2002. február

Népszavazási számtan
Gyôzelemmel zárult az aranyvasárnapi két IGEN-es népszavazás, hiszen a szavazók 95,4%-a igennel szavazott. Ezzel kifejezte óhaját, hogy nem kíván több lakóparkot, lakóterületet és ipari zónát Piliscsabán, valamint azt szeretné, hogy csak olyan gazdasági tevékenységet lehessen folytatni itt, amely a legkisebb mértékben sem károsítja az emberi egészséget és a környezetet.

A népszavazást távolmaradásukkal kitüntetô képviselôk
Áy Tiborné
Baris Simon
Csíky Gábor
Gáspár Ferenc
Hársvölgyi Albert
Knyazovics Imre
Kollár László
Kucsera Gyula
Licskai Imréné
Móczár Ferenc
Dr. Nagybaczoni Béla
Szucs Imre

A népszavazásról szóló jogszabály háromféle népszavazási eredményt ismer el, „érvényes és eredményes" (legalább 50% + 1 fô szavaz, a szavazók legalább 50%-a + 1 fô az ügyet támogatja), „érvénytelen és eredményes" (50%-nál kevesebb szavaz, ezek 50%-a + 1 fô az ügyet támogatja), „érvénytelen és eredménytelen" (50%-nál kevesebb szavaz és ezek kevesebb, mint 50%-a támogatja a kérdéses ügyet).
A piliscsabai népszavazás a jog szerint „érvénytelen és eredményes" volt. Ez nem pusztán a szavakkal való játék, hiszen az „érvényes és eredményes" népszavazás döntését a képviselô-testületnek kötelezô tudomásul vennie, míg érvénytelen, ámde eredményes népszavazás esetén a jogszabály úgy rendelkezik, hogy azt a képviselô-testület magára kötelezônek nyilváníthatja. A jogszabály ezen rendelkezése módot ad az esetleges kártérítési vagy más kötelezettségek elhárítására is, hiszen a testület hivatkozhat arra, hogy a szavazók többségének kívánsága szerint jár el.
Ez utóbbinak abban van különleges jelentôsége Piliscsaba esetében, hogy a leadott voksok majdnem 100%-ban Piliscsaba jelenlegi arculatának megóvását, az 1998. évi belterületi határok megtartását és a természeti környezet pusztításának megakadályozását támogatták.
Ha a számok tükrében elemezzük a népszavazáson való részvételt, igen érdekes következtetések is adódnak.
Piliscsabán 2001. decemberében 4332 szavazópolgárt tartottak nyilván, közülük a decemberi népszavazáson 1447 fô, vagyis 33,65% vett részt. A leadott szavazatok közül 22 volt valamilyen okból hibás, így érvénytelen.
Piliscsabán a rendszerváltás óta egyetlen helyhatósági választáson sem érte el a részvételi arány az 50% + 1 fôt. A mostani részvételi arány mindazonáltal igen figyelemreméltó volt annak fényében, hogy a képviselô-testület aranyvasárnapra tuzte ki a népszavazást, hogy igencsak hideg volt, az utak csúszósak voltak, hogy a polgármester arcpirító módon, a demokráciát a sárba tiporva arra buzdított, hogy ne menjenek el szavazni, és az általa jegyzett Piliscsabai Polgár különszáma is erre ösztönözte az embereket.
De tény, hogy a decemberi népszavazás érvényességéhez további 719 fônek kellett volna elmennie szavazni. A távolmaradók között volt az a 12 igaz demokrata képviselô is, élükön a polgármesterrel, akik még arra sem vették a fáradtságot, hogy elmenjenek nemmel szavazni.
Vajon az ôszi önkormányzati választásokon is ezt a dicstelen mondatot választják-e majd jelszavuknak, hogy „Ha otthon marad, a demokráciára szavaz"?
Piliscsaba négy választókerületébôl kettôben (III. és IV. körzet, amely Klotildligetet is magában foglalja) 39,2%, illetve 45,9% volt a részvételi arány, míg a falu többi részén ehhez képest a polgárok feltunô közömbösséget mutattak, hiszen mindössze 23%-uk vett részt a szavazáson.
Érdemes emlékezetbe idézni, hogy míg a helyhatósági választások esetében a szavazattal rendelkezô állampolgárok 25%-ának részvétele elegendô a szavazás érvényességéhez, a népszavazás érvényességéhez legalább 50% + 1 fô voksa szükséges.
Nem csoda, ha Magyarországon a népszavazások többsége érvénytelen. A rendszerváltás óta eltelt 12 évben három országos népszavazást tartottak, ezekbôl kettô érvénytelen volt. A legutóbbit 1997-ben a NATO-hoz való csatlakozás támogatására írták ki, de a választópolgároknak csak 49,24%-a járult az urnákhoz. Ennek ellenére az Országgyulés élt a törvényben biztosított jogával és tiszteletben tartotta, hogy a szavazók 85,33%-a a NATO csatlakozás mellett voksolt, és törvénybe foglalta a csatlakozási szándékot. Így lettünk NATO tagok egy, a piliscsabaival azonos „érvénytelen és eredményes" népszavazás után.
Ha Piliscsaba képviselô-testülete is ebben a szellemben jár el, akkor tiszteletben tartja majd a választópolgárok több, mint egyharmadának, valamint a szavazatukat leadók több, mint 95%-ának akaratát, és meghagyja a falu belterületi határait az 1998-ban megállapított keretek között.
Ez azért is indokolt lenne, mert, ha helyhatósági választások esetében elegendô 25%-os részvételi arány ahhoz, hogy meg lehessen választani a polgármestert és a képviselôket, akik négy éven át a szavazók mindössze egy negyedének részvétele (nem okvetlenül a támogatása!) alapján irányíthatják a községet, akkor a 33%-os részvétellel lebonyolított népszavazásban igennel szavazó 1357 polgár akaratát bizony illik figyelembe venni.
Hársvölgyi Albert például 2000-ben 769 szavazatot - mindössze 18%-os támogatást - kapott és ezzel vált a falu vezetôjévé. Az 1998. évi választáson egyetlen képviselô sem kapott 1150-nél több szavazatot. Ezért is kell az 1367 igen szavazatot komolyan venniük.
Mind a helyhatósági választás, mind a népszavazás a népképviseletrôl szól. Az elôbbi a népképviselet idôleges és egyes személyekre szóló átruházásáról, az utóbbi pedig a népképviselet közvetlen gyakorlásáról. Így valójában nem indokolt, hogy eltérô számú részvételi arányt írjon elô a jogszabály.
Ezen indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére több civil szervezet kezdeményezi az Országgyulésben a népszavazási törvény módosítását. Ezt az 50%-os határ miatt érvénytelenné váló országos és helyi népszavazások rendkívül magas száma is indokolja.

