2001. november

Tartalom:

A Piliscsabáért Egyesület nyilatkozata a népszavazásról
Aranyvasárnapi népszavazás bejgli illatban
A polgármester és mások a népszavazás mellett
GAZDASÁGI ELEMZÉS RÖVIDEN: Bevételi adatok: Önkormányzati dokumentumok - Kiadási adatok: szakértôi vélemény
Csúsztatás - tévedés
Zenélô székek
Nyílt válasz kilenc képviselô
Kiss Antalhoz írt nyílt levelére (megjelent a Piliscsabai Polgár, 2001. októberi számának 5. oldalán)
Hírek röviden
A képviselôk személyesen felelnek döntéseikért

Nyilatkozat
A Piliscsabáért Egyesület ezúton tájékoztatja Piliscsaba polgárait, hogy 2001. október 5-én átadta a Polgármester úrnak a népszavazási kezdeményezés aláírásgyujtô íveit, amelyeken 1148 aláírás szerepel.
Tekintettel arra, hogy a népszavazás kötelezô kiírásához szükséges érvényes aláírásnak több, mint kétszerese gyult össze, meggyôzôdésünk, hogy Piliscsabán népszavazás lesz.
Köszönetet mondunk ezért mindazoknak, akik a faluért érzett felelôsségüket ezen a módon is kifejezték.
Az elmúlt hetek eseményeinek ismeretében a Piliscsabáért Egyesület elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a képviselô-testület 2001. szeptember 21-i testületi ülésén a népszavazási kezdeményezés ellenére megszavazta a településszerkezeti terv módosítását. Piliscsaba jövôje szempontjából ezt rendkívül veszélyesnek tartjuk, mert a képviselô-testület kilenc tagja a Polgármester úr elôterjesztésére annak tudatában hozta meg határozatát - lehetôvé téve különféle múltbéli igérvényeken alapuló szerzôdések megkötését -, hogy elhamarkodott eljárásuk - a Jegyzô úr elôzetes figyelmeztetése szerint is - nagyobb anyagi kárt okozhat a községnek, mint ha a döntéssel megvárták volna a népszavazás eredményét.
A képviselô-testület e határozatával azt a látszatot keltheti a területen érdekelt gazdasági szereplôk és befektetôk számára, hogy tevékenységüket folytathatják a mostani határozattal belterületbe vont részeken.
Ezt azonban érvényes és eredményes népszavazás esetén nem fogják tudni megtenni, ezért a népszavazás lebonyolításáig türelemre és várakozásra kérjük ôket.
A Piliscsabáért Egyesület továbbra is arra törekszik, hogy a lakosság kellôképpen tájékozottan dönthessen községünk jövôjérôl, és alkotmányos jogával élve vegyen részt a népszavazáson.
2001. október. 8.
Piliscsabáért Egyesület

Aranyvasárnapi népszavazás bejgli illatban
Szavazócédulánk lesz üdvözlôlapunk

Piliscsaba Nagyközség képviselô-testülete igen bölcs döntést hozott legutóbbi rendkívüli ülésén, amikor a népszavazás dátumát 2001. december 23-ára, aranyvasárnapra tuzte ki.
Bölcs döntést hoztak a képviselôk, hiszen idôt adnak a felkészülésre, a község lakóinak tájékoztatására. Egyesületünk hírlevelével és a lakossági fórumokkal szeretné segíteni a felkészülést, s biztosak vagyunk abban, hogy népszavazásunk sikeres és eredményes lesz, hiszen a nagyközség jegyzôje által hitelesített íveket 1148-an írták alá. A gyujtést abbahagytuk, nem befejeztük.
Ébredezik Piliscsaba, s az itt lakók végre mernek hinni önmagukban, mernek hinni abban, hogy összefogással elérhetôk közös céljaink. Egyre többen hisznek abban, hogy van értelme a közéletben való aktív részvételnek, hogy egyetlen szavazat is nagyon sokat ér, és minden szavazat értéke azonos. Akik félnek, távolmaradásra buzdítanak, mert még nemet sem mernek mondani.
December 23-án ünnepnapra készül Piliscsaba. Történelmi pillanat részesei leszünk mindannyian, a népszavazáson közös döntés születik, s bearanyozhatjuk azt a vasárnapot mi is.
Szavazócédulánk lesz az üdvözlôlapunk.
Bölcs dolog volt december 23-ára tenni a szavazást, hiszen ünnepi pillanat lesz, a készülô bejgli illatával, a tiszta szobával és sok száz piliscsabai polgár tiszta, boldog és békés holnapokat akaró szándékával.

