2002. augusztus
Szeretni Piliscsabát, szeretni és szolgálni a csabaiakat
Interjú Kiss Antallal, a Piliscsabáért Egyesület elnökével

Lassan két esztendeje, hogy néhány eltökélt és tenni akaró piliscsabai úgy döntött létrehoz egy közhasznú egyesületet. Elsô tettük az volt, hogy a falu fôutcájának bal és jobb oldalán lévô villanyoszlopokra nemzeti és piliscsabai zászlókat vásároltak. Talán akkor ôk sem gondolták, hogy fontosabb feladataik is lesznek…

Két év milyen hosszú idő?
Ha a legkisebb gyermekemet nézem, akkor azt kell mondanom, hogy nagyon rövid, hiszen nemrég volt, hogy megszületett és nemsokára két éves lesz. Ha az egyesület elmúlt két évét nézem, akkor azt kell mondanom, hogy legalább a dupláját éltük át. A településen új gondolkodásmódot kellett kialakítani. Ezt azonban akkor még nem tudtuk, amikor belevágtunk a munkába.
Mit ért új gondolkodásmód alatt?
Új értékrendet, ami nem a pénz és a gazdasági érdekek elsôségét jelenti. Ez így szépen és jól hangzik, azonban munkánk elsô pillanatától szembesülnünk kellett azzal, hogy egyes gazdasági érdekcsoportoknak útjában állunk. Mi legelsô és legfontosabb értékként a bennünket körülvevô tájat, Magyarország egy darabját tekintjük, az itt élô, becsülettel helytálló emberekkel együtt. Elfogadtuk, hogy Piliscsaba vonzó, kellemes lakhely, azonban azt már nem, hogy a végtelenségig tágíthatók határai. Ha nem indulnak el a civil mozgalmak a Pilisben, ha nem jön létre az általunk kezdeményezett Pilisi Civil Fórum, ma komoly esélye volna annak, hogy a települések határai összeérnek, és csak néhány év kellene ahhoz, hogy Budapest Esztergommal legyen határos, hogy a térség teljesen lakhatatlan és közlekedésre használhatatlanná váljon. A végtelenített belterületbe vonásokban hatalmas pénz van, a profit a befektetôké, a gond a településé.
Ez azt jelenti, hogy az új betelepülôk elvesznek valamit?
Piliscsabán sok száz éve vannak új betelepülôk, akik mindig egy darab földön házat építettek, kerttel vették körül, ott kezdtek új életet. Ez a világ rendje. Ha valaki, aki ideköltözött piliscsabainak mondja magát, az a falura nézve nagy tisztesség és megbecsülés. A baj csak az, hogy a belterületbe vonásokkal járó pénzbevételek nyomát nem látja senki. Rosszak az útjaink, vagy épp még porosak és gödrösek, málladoznak a középületek, ápolatlanok a parkjaink, az útszegélyek, van, ahol embermagasságú a gaz. Az általunk képviselt új gondolkodásmódnak az a lényege, hogy mindenki tekintse magáénak Piliscsabát, együtt legyünk jó gazdái ennek a gyönyöru településnek. Aki ahol tud segítsen, dolgozzon, tegyen valamit érte. Ki kétkezi munkával, ki anyukaként, ki tanárként, ki mérnökként, ki jogászként. Számos nagy hordereju munkánk mellett öröm volt látni, hogy idén tavasszal öt közterületet sikerült összefogással, együttesen kitakarítanunk.
Ezzel állnak szemben a gazdasági érdekek?
Ameddig egy önkormányzat a túlélésre gondol, amíg lyukakat foltoz, addig megelégszik a kevéssel is. Ez a község nagyobb odafigyelést, több gondoskodást igényel. Az új bor új tömlôbe való, tartja a mondás. Új alapokra kell mindenkinek helyeznie a gondolkodását. Új utakon kell járnunk. Az új utakat pedig elôször itt benn a faluban kell építenünk egymás között, a fôút bal és jobb oldalán élôk, a csabaiak és a klotildligetiek között, a régen és az újonnan betelepülôk között. Addig vagyunk jó helyen, ameddig bennünket ez a gyönyöru táj vesz körül, ameddig „Csaba királyfi ösvénye" megmarad. Szeretni Piliscsabát, szeretni a piliscsabaiakat. Ebben foglalható össze talán legjobban az egyesület által képviselt új gondolkodásmód. Ezzel együtt jár a közösség önzetlen szolgálata és a becsületes boldogulás biztosítása.
Száz évvel ezelôtt az emberek egy kis levegôváltozás miatt jöttek Piliscsabára. A régiek ezt a falut siratják, az itt lakók emiatt költöztek ide.
Piliscsabán jó néhány éve megállt a levegô. A lakótelepen, ahol élek, a Pilisre nyílik a konyhaablakunk. Kora reggel, amikor felkelek és még hallgat a falu, mindig kinyitom az ablakot. A Pilis felôl mindig friss, éltetô levegôt hoz a szél. Ki kell végre nyitnunk Piliscsaba ablakait, fújjon át rajta a megújulást hozó pilisi szél. Mindannyiunk felelôssége, hogy beengedjük-e! (kp)