Köszönetnyilvánítás

A Piliscsabáért Egyesület ezúton köszönti azokat a piliscsabai polgárokat, akik 2001. december 23-án a szavazóurnákhoz járultak azért, hogy hitet tegyenek a demokrácia mellett, éljenek az Alkotmányban biztosított jogukkal és kifejezzék a véleményüket.
Köszönjük, hogy részt vettek a Piliscsaba történetében elsô alkalommal megtartott helyi népszavazáson.
Köszönjük a segítséget, a sok buzdító szót. Ezzel mindenki egy formálódó faluközösségi, környezetünket óvó és a közérdeket szolgáló munkában vett részt. Mindannyiunk számára megadatott a közös tenniakarás örömteli érzése.
A sok megaláztatás, fenyegetés, éjjeli plakáttépés jelezte, hogy szervezett, antidemokratikus erôkkel állunk szemben. (A helytállás és kitartás kegyelme azonban mindannyiunknak megadatott.)
Világnézeti beállítottságtól függetlenül tudtunk a közösség létét meghatározó kérdésben közösen tenni. Sokak igazi jelleme végre megmutatkozott állásfoglalásaikban és cselekedeteikben. Hisszük, hogy mindez segít megtisztítani a piliscsabai közéletet, mert csak ez teszi lehetôvé a faluközösség és -környezet felvirágoztatását.
Azon a hideg decemberi aranyvasárnapon majdnem másfél ezer polgártársunk érezte úgy, hogy akaratát ki kell fejeznie és ebben nem akadályozta meg ôket sem a csúszós út, sem a hideg szél, sem a képviselôk által tudatosan kiválasztott alkalmatlan idôpont.
Akik szavaztak, ôk azok, akik felelôs, a jogaikat ismerô, azokkal élni tudó, felvilágosult polgárként viselkedtek. Ôk azok, akik úgy érzik a falu nem csak lakóhelyük, hanem az otthonuk is, ezért nekik kell a sorsáról dönteniük. Ôk azok, akiknek fontos Piliscsaba természeti értékeit megtartani a jövônek, ôk azok, akik a következô generációkra is gondolnak. Ôk azok, akiknek nem az a fontos, hogyan lehet minél több hasznot kizsarolni a tájból, annak feláldozása árán, hanem az, hogy a meglévô értékek megmaradjanak. Ôk azok, akik nem félnek véleményt nyilvánítani. Ôk azok, akiket nem lehet parancsszóval, zsarolással, ráhatással az urnáktól távol tartani.
Ôk igazi piliscsabai polgárok. Elismerés és köszönet illeti ôket.
A népszavazás szégyenteljes eseménye volt a polgármester súlyos és megbocsáthatatlan szereptévesztése. Ennek volt köszönhetô, hogy Piliscsaba elsô helyi népszavazása a polgármester és a képviselôk többségének részvétele nélkül zajlott. Ezt így jegyzi majd a történelem.
Távolmaradással érdemet szerezni nem lehet. Távolmaradással csak megszégyenülni lehet.
A népszavazás közvetlen következményeképpen a falu vezetôje és képviselôtársai most megmérettetnek.
A piliscsabai elsô népszavazáson részt vevô polgárok véleményét figyelmen kívül hagyni merészség és igen kockázatos.
Az érvényes népszavazás eléréséhez ugyan nem voksoltak elegen, ahhoz azonban igen, hogy az általuk kifejezett vélemény erôteljes és hangos lehessen.
Minden harmadik piliscsabai választópolgár helyteleníti azt az utat, amelyen a képviselô-testület tagjainak többsége jár.
Ha a polgármester és az ôt támogató képviselôk mégis úgy tesznek majd, mintha semmi nem történt volna, félreérthetetlenül azt fogják bizonyítani, hogy semmibe veszik a választópolgárok akaratát és továbbra is önkényt gyakorolnak.