A polgármester és mások a népszavazás mellett

Hársvölgyi Albert polgármester: „A népszavazást támogatom, mert kíváncsi vagyok a lakosság véleményére..." (nyilatkozat: Magyar Nemzet, 2001.09.08.)
Dr. Nagybaczoni Béla alpolgármester: „Magával a népszavazás intézményével ab ovo egyet kell érteni, és mivel a szükséges aláírás összegyult ebben a témakörben, ennek kiírásával és az idôponttal magam is egyetértek." (Képviselô-testületi ülés, 2001.10.29.)
Csíky Gábor: „Egyetértek a népszavazással, még egyszer hangsúlyozom. Tiszteletben tartom a népszavazást, én magam is el fogok menni szavazni." (Képviselô-testületi ülés, 2001.10.29.)

GAZDASÁGI ELEMZÉS RÖVIDEN
Bevételi adatok: Önkormányzati dokumentumok - Kiadási adatok: szakértôi vélemény

Piliscsabán az 1996. óta folyó belterületbe vonások hasznát alátámasztó, átfogó gazdasági számítások nem készültek. Enélkül pedig felelôsséggel semmiféle döntést nem lett volna szabad hozni. A Piliscsabáért Egyesület által augusztusban nyilvánosságra hozott Gazdasági Elemzést hol „hamis adatok"-nak, hol „hazugság"-nak nyilvánították. Az október 2-án megtartott Lakossági Fórum meghívott elôadója volt Móczár Ferenc, a pénzügyi bizottság elnöke. A bizottság elnöke elôadás helyett felajánlotta, hogy szívesen válaszol a feltett kérdésekre. A válaszadások során sajnálatos módon semmiféle konkrét adatot nem tárt fel arról, hogy a belterületbe vonásokból mennyi haszna származott/származhat a falunak, és, hogy a bôvülés milyen infrastrukturális kötelezettségeket ró a falura. Márpedig, ha az adatok olyan kedvezôek, mint állítják, vajon miért nem hozták nyilvánosságra ôket?
A feladat pedig igen egyszeru, bárki kiszámíthatja, hiszen mindössze két adatot kell egymással szembeállítani. A belterületbe vont, illetve önkormányzati tulajdonban volt területek eladásából, és a belterületbe vont magántulajdonú területek után megfizetett(megfizetendô) egyszeri kötelezô kötelezettségvállalásból befolyt(befolyó) összegek nagyságát (ez eddig telkenként 150.000.-Ft volt), kell összevetni az új terülek muködtetéséhez szükségszeruen elvégzendô infrastrukturális beruházások költségeinek összegével.
A Piliscsabáért Egyesület által nyilvánosságra hozott Gazdasági Elemzés adatait eddig nem cáfolta meg senki. Fent ennek sarokszámait közöltük ismét.
Eszerint az összesen 246 hektár (2 millió 460 ezer m2) belterületbe vonásért az Önkormányzat összesen körülbelül 131 millió forint bevételhez juthatott. A másik oldalon viszont keletkezett minimálisan 2350 millió Ft kiadása. Egyszeru osztással kiszámítható, hogy minden belterületbe vont négyzetméter után 53.- Ft bevételre tett szert az önkormányzat, mellyel szemben négyzetméterenként 955.- Ft kiadás áll.
A belterületbe vonás tehát valójában nem bizonyul jó üzletnek az Önkormányzat számára. (Viszont igen kedvez a telekspekulánsoknak és a vállalkozóknak.)
A kérdés az, honnan képzeli elôteremteni a képviselô-testület a fenti 2350 millió forint hiányzó pénzt? Sem javaslatot, sem elképzelést nem hallottunk eddig errôl.
A képviselôk azzal érvelnek, hogy a betelepülô lakosságtól adó- és járulékos bevétel folyik majd be. E bevételek (optimista becslés szerint évi 175 millió Ft) jó esetben legfeljebb fedezni fogják a megnövekvô közvilágítási, intézmény fenntartási és egyéb költségeket (158 millió Ft), de semmiképpen nem lesznek elegendôek arra, hogy a fenti beruházásokat fedezzék. Tetôzi a bajt, hogy a fenti éves bevétellel csak akkor lehet valójában számolni, ha a területek teljesen beépülnek és a lakók beköltöznek (állandó lakcímmel). A közvilágítás, a közút fenntartás (hóeltakarítás, karbantartás), intézményfenntartás költségei azonban részben már most is, de 2-3 éven belül feltétlenül jelentkeznek.