Új utakon Piliscsaba
A Piliscsabáért Egyesület az ôszi önkormányzati választásokon polgármester jelöltet és képviselô jelölteket indít és támogat.

Elsô választási gyulésünkre, a jelöltek bemutatkozására, és a választási programunk ismertetésére

2002. szeptember 8-án, vasárnap 17 órakor kerül sor
a Céhegylet nagytermében
(Templom tér 13.)

Szeretettel hívjuk és várjuk Önöket a baráti beszélgetésre!


„A fôút bal és jobb oldalán élôk pártján"

HÍREK RÖVIDEN
Jogszabályt sért Piliscsaba építési hatósága
Feltunôen sok ügyben jár el jogszabályt sértôen Piliscsaba építési hatósága. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 2002. június 12-én kelt levele szerint három ügyet vizsgált ki és mindhárom ügyben megállapította, hogy az építésügyi hatóság jogszabálysértô határozatot hozott. Ez egyrészt a rendezési tervekkel és a hozzá tartozó építésügyi elôírásokkal való összhang hiányában, másrészt pedig az eljárási szabályok be nem tartásában jelentkezik. Például a Sumlin területén 164/2001. sz. határozat szerint úgy alakítottak ki 43 darab 3.000 m2-t meghaladó területu, szántó minôsítésu ingatlant, hogy az ingatlanszomszédokat, a földmérôt nem értesítették és nem muködött közre semmiféle szakhatóság. A határozatot a kiadás napján jogerôsítették (így nem adtak módot a fellebbezésre). A határozat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal szerint így nem jogerôs. A szennyvíztelep felett, az Álomvölgy mellett 8 db, 3.000 m2-nél nagyobb, szántó minôségu ingatlant alakítottak ki a 2000. február 16-án hozott 415/2000. sz határozattal, amelynek jogerôsítése aznap meg is történt, annak ellenére, hogy az ingatlanszomszéd errôl nem értesült. Itt, az egyébként M1 (mezôgazdasági) minôsítésu földterületen kizárólag présház, terményfeldolgozó, állattartó, terménytároló épület és pince létesíthetô. Ennek ellenére olyan épületre adtak ki építési engedélyt, amely e kívánalmaknak nem felelt meg és ezt azzal indokolták, hogy a terület M3 minôsítésu (ahol gazdasági épület és lakóépület együtt építhetô), noha az indoklás nem felelt meg a valóságnak. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal felhívta a jegyzô figyelmét arra, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg és a jövôben a határozatok meghozatala a jogszabályi elôírásoknak megfelelôen történjen.
Kettôs mércével az engedély nélküli építkezések ellen?
A 10-es út mentén lévô kôfaragó muhely engedély nélküli építtetôjét több tízmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a jegyzô, egy, az építési hatóság javaslatára engedély nélkül felhúzott garázs 260.000 forint büntetést vont maga után, ugyanakkor a szennyvíztisztító mellett engedélyt nélkül felépített betonkeverôtelep és hatalmas csarnok építtetôjét állítólag semmilyen bírsággal nem sújtották. Mi indokolja vajon a kettôs értékrendet?
Veszélyben a vízellátás?
Júniusban a falu nagy részén vízkimaradást okozott az a vízvezetéktörés, amely a Magdolna-völgyi, jelenleg a Mélyépszolg Kft kezében lévô hálózatban következett be. A Kft nem tudott megbírkózni a feladattal, a DMRV (vízmuvek) magánterületen nem végez el javítást (végül mégis segítettek). Eközben a víztározó teljesen kiürült, a piliscsbaiak víz nélkül maradtak. A Magdolna-völgyi vízhálózat minôségérôl bôvebbet jelenleg senki nem tud, csak azt, hogy az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezô kft a vezetékben bekövetkezett meghibásodást maga elhárítani nem tudta.
Eredeti állapotba helyezték a Garancslejtô részeit
A Garancslejtôn tavaly óta engedély nélküli csatornázás és útkialakítás folyt. Sem a vízügyi hatóság, sem a földhivatal nem adott erre engedélyt. A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóság májusban a munkálatok azonnali beszüntetésére kötelezte a Mélyépszolg Kft-t, majd a fennmaradási engedélyt késôbb mégis kiadták. A Budakörnyéki Földhivatal azonban ez év július 12-én a földtulajdonosokat arra kötelezte, hogy 6620 m2 területen (az Árok utca feletti részen) engedély nélkül igénybevett termôföldet az eredeti állapotába állítsák vissza. A feltúrt területek helyreállítása augusztus végére megtörtént, de a földbe helyezett csatornahálózat eltávolítására valószínuleg nem került sor.