Piliscsabáért Egyesület

Kivizsgálás 24 órán belül

Rekord idô alatt vizsgálta ki Licskai Imre jegyzô úr a Piliscsabáért Egyesület panaszát, amelyben azt kifogásoltuk, hogy Hársvölgyi Albert polgármester tavaly elmulasztotta törvényi kötelezettségét, amikor a településszerkezeti terv módosítása elôtt nem egyeztetett a piliscsabai társadalmi szervezetekkel.
A kevesebb, mint egy nap alatt elvégzett vizsgálat során a jegyzô úr nem válaszolta meg, hogy az egyeztetés velünk miért maradt el. Mindössze arra a következtetésre jutott, hogy a Piliscsabáért Egyesületnek „értelmezési problémája" van.
Idézzük csak fel: Hársvölgyi Albert 2001. május 31-én azt az égbekiáltó abszurdomot írta le, hogy a kérelmünket azért utasítja el, mert az a május 23-án lejáró határidô után érkezett meg május 23-án!
Érdekes fordulatot hozott az ügyben a Piliscsabai Polgár 2002. januári száma, amelyben Hársvölgyi Albert már azt írta, hogy a Piliscsabáért Egyesület negyedórával a határidô lejárta elôtt jelentette be, hogy véleményezni akarja a településszerkezeti tervet.
Nyilvánvaló, hogy a vizsgálódó figyelmét ez az ellentmondás messzemenôleg elkerülte, mint ahogy az is, hogy valójában mit kellett volna kivizsgálnia. Csak így juthatott arra a következtetésre, hogy a Piliscsabáért Egyesületnek „értelmezési" problémája van „a jogszabályi hivatkozásokban és a Szerkezeti és Szabályozási terv fogalmai tekintetében is".
Mi viszont úgy látjuk, hogy a hivatalban terjedt el széles körben a jogszabályi hivatkozások, az egyeztetési anyag nyilvánosságra hozatalának módja, valamint a végleges terv egyeztetése körüli fogalmak „értelmezési problémája".
Továbbá súlyos baj van a szavahihetôséggel is.
Mint korábbi Hírleveleinkben megírtuk, a Piliscsabáért Egyesület május 23-án írásban kérte a polgármestert a településszerkezeti terv módosításával kapcsolatos, a társadalmi szervezetekkel történô, törvényben elôírt egyeztetéshez szükséges dokumentáció átadására. Hársvölgyi Albert 2001. május 31-i levelében ezt megtagadta.
Tavaly októberben Licskai Imre jegyzô úr egy hivatalos beszélgetés keretében a kincstári álláspontot ismételve, változatlanul azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetés körül minden rendben volt, de készségesen hozzátette, hogy kérésre kivizsgálja az ügyet.
Így azután 2001. október 16-án levelet írtunk Licskai Imrének, és kértük, hogy a csatolt dokumentumok (teljes levelezés) segítségével vizsgálja ki az ügyet és derítse ki, hogy a polgármester miért nem tartotta be a törvényi elôírásokat.
Mivel válasz erre nem érkezett, 2002. január 22-én megsürgettük azt.
Ezt követôen tértivevénnyel érkezett egy válasz, amely eredetileg 2001. október 17-én, vagyis egy nappal az ügy kivizsgálását kérô levelünk érkezése után készült. Ebbôl is kiviláglik, hogy milyen elmélyült vizsgálódásra kerülhetett sor. Ha a vizsgálat gyors is volt, a levél érkezése több, mint két hónapot vett igénybe.
A - jobbára szánalmas jogi halandzsát tartalmazó - levélben szerepel két egymást követô mondat, szó szerint így: „Mind a Szerkezeti terv, mind a Szabályozási tervek készítésének menetrendje szerint elôször a tervezôk elkészítik a terveket (egyeztetési anyag), melyet a törvény szerinti szakhatóságok, az érintett önkormányzati és társadalmi szervezetek 21 napon belül véleményezhetnek. A vélemények alapján kerül(t) véglegesítésre a terv, a 2001. 07. 11-én megtartott egyeztetô tárgyalást követôen."
Ezzel szemben tavaly július 18-án több piliscsabai társadalmi szervezet körülbelül 15 képviselôje részt vett egy, a belterületbe vonásra kiszemelt területeken történt bejáráson, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park - mint eljáró természetvédelmi hatóság - kérésére rendeztek, mivel a hatóság július 11-én nem adta meg a hozzájárulását a tervekhez. Ezen a Hivatalt Nagy Péter, a Muszaki Iroda vezetôje képviselte. A társadalmi szervezetek képviselôi viszont erre (sem) kaptak meghívást, maguktól mentek oda, mert érdekelte ôket a természetvédelmi hatóság álláspontja.
A helyszíni bejárást követôen a természetvédelmi hatóság képviselôi és a Muszaki Iroda vezetôje a Polgármesteri Hivatalba vonultak tárgyalni. A tárgyaláson egyetlen társadalmi szerv képviselôje sem lehetett jelen, mert az iroda vezetôje - kérésük ellenére - ehhez nem járult hozzá. Az épületet el kellett hagyniuk, így érdemben megszólalni nem tudtak, véleményüknek nem volt módjuk hangot adni.
Tehát a levélben foglaltakkal ellentétben semmiféle egyeztetô tárgyalásra nem került sor, az erre igényt bejelentô társadalmi szervezetekkel, sem ekkor, sem máskor.
A társadalmi szervezetek képviselôi - valamennyien igen tiszteletreméltó piliscsabai polgárok - a Polgármesteri Hivatal elôtt álldogálva kényszerültek kivárni a tárgyalás végét. Ott álldogált velük a Vadvédelmi Világalapítvány (WWF) hazai irodájának vezetôje is. Ekkor tudták meg, ott az udvaron, hogy a természetvédelmi hatóság - szerencsére - nem járult hozzá többek között a Sumlin, és a Garancslejtô bizonyos részeinek belterületbe vonásához.
Igazán szégyenteljes megnyilvánulása volt ez annak, hogy mily csekély mértékben érdekelte a Hivatalt a demokrácia és a törvényesség Piliscsabán.
Valami azért történt azóta.
Rossz lehetett a lelkiismeretük, mert idén január 30-án hirdetményeket tettek közzé arról, hogy februrár 20-ig várják a társadalmi szervezetek véleményét az új Építési Szabályzatról. (De annyira nem, hogy ne a régi módszert alkalmazzák.)
Február 4-én egyesületünk kért elôzetes anyagot betekintésre, hiszen hogyan alkothat véleményt bárki arról, amit nem ismer? Az anyag nem állt rendelkezésre. Nagy Péter szerint ez nem baj, mert késôbb a véglegesített anyagot is lehet majd véleményezni. Ámde a 21 napos határidô február 20-án lejár, az azután érkezô észrevételeket pedig a törvény szerint nem kell figyelembe venniük.
Egyesületünk végül február 11-én jutott hozzá az anyaghoz, amelynek alapján véleményét kifejtheti. Vagyis 11 nap elveszett a 21 napos határidôbôl. A társadalmi szervezetek általában ügyvezetô testületük jóváhagyása nélkül hivatalosan nem foglalhatnak állást semmiféle ügyben. Most 9 nap maradt a 21-bôl a társadalmi szervezetek értesítésére, azok állásfoglalálásnak kialakítására egy ilyen fontos kérdésben.
Jó lenne, ha a jôvôben csak akkor szólítanák fel a lakosokat és az egyesületeket véleményezésre, ha már az erre szolgáló anyag készen van, és a vélményezési határidôt attól a naptól számítanák, amikor az anyag valóban betekintésre készen áll.