A fenti területeken létrejövô lakások száma várhatóan 1020. A tapasztalatok szerint kb. 500 lakáshoz egy iskola és egy óvoda szükségeltetik, tehát két iskola és két óvoda, továbbá egy orvosi rendelô megépítésének jövôbeli kötelezettsége már terheli az Önkormányzatot a fenti belterületbe vonások nyomán.
Az intézmények létrehozásához szükséges több, mint két milliárd forintnyi ráfordítás kötelezettsége nem azonnal jelentkezik. De 2-3 éven belül neki kell látni a feladatoknak. Ha ezeket öt évre ütemezik, akkor évente kb. 460 millió forintot kell valahonnan elôteremteni a feladatok megvalósítására. Erre a költségvetésben nincs fedezet!
A képviselô-testület szeptember 21-i ülésén (egyelôre) elvetette a Szállás 10-es út menti részének, valamint a Sumlin területének belterületbe vonási tervét, de kitartott amelett, hogy a Garancslejtôn 30 hektárnyi területet belterületbe vonjon (150 telek).
Ezért körülbelül 22,5 millió forint közmufejlesztési hozzájárulás befizetése és újabb 260 lakás létrejötte várható. Az ezzel kapcsolatos szociális és infrastrukturális kötelezettségeket a fenti számításban nem szerepeltettük, de már most látható, hogy a bevétel messze alatta marad a kiadásoknak.
A kiadási oldalon csak a szükséges intézményi beruházásokat szerepeltettük. Holott lesz még más jelentôs kiadás is. A közmuvesítés és az utak megépítésének ügye egyedül a Magdolna-völgyben tekinthetô rendezettnek, mert itt a beruházó ezeket már elvégeztette a saját költségére. De a közvilágítást, az utak tisztítását, fenntartását (késôbbi javítások, stb.) a jôvôben itt is az Önkormányzatnak kell állnia. Nincs gazdája ugyanakkor sem a közmuvesítésnek, sem az útépítésnek az Álomvölgyben (40 hektár), sem a Garancslejtôn (30 hektár). Ezek költségeit csak becsülni lehet, nagyságrendje várhatóan több száz millió forint.
A falu egyébként is súlyos anyagi helyzetét tovább ronthatja az, hogy a képviselô-testület az október 5-i ülésén nemhogy nem emelte a belterületbe vont telkekért eddig kiszabott kötelezô közmufejlesztési hozzájárulás 150 ezer forintos összegét, hanem elhatározta, hogy a jövôben ezt „egyedi elbírálással" állapítja meg! Így a bevételek végképp nem tervezhetôk és nem átláthatók! Ráadásul, ahol eddig nem volt elôre megszabva a hozzájárulás öszszege, ott nem is fizették be (lásd Hosszú-rét gazdasági terület, Álomvölgy).



A falu további eladósodását csak a további belterületbe vonások megállításával lehet megakadályozni, ezt szolgálja a népszavazás. Ha tehát a belterületi határok 1999. márciusi állapotának megtartása mellett szavaz, ahhoz járul hozzá, hogy a falu költségvetésére nehezedô fedezetlen költségek ne nôhessenek még tovább, továbbá tevôlegesen közremuködik abban, hogy:
- a jelenlegi mezôgazdasági és erdôterületeken senki ne kapjon lehetôséget semmilyen formában további építési telkek kialakítására,
- a szabad földeken rákszeruen terjedô építkezések ne indulhassanak be és ne jöhessen létre az Álomvölgyhöz hasonló, mezôgazdasági területnek álcázott lakóterület,
- a Sumlin térsége megmaradhasson a jelenlegi állapotában, házak ott ne épülhessenek,
- a szennyvíztelep mellett épített betonüzemen túl ne terjeszkedjen a gazdasági terület,
- a Kenyérmezei patak bal oldala megmeneküljön az ipari övezetté alakítástól,
- a Garancslejtô térségében ne jöhessen létre újabb lakóterület.