A Pilisi Civil Fórum hírei
Együttmuködési megállapodás a környezetvédelmi hatósággal
A Pilisi Civil Fórum és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (mint a térségben eljáró környezetvédelmi hatóság) együttmuködési megállapodást köt. A megállapodás célja, hogy közös tevékenységükkel hozzájáruljanak a Budai Tájegység területén, a Zsámbéki-medence és a Pilisvörösvári-medence természeti értékeinek feltárásához és megóvásához. Közös munkával igyekeznek megvalósítani a természetvédelmi értékek érvényesítését. Arra törekszenek, hogy erôsítsék a térség lakóinak a természeti környezetükkel szembeni felelôsség érzetét. A megállapodás alapján a környezetvédelmi hatóság értesíti a PCF-et a területen folyamatban lévô településrendezési tervekrôl, valamint mindazokról az engedélyeztetési eljárásokról, amelyek szakhatósági hatáskörébe tartoznak.

A 10-es út elkerülô szakasza:
irány a „legkisebb rossz"
A PCF és a Levegô Munkacsoport együttmuködik abban, hogy a lehetô legkedvezôbb megoldást lehessen kidolgozni a 10-es út elkerülô szakaszának megépítésére. A PCF szeptemberben a térségben forgalomszámlást végez. A tervek szerint a fejlesztésnek mind a vasút, mind a közút irányában kell megtörténnie. Az útépítéssel és tervezéssel megbízott hatóságokkal megállapodás történt a folyamatos egyeztetésre. A hatóságok szakemberei várják a civil szervezetek javaslatait, hiszen a lakosság által is támogatott tervek megvalósítása az ô számukra is a legkedvezôbb megoldás. A 10-es út teljes elkerülô szakaszának nyomvonalát még nem véglegesítették, ezért többféle javaslat megfontolására van még lehetôség.

Hulladékgazdálkodás
A Tinnye Garancs Falufejlesztô Egyesület és a pilisborosjenôi Tégy Együtt a Természetért társaskör a kommunális folyékony és szilárd hulladékgazdálkodásról és hulladék újrahasznosításról tanulmányt készített. A PCF az anyagot támogatásra érdemesnek találta. A PCF támogatja és sürgeti a szelektív hulladékgyujtés bevezetését a térségben és ezt a tagszervezeteinek regionális összefogásával meg fogja valósítani.