FOLYTATÓDÓ PEREK A JCA ELLEN

Egyelôre továbbra is áll a Johnson Controls Automotive Magyarország Kft. pilisjászfalui építkezése. Jelenleg több peres eljárás van folyamatban.
Az Alkotmánybíróság elôtt van a Piliscsabáért Egyesület és a Pilisjászfalui Tájvédô Közhasznú Egyesület körülbelül 50 törvénysértést felsoroló beadványa, amely a jászfalui önkormányzat törvénysértô határozatainak megsemmisítését célozza.
A JCA a múlt év tavaszán pert nyert a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal ellen.
Ennek során a bíróság azt vizsgálta, hogy a cég vajon jóhiszemuen járt-e el, amikor építkezni kezdett. Nem foglalkozott az építési engedély körüli törvénytelenségekkel és visszásságokkal. A cég jogásza azt hajtogatta, hogy a cég nem tudta, hogy a terület átminôsítése törvénysértôen zajlott, a bíróság pedig ezen állítást elfogadva, a Hivatal és a civil szervezetek tanúit meg nem hallgatva állapította meg a jóhiszemuséget.
A döntés ellen a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és egyesületeink felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Legfelsô Bírósághoz.
A bíróság döntése ugyanis közvetve a magyarországi másodfokú közigazgatási hivatalok létjogosultságát és törvényességi felügyeleti jogát kérdôjelezte meg, amikor kimondta, hogy a JCA jóhiszemuen szerzett jogának érvényesítése fontosabb, mint a törvényesség betartatása.
Március végén elválik, hogy mit tart a fontosabbnak a Legfelsô Bíróság: az építési engedély kiadásához vezetô teljes jogi folyamat törvényességét, vagy a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal által törvénytelennek minôsített, ezért visszavont építési engedély által korábban alapított építési jogot.
Ez év januárjában folytatódott a két civil szervezet pere a Környezetvédelmi Fôfelügyelet ellen. Itt egyesületeink felperesként kifogásolták a Fôhatóság által kiadott levegô-kibocsátási határérték-táblázat hiányosságait és a muanyag alapanyaggyártással kapcsolatos jogi elôírások értelmezésének és alkalmazásának módját. Folytatás áprilisban.
Ugyancsak januárban ért érdemi szakaszához az egyesületeink által kezdeményezett környezetvédelmi precedens értéku per a JCA-val szemben. Ez a per a környezetvédelmi törvényben létrehozott, a társadalmi szervezetek számára biztosított peres eljárási lehetôség próbája és precedense. Ezen környezetvédelmi bírósági eljárás független minden közigazgatási eljárástól és célja, hogy a bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján minden kétséget kizáróan állapítsa meg, hogy a szennyezô vagy potenciálisan veszélyes tevékenység milyen hatással van a környezetre. Cél továbbá, hogy a közigazgatási és politikai szempontoktól független bíróság az eljárás során meggyôzôdjön a környezethasználó (JCA) tevékenységérôl. Ha indokolt és bizonyított a környezetveszélyeztetés, akkor tiltsa el a tevékenységtôl a környezethasználó és -veszélyeztetô céget. A perben a közigazgatási eljárások során keletkezett adatok nem kötik a bíróságot. Nem a közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról vagy a közigazgatási eljárás részérôl van ugyanis szó. A perben nyilvánvalóvá és orvosolandóvá válik az a tarthatatlan és jogsértô gyakorlat is, amellyel a hatóságok a társadalmi szervezeteket a fellebbezési és környezetvédelmi jogok gyakorlásában akadályozzák.
A bíróság a JCA meglévô solymári, és tervezett jászfalui tevékenységét egyaránt vizsgálja. A perbe egyesületeink mellé harmadrendu felperesként a Solymári Környezetvédô Egyesület is belépett. Folytatás márciusban.

