztot betölteni.

Így a Hivatali apparátus 2003 februárjától 2003 májusáig irányítás nélkül maradt, nem volt, aki napi szinten meghatározza és ellenőrizze a munkavégzés irányát, tartalmát. Márciusban távozott a Műszaki Iroda vezetője is. A helyzetet tovább nehezítette, hogy sorozatos betegállományok, felmondások és nyugdíjazás következett be. Jelenleg sincs gazdasági irodavezető, igazgatási iroda vezető, betöltetlen a meghirdetett beruházói státusz is.

Csak május első napjaiban állt munkába Dr. Toldi Noémi aljegyzői munkakörben, a Műszaki Iroda új vezetője pedig csak szeptemberben foglalta el a munkahelyét. A polgármester októberben megvétózta a gazdasági iroda beöltésére pályázati úton jelentkezett szakember felvételét, ezért ez a poszt is betöltetlenül maradt. Új pályázatot eddig még nem írtak ki. A különféle posztok betöltését szolgáló pályázatok kiírása általában is hónapokat késett, de pályázat nélkül sem sikerült megfelelő szakembereket a Hivatalba felvenni.

Mindez hatással van a bizottságok és az egész testület munkájára. A bizottságok az előterjesztéseket csak részben vagy egyáltalán nem kapják meg az ülések előtt a Hivataltól, vagy a bizottsági elnökök maguk készítik el őket.

Ez jelentősen rontotta, esetenként lehetetlenné tette az érdemi munkavégzést a bizottságokban. A bizottságok közötti információáramlást nem koordinálja senki. A bizottságok nem tudnak a más bizottságokban korábban meghozott döntésekről. Előfordul tehát, hogy egy ügyben a pénzügyi bizottság mondjuk megállapítja, hogy egy ügyre nincs pénz, erről nem tudván, a másik bizottság pedig az ügy jóváhagyását javasolja. Gyakran előfordul, hogy a bizottságok határozatait figyelmen kívül hagyják, a htározatokat a testülettel nem közlik előzetesen írásban, így az ügyeket eredeti változatukban gyakorlatilag újra tárgyalja a képviselő-testület.

Az átszervezéssel kapcsolatos javaslatok nem készültek el (az aljegyző éppen az őt ért támadások idején kezdett hozzá ezek előkészítéséhez), így a testület ezekről nem hozhatott döntést sem.

Ahogy múltak a hónapok, egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy a Hivatal, erős vezető hiányában nem látja el megfelelően a feladatait, a tétovaság és az információ hiánya pedig a képviselő-testületben széthúzást eredményezett. A hivatali dolgozók is megosztottá váltak; igen nagy teljesítményű, minőségi munkát végzőkre és haloványan teljesítőkre.

A polgármester az egyre fokozódó belső feszültségek közben nem mutatott irányt, nem foglalt világosan állást az ügyekben, igyekezett inkább kivárásra törekedni és távol tartani magát a konfliktusok kezelésétől.

Most erre a szemléletre, továbbá határozott vezetésre égető szükség lenne.

A sajtóközlemény rámutatott arra is, hogy emberi jogi és alkotmányossági szempontból különösen figyelemre méltó az a körülmény, hogy egy négyszemközt tett, tehát nyilvánosan el nem hangzott, hitelt érdemlően eddig nem igazolt kijelentés alapján egy köztisztviselő, vagy bárki az országos sajtó nyilvánossága előtt meghurcolható lehet. "Az ilyen eljárás alkalmas lehet a köztisztviselői kar és az állampolgárok megfélemlítésére is", mutatott rá a közlemény.

A sajtóközlemény leszögezi azt is, hogy " A nyilatkozatot tevő képviselők elítélnek minden rasszista megnyilvánulást, de fontosnak tartják az ártatlanság vélelme alapelvének megtartását is". A levelet aláíró képviselők, a sajtóközlemény szerint "felháborítónak tartják, hogy Piliscsaba neve olyan ügyben kerül negatív megvilágításban a közvélemény elé, melynek alapja mindössze egy magánbeszélgetés során tett, szerintük eddig hitelt érdemlően nem igazolt rasszista kijelentés. Közben a községben egyébként semmilyen feszültség nem volt és nincs az ott élő nemzeti kisebbségek között, és nyoma sincs a más településeken megnyilvánuló, a kisebbségeket érintő diszkriminatív lépéseknek."