Csúsztatás - tévedés

A népszavazást ellenzôk számos módon próbálják meg hiteltelenné tenni a Piliscsabáért Egyesületet és magát a népszavazást. Az idevágó megnyilvánulásokból szedtünk össze egy csokorra valót.

- Az egyesület törvénysértô módon gyujtötte az aláírásokat közintézményekben és orvosi rendelôben (Endresz Noémi, Piliscsabai Polgár, októberi szám, 11. old.)
Tévedés. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény semmiféle tiltó rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hol nem lehet aláírásokat gyujteni a népszavazási kezdeményezés támogatására. E törvény 48. § (2) bekezdése az ajánlószelvények (kopogtató céldulák) gyujtésével kapcsolatban jelöl meg olyan helyszíneket, ahol nem lehet ajánlószelvényt gyujteni. De mivel a körte az nem alma, ez a népszavazással kapcsolatos aláírásgyujtésre nem vonatkozik. Az ugyanis állampolgári kezdeményezésnek minôsül, az állampolgároknak pedig joguk van bárhol aláírást gyujteni.
- A népszavazás megakadályozza a Hosszú-réten átvezetô elkerülô út létrehozását.
Tévedés. Az elkerülô út megvalósításának semmi köze a belterületbe vonáshoz, mert utat külterületen is lehet építeni. Ha nem igy lenne, nem lenne egyetlen egy országút vagy erdei út sem az országban. De arról vajon miért nem esik szó, hogy az út megépítése milyen kárt okoz a Vár utca lakóinak, akiknek házai megrepedeznek, és leértékelôdnek a zaj és a forgalom miatt? Fizetnek-e kártéritést az ott lakóknak a vállalkozók, vagy az önkormányzat?
- Knyazovics és Csíky képviselô urak szerint az emberek nincsenek tájékoztatva mirôl dönt a népszavazás. Knyazovics képviselô szerint a „Népszavazás Tétje" címu térkép mese. (Képviselô-testületi ülés, október 18.).
Tévedés. Eddig két Lakossági Fórumot tartottunk a témában, egyet pedig az Önkormányzat. A Piliscsabáért Egyesület augusztusban minden piliscsabai lakoshoz eljuttatta a színes térképet (a térkép hogy lehet mese?) és a tájékoztató anyagot (ezt az Önkormányzat is megtehette volna). Vajon miért nézik le annyira a népszavazás kiírását támogató 1148 lakost a képviselô urak, hogy feltételezik róluk bármit aláírnak, anélkül, hogy tudnák mirôl van szó?
- A képviselô-testület törvénytelenséget nem követett el (Hársvölgyi Albert, Képviselô-testületi ülés, október 18.).
Csúsztatás. Ezen az ülésen a jegyzônek fel kellett olvasnia a Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét arról, hogy helytelen volt a nyilvánosságot kizárva, zárt ülésen tárgyalni ilyen apróságokat, mint:
1. A Park-ing Kft-vel kötött vagyonértékesítési szerzôdés ügyét (Kendresi úti lakótelep).
2. A pervesztést az APEH-hel szemben. (A Közcél Kht ugyanis elmulasztott befizetni 28 millió Ft ÁFA-t a polgármesteri hivatal építése során.) Ezt most 36 havi részletben kell visszafizetni.
3. A Polgármester 290 ezer forint összegu jutalmazását (ez a fizetése 120%-a).