Mindeközben a JCA 100 millió Ft vissza nem térítendô támogatást kapott a pilisjászfalui üzem létrehozására a Széchenyi Terv hazai vállalkozáserôsítô programjának azon fejezetébôl, amely a magyar ipar versenyképességét, a szerkezetátalakítást, a beszállítóipar fejlesztését és a környezetvédelemi célú hazai ipari termékek elôállítását hivatott támogatni.
A JCA 100%-ban külföldi tulajdonú, külföldrôl behozott vegyianyagok felhasználásával dolgozik, a termékeit külföldre szállítja és feltehetôen a hasznot is ott realizálja. Valójában itt bérmunkát végeztet a multinacionális anyacégének, amelynek évi forgalma nagyobb, mint Magyarország éves költségvetése.
Nyilvánvaló, hogy a JCA tipikusan az a cég, amely támogatásra szorul a magyar adófizetôk pénzébôl. Az évi 2,5 milliárd forgalmú cég 5 év alatt 52,5 millió Ft iparuzési adót fizetett. Vállalkozási adót pedig például 1999-ben egy fillért sem, mert 100 milliónál nagyobb vesztesége volt. Azt nem tudni, hogyan zárta a 2000. évet, mert a cég eredménykimutatása a Cégbíróság adatbázisában ez évre nem található meg, pedig ennek nyilvánosságrahozatala minden cégre kötelezô.

Törvényességi észrevételek
A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal a Piliscsabai Polgármesteri Hivatal és a képviselô-testület munkájával kapcsolatban 2001. novemberében több észrevételt is tett.
- A polgármester az 1999. III. 26-án elfogadott Településszerkezeti Tervet nem küldte meg a véleményezési eljárás résztvevôinek, ezzel mulasztásos törvénysértést követett el a Polgármester.
- Ugyancsak nem küldték meg a Szállás területére elfogadott szabályozási tervet, így a mulasztásos törvénysértés miatt ugyancsak törvényességi észrevételt tett a Közigazgatási Hivatal a polgármesternek.
- A Garancstetô vonatkozásában is megsértették a kötelezôen lefolytatandó véleményeztetési eljárásra vonatkozó törvényi elôírásokat, itt is törvényességi észrevételt tett a Közigazgatási Hivatal.
- A Garancsligetre vonatkozó piliscsabai építéshatósági tevékenységet a Közigazgatási Hivatal jelenleg is vizsgálja.
- A Közigazgatási Hivatal ugyancsak vizsgálja a szennyvíztelep mögötti csarnoképítés és betonüzem építés szabályosságát.
- A 2001. szeptember 21-i üléssel kapcsolatban a határozati javaslatok írásba foglalásának hiánya miatt a Közigagatási Hivatal törvényességi észrevételt tett. Az ugyancsak ezen testületi ülésen sebtében elfogadott szabályozási tervekrôl szóló rendelet alkotásakor a írásbeli elôterjesztésre és az indoklásra nem került sor, a Közigazgatási Hivatal emiatt is törvényességi észrevételt tett.
- Ugyancsak szabálytalan volt a helyi építési rendeletre vonatkozó, Csíky Gábor, Kollár László és Szucs Imre által tett egyéni indítvány is az írásbeli elôterjesztés és az indoklás hiánya miatt. A Közigazgatási Hivatal itt is törvényességi észrevételt tett.
- Tekintettel arra, hogy a Közigazgatási Hivatalnak nincs jogszabályi lehetôsége bizonyítási eljárás lefolytatására, a polgármester bíróság elôtt lesz kénytelen számot adni arról, hogy mennyiben vette figyelembe a társadalmi szervezetekkel történtô egyeztetést elôíró törvényt a tavalyi településszerkezeti terv módosítás során.

Hírek röviden

Az Isteni Megváltóról Nevezett Nôvérek Kongregációja budapesti rendfônöknôje, a korábbi választásokkal ellentétben, a népszavazáskor elutasította a mozgó urna igénybevételének gondolatát. (A legutóbbi polgármester választás alkalmával például Csíky Gábor vitte ki a mozgó urnát a körülbelül 70 fôt számláló Nagyboldogasszony Házba.) A rendfônöknô indoklásul elmondta a Piliscsabáért Egyesület elnökének, hogy nem szeretné, ha az idôs apácákat a közügyekben való eligazodás bonyolult kérdéseivel zaklatnák. Tehát Piliscsabán vannak választópolgárok és vannak idôs apácák. Vajon kinek az ösztönzésére döntött úgy a rendfônöknô, hogy az otthon lakóit megfosztja a szavazati jog gyakorlásának lehetôségétôl? Vajon ismeri-e II. János Pál pápa által, az utóbbi években kiadott - a társadalmi igazságossággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos - állásfoglalásait? Vajon a rendfônöknô hogyan kívánja tiszteletben tartani a magyar köztársaság Alkotmányában minden felnôtt állampolgár számára biztosított szavazati jogot?
Elvárható lett volna, hogy a katolikus egyház tagai példát mutassanak a demokratikus jogok gyakorlásában. Kár, hogy ebben, annak ellenére megakadályozták ôket, hogy mindannyian aláírták a népszavazást kezdeményezô aláírásgyujtó íveket.