Kapcsolatfelvétel a KVM-mel
A Piliscsabáért Egyesület felvette a kapcsolatot Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, aki meghívta az egyesületet a júliusban a civil szervezetek számára tartott tájékoztató megbeszélésre. Az ülésen egyesületünket a PCV ügyvezetése képviselte.

Piliscsaba lakhatósága
Az OTÉK alapú építési szabályozással kapcsolatos tervanyag jelenleg szakhatósági véleményeztetés tárgya. Az új szabályozási terv és építési szabályzat valamennyi piliscsabai lakost érinti.
A Piliscsabáért Egyesület 2002. február 19-én észrevételei egy részét megküldte Hársvölgyi Albert polgármesternek és Licskai Imre jegyzônek. Ezért és a jogszabályi elôírások miatt a polgármesternek le kell(ene) folytatnia egy igazi egyeztetést a civil szervezetekkel, közmeghallgatást kell(ene) tartania és, ahogy már számtalanszor javasoltuk, errôl a lakosságot a Piliscsabai Polgárban tájékoztatnia kell(ene). Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert a Közcél Kht felszámolása miatt jelenleg a képernyôn a PTV közhasznú musora és információ szolgáltatása helyett hetek óta csak egy állókép látható. Így nehezen mondhatják majd, hogy az anyag kifüggesztésérôl a PTV-n keresztül értesítették a lakosságot. Pilisjászfalun a teljes rendezési terv anyaga megjelent a helyi hivatalos lapban,

JCA nagyító alatt
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelet, ez év júliusában jogerôsen elrendelte a Johnson Controls Automotive Kft solymári telephelyén végzendô általános környezeti hatásfelülvizsgálatot.
A Széchenyi Tervben a cég a pilisjászfalu telephelyére 100 millió forint vissza nem térítendô támogatást kapott. A solymári környezetvédôk a döntés felülvizsgálatát kérték Gazdasági Minisztérium illetékeseitôl, akik kikérték a Környezetvédelmi Minisztérium véleményét. Az ügy folyamatban van. Véleményünk ebben az ügyben, egyezôen a solymári környezetvédôkkel az, hogy szükségtelen a magyar adófizetôk pénzébôl támogatni egy tôkeerôs multinacionális céget, amely környezetszennyezô anyagokat használ fel és ezzel mind saját dolgozói, mind a gyár környezetében élôk egészségét veszélyeztetheti.
Jóllehet a JCA pert nyert a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal ellen, és ezzel visszaszerezte az építési engedélyét, idôközben az Alkotmánybíróságtól azt az értesítést kaptuk, hogy a pilisjászfalui Önkormányzat a JCA építési engedélyét lehetôvé tevô törvénysértô döntéseit a nyár elején hatályon kívül helyezte.
Idôközben új levegôvédelmi szabályozás lépett életbe, ez elôírja, hogy káros anyag kibocsátó üzemek esetében az üzem és a lakóházak között legkevesebb 500 m távolságnak kell meglennie. Ez Pilisjászfalun nem biztosítható.
Több per van még folyamatban és az Alkotmánybíróság elôtt van az a beadványunk, amelynek célja, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy az Alkotmányban és a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt jogok és kötelezettségek megsértése és mellôzése alkotmánysértô, és ezzel biztosítsa a környzetvédelmi társadalmi szervezetek ügyféli státuszát. E nélkül az önkormányzatok és más hatóságok a kiskapukat kihasználva igyekeznek meggátolni a civil szervezetek beavatkozását a káros folyamatokba..