Zenélô székek

Sokan ismerik azt a játékot, amelyben mindig egy székkel kevesebb van, mint a játékban résztvevôk száma, s akkor kell ôket elfoglalni, amikor a zene abbamarad. Akinek nem jut szék, az bizony kiesik.
Valahogy így alakították át Piliscsabán a képviselôk a bizottságok szerkezetét az október 18-i ülésükön.
Csak emlékleztetôül: az 1998. évi választásokat követôen öt bizottságot állítottak fel: 1. Pénzügyi és Jogi (elnök: Móczár Ferenc, tagok: Csíky Gábor, Kollár László, Szucs Imre). 2. Településfejlesztési (elnök 2000. augusztusa óta): Dr. Deli Árpád, tagok: Laza Zoltán, Katona Gyula, Knyazovics Imre), 3. Oktatási (elnök: Kollár László, tagok: Csíky Gábor, Dr. Deli Árpád, Mocsári Dezsô), 4. Népjóléti (elnök: Gáspár Ferenc, tagok: Baris Simon, Bélik Gábor, Licskai Imréné), 5. Közbiztonsági (elnök: Szucs Imre, tagok: Gáspár Ferenc, Mocsári Dezsô, Móczár Ferenc). Négy képviselô, Csíky Gábor, Dr. Deli Árpád, Kollár László, Móczár Ferenc két bizottságban is tevékenykedett.
Ez év október 18-án módosították a szervezeti és muködési szabályzatot, és a bizottsági struktúrát. Kérdés, hogy vajon miért volt erre a lépésre szükség éppen most? Talán magyarázat lehet erre az, hogy az átszervezés módot kínált arra, hogy megszüntethessék a településfejlesztési bizottságot. A településfejlesztés elvének elvetése, annak pusztán gazdasági és muszaki kérdésként való kezelése valóban ésszeru lépés most Piliscsabán, miközben gombamód nônek a lakóterületek, és nem csökken a képviselô-testület belterületbe vonási kedve sem. Mellesleg ez volt az a bizottság, amelynek vezetôi, Laza Zoltán, majd Dr. Deli Árpád és több tagja síkra szállt a mértéktelen belterületbe vonások ellen és a falu megfontolt, tervszeru és fôként jogszeru fejlesztését szorgalmazta. A testület a bizottság megszüntetésének indoklásában nem átallotta ezt kijelenteni: „az letért az elsô ciklusban elképzelt községfejlesztési koncepció útjáról". Csak emlékeztetôül: az elsô ciklusban elképzelt koncepció szerint elképzelhetetlen lett volna 1000 új építési telek létrehozása, s így több, mint 4000 fô betelepülése Piliscsabára!
Az oktatási és népjóléti bizottságok változatlanok maradtak, viszont az átalakítás során a közbiztonsági bizottságból közbiztonsági és környezetvédelmi bizottság lett (elnök: Szucs Imre, tagok: Laza Zoltán, Katona Imre, Mocsári Dezsô), továbbá jelentôsen átalakult a pénzügyi bizottság. Pénzügyi és Muszaki Bizottság névre keresztelték és három albizottságot rendeltek alá.
Most is négy azon képviselôk száma, akik több bizottságban is munkálkodnak, nyilván sokoldalú tehetségüknek köszönhetôen. Csíky Gábor és Kollár László immáron azonban már három-három bizottságban kapott feladatot (az oktatási bizottságban korábban elfoglalt helyüket megtartották), Szucs Imre elnök egy bizottságban és egy albizottságban, Móczár Ferenc pedig elnök egy bizottságban és egy albizottságban.
Érdekesség, hogy Móczár Ferenc az elnöke annak az albizottságnak, amelyet a Pénzügyi és Muszaki Bizottság elnökeként ellenôriznie és muködtetnie kell. Reméljük sikerül egyetértésre jutnia önmagával.
Természetesen akinek nem jutott szék az újjá alakult bizottságokban az éppen Dr. Deli Árpád volt. Ismerôs a módszer, sok millióan szenvedték negyven éven át.

Nyílt válasz kilenc képviselô
Kiss Antalhoz írt nyílt levelére
(megjelent a Piliscsabai Polgár, 2001. októberi számának 5. oldalán)

Tisztelt Képviselok!