A képviselôtestület 2002. január 24-i ülésén nem szentelt külön napirendi pontot a falu elsô népszavazásával kapcsolatos határozat megtárgyalásának. Csak az „Egyebek" címszó alatt hallgatta meg a jegyzô beszámolóját a szavazás számszeru adatairól. A határozat is csak errôl szólt. A testület arról sem nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja-e hátralévô néhány hónapos munkája során az 1357 IGEN-nel szavazó véleményét.

A Polgármesteri Hivatal megkezdte a falu új építési szabályzatának elkészítését. Az építési törvény alapján a lakosságnak és a civil szervezeteknek is véleménynyilvánítási joga van ebben a kérdésben. Egyesületünk február 20-án írásban átadta észrevételeinket a polgármesternek. Jeleztük, hogy az új építési szabályzat minden egyes fázisában részt kívánunk venni. Szakértôink jelenleg is dolgoznak a terveken.

Piliscsabán folytatódik a Kálvária rombolása. A negyedik stáció oszlopát 2002. január végén ledöntötték, és több stációoszlopról hiányzik már a rács is.

A jelenlegi sportpálya és az Erdészkert helyére iskolát kíván építtetni a képviselô-testület, a tervek szerint 1,6 milliárd forintért. (Itt jegyezzük, meg, hogy a Piliscsabáért Egyesület tavaly nyáron elkészített gazdasági elemzése valóban erôteljesen alábecsült adatokat tartalmazott, mert mi csak 400 millió forintot állítottunk be egy új iskola megépítésére.) A képviselô-testület sem ismeri még a beruházás gazdasági elemzését és hatástanulmányát.

Körülbelül 1 milliárd forintra becsülték az úthálózat fejlesztési program megvalósítását.

Eladó ez a táj!

A Népszabadság 2002. január 12-i számában „Az egyik fele" címmel megjelent egy, a reklámok hatásával foglalkozó tárca, Tengerlaki Krisztián tollából. Ennek azt a részét ismertetjük, amely az „Eladó ez a táj" jelszóval elhíresült óriásplakáttal foglalkozik.

„Még merészebben lóg ki lefelé az átlagból annak a parcellázásra szövetkezô cégnek az óriásplakát-sorozata, amelyen egy háborítatlannak látszó, szép táj látható, szokatlan módon kettôs fôsorral, mert úgy látszik, a varázslatos megoldások közül nehéz volt választani. Az egyik felirat szerint „Telke rajta!". Ami tipikus másodosztályú agymenés, szóvicc, értelme is van, de mégsem találat. Nem is elsôsorban azért, mert nem érzi magát megszólítottnak az, akinek nincs telke rajta, hanem mert az eredeti szólás negatív kicsengésu, megveheti az ember a telket, de lelke rajta, nyilván vannak egyéb megfontolások, amelyeken túl kell tennie magát a vásárlónak, nem ér anynyit az egész, vagy kár beépíteni egy ilyen szép vidéket.
Mintha ennyi nem lenne elég, a kép bal felsô sarkába még egy feliratot biggyesztettek, azzal a vidám, hírrel, hogy „Eladó ez a táj!". Önmagában is van a mondatnak egy zöld völgy képével kombinálva, valami nyersen antikapitalista jellege, hogyan lehetne eladó a táj, legközelebb majd a levegôt fogják eladni a fejünk fölül, de a mondat mintha utalni akarna Radnóti sorára, hogy „ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj". Ha már feltétlenül szükség volt verssorok facsargatására, akkor megint sikerült melléválasztani, azelôtt bombázták, most eladják azt, ami régi vágású költôk számára szülôhaza. Nem tudhatom, a plakát megrendelôi is megérezték-e azt, hogy talán valami nincs rendben, mindenesetre készítettek a plakátból egy továbbfejlesztett változatot is, ezen a táj elé egy rókaképu, farkasmosolyú menedzsertípust ültettek be, azzal, hogy „Mi Önnel is szívesen szövetkeznénk". Eltekintve a mondat kissé lesajnáló jellegétôl, azt kell hogy mondjam, a szándék sajnos nem kölcsönös. És közben magamon is érzem, hogy útálom ôket. Pedig ez csak egy reklám. És nem is ôk találták ki."

MEGALAKULT A PILISI CIVIL FÓRUM
A 2002. január 19-én megalakult, 12 egyesületet és mozgalmat
magában foglaló társulás az alábbi célokat tuzte ki maga elé:
k A csatlakozott egyesületek, mozgalmak által képviselt térségben
az emberi, táji, környezeti és kulturális értékek megôrzése, védelme.
k Vélemény kialakítása a térségben elképzelt lakóparkosítás, iparosítás, infrastruktúra és kulturális fejlesztés kérdéseiben, és ennek közös kifejezése.
k A magántôkés és állami finanszírozású fejlesztések véleményezése, a megvalósítás során a törvényesség betartásának ellenôrzése, a térségben muködô, környezet terheléssel járó tevékenységek civil kontroll alá helyezése, az ügyféli státusz érvényesítése minden érintett egyesület számára, az önkormányzatok, megyei önkormányzatok, Közigazgatási Hivatal, Fôváros, kormányzati szervek, valamint az Országgyulés elôtt. Ezen tevékenységek összehangolása.
k Közös fellépés minden olyan folyamat ellen, amely a térségben élôk életminôségét rontja, a természeti és épített környezetet veszélyezteti, a jog nyújtotta minden lehetséges eszköz felhasználásával, valamint közös állásfoglalások kidolgozásával.
k Nyílt párbeszéd kialakítása a döntéshozókkal, a hatóságokkal, a civil szervezetek jogállásából fakadó törvényes lehetôségek tudatosításával. A PCF részt kíván venni a céljait érintô kérdésekkel kapcsolatos jogalkotói folyamatokban.
A PCF-et három tagú ügyvezetô testület irányítja. Ennek tagjai: Kómár Judit, Deli Árpád, Kiss Antal. A PCF-hez azóta már több, a térségben muködô civil szervezet csatlakozott. A szervezet a február 23-i Környezetvédô Konferencia szervezésében is részt vesz.