A Pilis völgyének erôforrásvédelme, vagy kiárúsítása?
Részletek Botzheim István, Pilisvörösvár polgármesterének elôadásából.
Elhangzott a Zöld Végvárak a Pilisben és a Zsámbéki medencében címu konferencián 2002. tavaszán Piliscsabán

A felhívás úgy szólt, hogy a település környezetének megtartására pozitív példát mutassunk Pilisszántó, és Pilisvörösvár példájával. Én nem kívánok Pilisvörösvárról, mint pozitív példáról szólni, hiszen aki ismeri Vörösvárt, az ismeri, aki pedig nem, az ismerje meg. Annyit elmondok, hogy Pilisvörösvár - a terjesztett híresztelések cáfolataként - nem zárkózott be, nem a konzervativizmus hazája. A helyben születettek ma háromszáz - frissen telekhatárrendezéssel kialakított - lakótelket tudhatnak magukénak, van bôven hol építkezniük. A helyben vállalkozóknak negyven hektár vállalkozási területük van. A tájat mégis érintetlenül tartottuk meg. Virulnak a civil szervezetek és a szolgáltatások finom hálója is kialakult.
...Én egy pozitív példa helyett egy pozitív gondolkodásmódot szeretnék felvázolni. Azt a felelôs gondolkodást, ahogyan egy képviselônek gondolkodnia kell a belterületbe-vonásról, és a véleményem szerint ennek mi kell legyen a vezérlô elve.
...Itt az agglomerációban olyan szuburbanizációs nyomásnak vagyunk kitéve, ami alkalmanként egy-egy polgármesternél, egy-egy képviselôtestületnél csapódik le. S ennek a szuburbanizációs jelenségnek is egyetlen szelete a városból való kiköltözés.
Szeretném ezt a folyamatot higgadtan elemezni, hogy senkit meg ne sértsek, de úgyszintén szeretném e folyamatnak azokat a döntési pontjait kidomborítani, amelyek a politikusok dolga és felelôssége...
Mirôl van szó, milyen módon jön létre a lakóparkokról a döntés?
Négy tényezôtôl:
l. Az elsô tényezô az az indíték, hogy Budapesten ma nem jó lakni. Már önmagában az a tény, hogy kiköltöznek sem jó, hiszen az lenne a jó megoldás, hogy a budapestiek érjék el, hogy Budapesten legyen jó lakni, ne kellejen kutyagumiba gázolni, ne kelljen olyan levegôt szívni amilyen, és ne legyen közlekedési káosz…
2. A másik tényezô az a vonzó környezet, ahol lakunk, ahová születtünk, amit vonzónak megtartottunk. Természetesen ez nagyon csalóka és önzô választás, hiszen a környezet eredeti állapotában lakópark nélkül vonzó. Kevesen gondolják át milyen lesz a táj a körbekerített teljesen felépített lakópark jelenlétében. A másik kérdés az hogy az én lakóparkom még megépülhet, de a következô már nem. Hol itt az igazságosság, mindenkinek az egyforma joga az erôforrásokhoz?
3. A harmadik tényezô az a gazdasági jelenség, amit valaki itt már megfogalmazott: a telekspekuláció. Önmagában ez sem baj. Az nem baj, ha valaki lát gazdasági lehetôséget és talál partnert, akkor azt kihasználja. Ennek lényege az, hogy olcsó mezôgazdasági területek keletkeztek az agglomerációban a kárpótlási folyamat következtében. Ez még másodkézbôl megvéve is megér annyit, hogy politikai partnert találva, aki belterületbe vonja, ezerszeres haszonra lehessen szert tenni. A lakópark építônek nem azon van haszna, hogy egy négyzetméter házat felépít, azt bárhol kis túlzással ugyanannyiért építi fel - a munkaerô árától függôen. Az igazi üzlet abból van, hogy vásárol egy négyzetméter erdôt, nádast és politikai partnerrel eléri azt, hogy e területnek ezerszeresre növekedjen az értéke. Ez az extra profit. Nem bántottam ezzel az erre vállalkozót sem, ez a demokrácia, a szabad gazdaság - hiszen ezért harcoltunk, ezért történt a rendszerváltoztatás. Ez nem baj önmagában. A baj az ha a döntéshozó döntéseiben nem a településének - és ezzel választóinak - akaratát megkerülve nem a közjó mellett hanem csoportérdekek mentén dönt.