Örömteli számunkra, hogy a Piliscsabai Polgárban megjelent nyílt levelükben leszögezik, hogy a higgadt párbeszéd útját keresik. Ennek szerintünk is elérkezett az ideje.
Diplomatikus - és valószínuleg sajtóhiba miatt nem pontosan értelmezhetô - megfogalmazásuk arra enged következtetni, hogy egyesületünk tevékenységében szélsôséges politikai érdekekhez, vélhetôen a MIÉP-hez való kapcsolatatot sejtenek.
Le kell szögeznünk, hogy ez alapvetô tévedés. A Piliscsabáért Egyesület tevékenységét pártoktól függetlenül végzi, errôl szól alapszabálya is. Az általunk szervezett fórumokra meghívott közéleti személyiségek, Dr. Illés Zoltán és Dr. Lentner Csaba, nem pártpolitikusként jöttek el, hanem a Magyar Országgyulés különbözô bizottságai tisztségviseloiként, és ott nem is esett szó egyetlen pártpolitikai kérdésrôl sem. Olyan szakértô pedig nem segítette és nem segíti az egyesületet, aki bármely párt szószólója lenne.
A politizálásnak különbözo szintjei léteznek, és politikai szándékot nem csak pártok jeleníthetnek meg, hanem társadalmi szervezetek is. Helyi szinten minden, a község ügyeivel kapcsolatban tett nyilatkozat, cselekedet, tevékenység - legyen szó akár kultúráról, oktatásról, környezetvédelemrôl, településfejlesztésrôl - egyben politikai állásfoglalás is. Piliscsabán az ország sok más településéhez hasonlóan azok az érdekcsoportok, képviselôk, társadalmi szervezetek, véleményükkel mértékadó polgárok alakítják a politikát, akik valamilyen módon megfogalmazzák a község ügyeivel kapcsolatos véleményüket és szándékukat és megpróbálnak annak érvényt szerezni.
Ilyen módon minden egyes képviselô helyi politikus is egyben, még ha függetlenként is látja el megbizatását. Az Önök álláspontja a településfejlesztés kérdésében és az ezzel kapcsolatban mutatott magatartásuk ugyanúgy értelmezheto politikai szándékként is, mint ahogyan a Piliscsabáért Egyesület megnyilvánulásai is, de semmi esetre sem pártpolitikai, hanem a helyi politikai szinten. Egyesületünk, mint azt többször is kinyilvánítottuk, részt kíván venni a helyi közéletben, véleménye van a község ügyeiben, és az sok ponton eltér az Önökétôl. Nevezhetô ez politikai ellentétnek is, de érzésünk szerint egyik oldalon sem hozható párhuzamba országos pártpolitikai erôvonalakkal.
A településfejlesztés ügye olyan kérdés, amely hosszú idôre meghatározza a község sorsát, lehetoségeit. Ha e fontos kérdésben létezik a községben olyan vélemény, amely eltér a hivatalban lévo képviselôtestület többségi akaratától, akkor természetes, hogy Egyesületünk e véleménynek igyekszik hangot adni és annak érvényt szerezni.
Különösen igaz ez akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy a községért hivatalos személyként is felelôsséggel tartozó képviselok nem az ügyben elvárható körültekintéssel, a vonatkozó törvényi elôírások betartásával és a község polgárai véleményének figyelembevételével hozzák döntéseiket. Sot, Önök közül többeket személyes érdekeltség is befolyásol a döntések meghozatalánál, amit rejtve hagynak a képviselôtestület és falu nyilvánossága elott is.
Többször próbálkoztunk a párbeszéd kezdeményezésével, de ezidáig csak elutasítást kaptunk. Reméljük, hogy a levelükben megfogalamazottak szerint a jövoben valóban a „jobbízlésu társalkodásra" törekednek, és nem az Önökével ellentétes vélemény minden lehetséges eszközzel történô ellehetetlenítésére és margóra szorítására, mert ez valóban a megvetendô „nagypolitika" eszköztárába tartozik.
Piliscsabáért Egyesület

Hírek röviden

Gáspár Ferenc képviselô a 2001.09.21-i ülésen azt mondta: „Az a dolgunk, hogy a község lakosságával részletesen ismertessük azokat az elképzeléseket, amelyeket az önkormányzat, a testület elhatározott és szeretne végrehajtani. Legyen a lakosság kellô ismeret birtokában és az elkerülhetetlen népszavazáson ennek megfelelôen szavazzon, döntsön". Érdemes lett volna a tanácsára hallgatni.

Csíky Gábor képviselô, egyházügyi tanácsnok az elmúlt hetek során tett nyilvános nyilatkozataiban ismét hangoztatni kezdte az 1994-ben elfogadott fejlesztési koncepciót, és azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi faluvezetés azon munkálkodik, hogy Piliscsaba oktatási, kulturális és turisztikai centrummá váljon. Ezt igazolandó, egy egyházi forrásokból létrehozandó egyházi általános iskola felépítésének tervére hivatkozott, amely Iosephinum területén, a 10-es út mellett épülne fel. Az új, a már meglévô egyházi iskolák és óvodák bôvítését lehetôvé tevô általános iskola tervét csak üdvözölni lehet. Azonban ez nem mentesíti majd az önkormányzatot az állami iskolák fejlesztésének és újak felépítésének kötelezettsége alól.