Tapasztalatcsere

A Piliscsabáért Egyesület országos hatásköru társadalmi szervezet, és örömmel tapasztaljuk, hogy tevékenységünk oszágosan ismertté és elismertté vált. Számos szervezet igényli és hasznosítja megszerzett a tapasztalatainkat.
A 2001. szeptember 6-án a lakóparkokkal ugyancsak megtuzdelt Göd Polgármesteri Hivatala elkérte a Piliscsabáért Egyesület által készített tényfeltáró és gazdasági elemzést, azért, hogy további fejlesztési elképzeléseiket az infrastrukturális terhek részletes elemzésével felülvizsgálhassák. A Levegô Munkacsoport szakértôi ugyancsak felhasználják ezt az anyagot a Budapest környéki lakóparkosítások jogi és gazdasági vizsgálatában.
A pásztói lakosok érdekképviseleti csoportja is a Piliscsabáért Egyesülethez fordult, mert ott is megjelent a környezetet tönkretévô lakóparkosítási szándék.
A Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány is megkereste a Piliscsabáért Egyesületet, hogy tájékozódjon, hogyan lehet szembeszállni a balatonmáriafürdôi lakosság megkerülésével végrehajtott területátsorolásokkal és az engedély nélkül megkezdett nádas-feltöltéssel. Egyesületünk segítségével az ügyféli státusz törvényi érvényesítésére került sor, és megindult a terület szigorú védettség alá helyezésének jogi folyamata.
A Castor Természetvédelmi Alapítvány felkérte a Piliscsabáért Egyesületet, hogy a Riói Környezetvédelmi Konferencia 10 éves jubileumára 2002. márciusában Veszprémben rendezendô nemzetközi konferencián tartson elôadást a pilisi agglomerációs körzet lakóparkosítási problémáiról, valamint a Johnson Controls Automotive Kft-vel kapcsolatos bírósági eljárásokról és környzetvédelmi perekrôl.

A NÉPSZAVAZÁS AKADÁLYOZÁSA BUNCSELEKMÉNY

Ez év április 1-jétôl lép életbe az a törvénymódosítás, amely kimondja, hogy az „aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során az arra jogosultat a választásban, illetôleg a népszavazásban akadályoz, vagy erôszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetôleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik, buntettet követ el, és három évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô". (Btk. 211. §)
Vesd össze a piliscsabai népszavazáson történtekkel.

Bemutatkozott a Piliscsabáért Egyesület a zöld mozgalmak országos találkozóján

Szarvason került sor a Környezet- és természetvédô Szervezetek Országos Találkozójára, február 14-17 között, többszáz szervezet részvételével.
A Piliscsabáért Egyesületet Könczy Réka és Csonka András képviselte a találkozón, ahol lehetôséget kaptak az egyesület bemutatásásra is.
A résztvevôk nagy érdeklôdéssel fogadták a beszámolót a piliscsabai népszavazásról és a Pilisi Civil Fórum létrehozásáról, és elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekrôl.

Nyílt levél Jáger László Úrnak

Kedves Laci!

Azt írod a Piliscsabai polgár 2002. januári számában, hogy a népszavazáson „a piliscsabai polgárok nagy többsége megszavazta bizalmát a jelenlegi képviselô-testületnek". Nem tudom, e nyelvtani gyöngyszembe foglalt állítást vajon mire alapoztad?
A szavazók 95,4%-a ugyanis igennel szavazott és e szavazatával azt fejezte ki, hogy nem kíván több lakóparkot, lakóterületet, ipari zónát látni maga körül Piliscsabán, továbbá azt, hogy csak olyan gazdasági tevékenységet tart elfogadhatónak, amely a legcsekélyebb mértékben sem károsítja az emberi egészséget és a környezetet.
A szavazás eredménye tehát egyértelmuvé tette, hogy a szavazáson részt vett tiszteletreméltó polgárok elsöprô többsége elítélte a képviselô-testület döntéseit a zabolátlan belterületbe vonásokkal kapcsolatban.
A képviselô-testület a „piliscsabai polgárok többségére" hivatkozva, megerôsítve nem, hanem inkább jelentôsen megingatva érezheti magát, mert azok, akik a polgári demokráciában értelmezett „polgár"-hoz méltóan viselkedtek, nagy többségben éppen a döntéseik elleni bizalmatlanságot fejezték ki részvételükkel és szavazatukkal.