4. A negyedik tényezô maga a döntéshozó, aki alkalmanként a három tényezôt egyesíti. Ô az, aki döntésével lehetôvé teszi, hogy a három érdek és tényezô egyesüljön. Ô a kulcs a zárban. Legyen az a polgármester, vagy települési képviselô. Itt nem lehet félrenézni, itt nem lehet másokat vagy a körülményeket okolni. Az a döntés, amely ott született a polgármester által feltett kérdésre válaszképpen: „Ki ért azzal egyet, hogy bevonjuk-e építési övezetbe azt az X hektárt?" - az övé és csak ô hozhatja meg vagy utasíthatja el. Ez a kulcsmondat és hatáskörileg csak a települési képviselô dönthet.
...Amikor eldöntötte a belterületbe vonást, akkor azt is eldöntötte, hogy ketten maradnak a folyamat végén: a beköltözôk, - akiknek nem vitattam az ehhez való jogát - és az önkormányzat. A táj eltunt, a vállalkozó eltunt, maradt ott a polgármester, a települési képviselô és a jóhiszemu beköltözô. Azonban azt meg kell kérdeznem: tudja-e a települési képviselô, amikor a döntéshez felemelte a kezét, hogy ketten maradnak - s tudja e mi a következménye a döntésének, mi az ô kötelezettsége?
Mert mindenki tudja, hogy a települési önkormányzatnak kötelessége ivóvizet bevezetni, az utakat rendbehozni és fenntartani, a szennyvíztisztító-kapacitást biztosítani (abban az esetben, ha az ivóvíz már ott van), óvodai és általános iskolai oktatást biztosítani, egészségügyi szolgáltatást megoldani... Próbáltam utána számolni: mennyibe kerülhet egy család letelepítése egy új lakóhelyen. A számbavételhez két különféle számítási eljárás alkalmazható, az egyszerubb az egy fôre vetített fajlagos érték, aminek eredménye két-három millió forint között mozog személyenként, ahhoz, hogy az önkormányzat a vállalt kötelességeinek eleget tudjon tenni. Hiszen erre esküdött egy helyi képviselô, hogy az önkormányzat által felvállalt kötelességek teljesülését elôsegítse, s ezt várja el tôle a másik partner: a beköltözô polgár.
Már csak egy kérdés van hátra: ki fizeti a révészt? Hiszen alkotmányos joga mindenkinek megvan, hogy megválassza a lakhelyét. De alkalmanként az alkotmányosság határán húzódik az, amit a polgároknak a valódi választás lehetôsége jelent...
Az önkormányzat nem fizetheti, hiszen ez nem az ô dolga! Azért nem, mert ideális esetben készen vannak az infrastrukturális beruházások, azokat nem kell bôvíteni, de a hivatalos adatok szerint sehol az országban nem nô a népesség - a természetes szaporulat - még Pilisvörösváron vagy Piliscsabán sem. Akkor miért kellene új kapacitásokat létrehozni?... Mi ez az óriási mozgás, ami új, drága pénzen megteremtett kapacitásokat igényel?
Állítom, hogy ez nem az önkormányzat dolga.
Ha valakinek úri passziója úgy diktálja, hogy másutt lakjon - ami tiszteletben tartandó joga -, s ezt meg is teheti, az bizony maga fizessen érte. Azt az összeget fejenként amit korábban meghatároztam. Persze ezt nem fogja megtenni, mert az drága lesz, és a telekspekuláns üzlete elszáll...
Volt olyan javaslat is, hogy pályázzon a település állami pénzeket és abból építsen vízvezetéket a beköltözôknek, (ez) a probléma finanszírozását állami szintre emeli: az ország közösségének, adófizetôinek szintjére!...
Kié tehát a kulcs? A települési képviselôé. S ezzel fejezném be: az a települési képviselô, aki ilyen fennálló körülmények esetén, vagyis a polgármester kérdésére, hogy belterületbe vonjunk-e, azt válaszolja igen, mindezek teljesülése nélkül, az vagy szamár, vagy kilóra meg van vásárolva!


vissza a főoldalra