Válaszlevelében az Ombudsman ismertette álláspontját, amely szerint a kijelentés, még akkor sem merítené ki a közösség elleni izgatás törvényi tényállását, ha bebizonyosodna, hogy valóban elhangzott. Pusztán "gyalázkodásnak" minősül, ami nem bűncselekmény. Mindazonáltal továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy a fegyelmi eljárást el kell indítani, éppen az ügy tisztázása érdekében. Időközben a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, mint törvényességi felügyeleti szerv is levelet írt a polgármesternek, amelyben leszögezi, hogy három fő vallomása és a sajtóban megjelent hírek megalapozzák a fegyelmi eljáráshoz szükséges alapos gyanút.

Az egy hétig tartó sajtó és média össztűz után (amelyben – a sajtóban megjelent cikkek elemzése alapján – a roma sajtóközpont nagy súllyal vett részt) a testület október 20-án megindította a fegyelmi eljárást és annak idejére az aljegyzőt felfüggesztette az állásából.

Varga Mária gyámügyi előadó feljegyzést készít a Hivatalban végzett megfigyelésekről (nem derül ki belőle, hogy a megfigyeléseket miért végezte, utasításra-e vagy önszorgalomból). Az apparátus és a hivatalvezető együttműködési zavarairól szólván megállapítja, hogy a hivatal súlyos irattározási gondokkal küzd, nincs anyakönyvezés, elmaradásokról, ellentmondó utasításokról beszélnek a hivatal dolgozói, stb. A saját munkaterületével kapcsolatban sem kifogást, sem észrevételt nem közölt, mint ahogyan az őt mélyen megrázó rasszista kijelentésről sem számolt be.

A TV2 riportot készít az aljegyző kijelentéséről. Ugyanezen a napon három feljegyzés készül: az egyik, 17 hivatali dolgozó aláírásával, az aljegyző "apparátus ellenes" megnyilvánulásairól és a vele való munkavégzés nehézségeiről szól, egy másik, hasonló tartalmú kifogásolja még a közhasznú munkásoknak az Egészségügyi és Szociális Központ irányítása alá helyezését, a harmadik pedig az adócsoport munkájának ellehetetlenülését említi amiatt, hogy az ügyiratokat az aljegyző – a szerző által indokolatlannak itélt – szakmai kifogások miatt nem írja alá, ezért nem tudják azokat időben kiküldeni.

A feljegyzéseken nem szerepel iktatószám (kivéve a július 31-i keltezésűt), sem érkeztetés.

18 millió forint Piliscsabának
A Mezőgazdasági Szakiskola területén felépült Sportcsarnok átadásakor Kiss Antal, egyesületünk elnöke és Markovics András tagtársunk elismerő oklelevet kapott azért a munkáért, amelyet a létesítmény megvalósításáért és finanszírozhatóságának érdekében végeztek.

A főtéri templom felújításáért is sikerrel lobbiztak, a munkát ott is befejezték. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a személyi keretéből 10 millió forintot adott a restaurálási munkálatokra.

Számítógép az ÉSZK-nak és az óvodának
A Piliscsabáért Egyesület novemberben egy számítógépet adományozott Piliscsaba Egészségügyi és Szociális Központjának a szociális ellátásokhoz csatlakozó, szervezetfejlesztési célkitűzések megvalósításához. Siklósi Miklós intézményvezető köszönőlevelében rámutatott, hogy a számítógép az ellátások rendjének hosszú távú biztosítását szolgálja és nem csak a napi munkavégzésben segít, hanem az ellátottak biztonságos adatkezelését is megvalósítja.

Díjalapítás
A Piliscsabáért Egyesület 2003-ban megalapította a Piliscsaba Legszebb Kertje elnevezésű díjat, melyet idén a Garancstetőn lakó Póth László és neje által tervezett és gondozott kert nyerte el. Az esztétikus környezetet kialakító polgártársaink fáradozásainak elismerésével másokat is ösztönözni szeretnénk környezetük szépítésére.

Akadálymentesítés
Bólya Rozália képviselőasszony, egyesületünk tagja fáradhatatlan szervezőmunkával megoldotta a Faluház önerőből és adományokból történő akadálymentesítését, amelyhez a Hivataltól semmiféle támogatást nem sikerült szereznie.

Környezetőr
Triznyai József tagtársunk önkéntes környezetőrként bejárta a falu minden zugát és fotókat készített a környezetszennyezésről, az illegális szennyvízelvezetésekről, az engedély nélküli feltöltésekről és más szabálytalanságokról (ezek a piliscsaba.info-n is láthatóak). Tevékenységét a lakosság igen nagyra értékelte. Számos javaslatot készített a közterületfelügyelői munka hatékonyságának javítására, ám ezek elvesztek a hivatal útvesztőjében.