A távolmaradók véleménye pedig nem értelmezhetô és nem értékelhetô. A távolmaradás nem számít sem véleménynek, sem támogatásnak.
Érdekes a logikád, amely azt sugallja, hogy a képviselô-testület iránt a bizalmat azok erôsítették meg, akik a népszavazáson nem vettek részt.
Vegyünk erre egy példát. Mondjuk, hogy valaki - magáévá téve a képviselô-testület dicstelen népszavazási ellenkampányának jelszavát: „Ha otthon marad, a demokráciára szavaz" - a szavazni nem hajlandó piliscsabai „polgárokból" megalakítja a Szavazni Nem Hajlandó Polgárok Pártját. E párt tagjainak nem létezô szavazataival vajon milyen választási eredményre jutna? Nulla szorozva nullával, egyenlô: nulla. Nulla bizalom, nulla támogatás. Ez mind jutna neki.
A népszavazás számaiból levonható következtetések viszont egyértelmuek. Azt mutatják, hogy a képviselô-testület döntéseit a szavazatukat leadók mindössze 4,6%-a támogatta, hiszen számszeruen összesen csak 68 fô szavazott nemmel.
Tehát a szavazók közül csak ennyien álltak melléjük.
Tehát csak ennyien támogatták a döntéseiket.
Tehát pontosan ekkora bizalmat tudhat magáénak ma a képviselô-testület Piliscsabán.
László Erika

MADÁRVÉDELEM

A Piliscsabáért Egyesület 2001. decemberében és 2002. januárjában Piliscsabán nyolc helyre helyezett ki madáretetôt. A Mezôgazdasági Szakközépiskolánál, a Szt. László utcai óvodánál, a Ward Iskolánál, a Hétvszínvirág utcai óvodánál, valamint A Sumlin szélén, az Iluska forrás felé vezetô turistaúton, a Kálvária mögött és a Szennyvíztisztító telep feletti erdôsávban állnak a madáretetôk. A gondnokságot vállaló iskolák, családok és gyerekek két hetente ellenôrzik és töltik az etetôket.
Az elsô madáretetôket december 16-án, egy havas szombaton helyezte ki a képeken látható lelkes csapat. Az esemény során többen csatlakoztak hozzájuk a terepen. Az általános vélemény az volt, hogy ilyen családi események kovácsolják egybe a faluközösséget.

TÁMOGASSA ÖN IS
AZ ÉPÜLÔ SPORTCSARNOKUNKAT!

A Mezôgazdasági Szakközépiskola területén,
a helyi vállalkozók, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával épülô
Sportcsarnok közös kincsünk lesz.
Közösségeink, gyermekeink és sportolóink
egyaránt nagy lehetôséghez jutnak
a Sportcsarnok felépülésével.
A befejezéséhez minden kis segítség sokat jelent, kérjük ezért, hogy lehetôségeihez mérten
Ön is támogassa adományával az építkezést.
Támogatás számlaszáma:
10032000-01400245
Tornacsarnok
SOK KICSI SOKRA MEGY!
A PILISCSABAIAK ÖSSZEFOGÁSÁVAL
A PILISCSABAI SPORTCSARNOKÉRT!
Mezôgazdasági és Erdészeti Szakközépiskola

A Pilisi Civil Fórum harmadik ülésérôl

A Pilisi Civil Fórum 2002. február 16 án tartotta harmadik ülését. A PCF immár 16 település civil szervezeteit tömötíti. Ezen az ülésen meghatározták a bizottságok szerkezetét és tevékenységi körét.
Solymár, Tinnye és Pilisborosjenô népszavazás elé néz, e témakörben a Piliscsabáért Egyesület tapasztalataira támaszkodnak.
Az ülésen elfogadták a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnak benyújtandó, a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok közötti kötelezô egyeztetés rendjérôl szóló dokumentum munkapéldányát. Ennek célja, hogy a KH általános érvényu ajánlásként ezt fogadtassa el a megyében az önkormányzatokkal.
A PCF február 23-án rendezte meg a „II. Zöld Végvárak a Pilisben és a Zsámbéki medencében" címu környezetvédelmi konferenciát. (Bôvebben következô lapszámunkban.)
A PCF 2002. március 5-én a Parlament Környezetvédelmi Bizottságával együttmuködési megállapodást ír alá.


TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS
A PILISI ÉS ZSÁMBÉKI MEDENCÉBEN

TISZTELT PILISCSABAI POLGÁROK!

Közeleg a tavasz, közeleg nemzeti ünnepünk, március 15-e.
Tartsunk nagytakarítást Piliscsabán, hogy tiszta és szép környezetben élhessünk!

Kérünk mindenkit, hogy

2002. MÁRCIUS 9-ÉN, SZOMBATON
10-12 ÓRA KÖZÖTT,
A SAJÁT HÁZA ELÔTT TEGYEN RENDET

14-16 ÓRA KÖZÖTT
PEDIG AZ ALÁBBI HELYEKEN SEGÍTSEN KÖRZETEINKET KITAKARÍTANI
1. Templom tér
2. Zsidó temetô
3. Klotild tér
4. Szent István úti park
5. Egyetem utca - Béla király útja sarok, játszótér és kerékpárpálya

Kérjük, hogy a közös munkához mindenki hozzon magával szerszámot:
gereblyét, fusöprut, kapát., stb.

A Pilisi Civil Fórum felhívására a piliscsabai takarítással egy idôben
a pilisi és a zsámbéki medence
minden településén nagytakarítanak az ott lakók.

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!



vissza a főoldalra