Többen úgy hallották, hogy Deli Árpád képviselôt, a Településfejlesztési Bizottság elnökét „kitiltották a Polgármesteri Hivatalból". Ezt nehezen tehette volna meg bárki egy választott képviselôvel. Az viszont igaz, hogy a képviselô-testület október 5-i rendkívüli ülésén módosította a Szervezeti és Muködési Szabályzatát, és ennek során megszüntette a Településfejlesztési Bizottságot. Ettôl azonban még Deli Árpád és a bizottság többi tagja természetesen továbbra is tagja a képviselô-testületnek.

Az október 5-i rendkívüli ülésen a képviselô-testület határozott arról, hogy a jövôben az egyszeri kötelezô kötlezettségvállalás mértékérôl egyedi módon, külön-külön dönt majd a testület. Következtetések:
1. további belterületbe vonások várhatóak,
2. nem tervezhetô a bevétel, mert csak a késôbb megkötendô szerzôdés rögzíti a vállalás mértékét,
3. a külsô vállalkozóknak ez azt az üzenetet közvetíti, hogy nincs megszabva a mérték, tehát ügyes alkudozással elônyös poziciót nyerhet el,
4. eddig legalább a belterületbe vont telkenként fizetendô 150 ezer Ft biztos volt, innentôl kezdve semmi sem biztos.
Az ülésen egyedül Deli Árpád képviselô ragaszkodott a vállalás mértékének meghatározásához. Egébként a Településfejlesztési Bizottság korábban 1,5-3 millió közötti vállalás elfogadását javasolta. Talán ez volt az egyik ok, amiért megszüntették a bizottságot?

A képviselô-testület október 18-i ülésén kemény 5 millió forint felajánlást(?) fogadott el a „Pilis-Invest"-tôl, miután a szeptember 21-én megtartott ülésén elfogadta a Magdolna-völgyben tervezett Wienerberger lakótelepre vonatkozó szabályozási tervet és ezzel lehetôvé tette 60 új lakás megépítését. Hatalmas csúsztatásként az is elhangzott, hogy a vállalkozó fizeti a közvilágitást, az utakat, stb. Pontosan ezt vállalta a szerzôdésben, ezért dicsérgetni felesleges. A dicsérgetôk viszont elmulasztották a lehetôséget, hogy a fenti összegnél akár tízszer több bevételt érjenek el. Arra hivatkoztak, hogy most már késô lenne a megállapodást újra tárgyalni. Persze sokkal jobb lett volna, ha az események éppen fordított sorrendben következtek volna be. Az ésszeruség és a falu érdekeinek elôtérbe helyezése érdekében elôbb kellett volna megállapodni a kialkudható legmagasabb hozzájárulási összegben, hiszen a vállalkozó módosította az eredeti szerzôdést, amikor úgy döntött, hogy egy sporttelep helyett lakótelepet kíván létrehozni. A szabályozási tervet pedig csak sikeres alku után lett volna szabad elfogadni, nem elôtte.

Ezen az ülésen a képviselô-testület határozott arról is, hogy 2002. március 1-ig ki kell dolgozni Piliscsaba hosszú távú fejlesztési tervét. A testület bölcs döntése azután következett be, hogy Piliscsaba belterületét 84%-kal (az adat a Polgármester úrtól származik) „tervszerutlenül" már megnövelték 1997. és 2001. között. Kocsi után megy a ló - a mondás szerint.

A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal szeptember 25-én törvénysértônek mínôsítette a képviselô-testület 39/2001. (VI.18.) sz. határozatát, amellyel elfogadták az Épgépszolg Víz, Gáz, Központifutés-szerelô és Közmuépítô Kft.-vel kötendô megállapodást arról, hogy Piliscsaba lakóparki területein az ivóvíz-ellátás e Kft. kezébe kerüljön. A Közigazgatási Hivatal rámutatott, hogy a vízközmuvek vagy az állam tulajdonát képezik, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában állnak, mint a törzsvagyon tárgyai. Ebbôl eredôen a vízközmu hálózat nem képezheti magántulajdon tárgyát, és a település ivóvíz ellátása nem történhet magántulajdon keretében.

Kollár László, miután bíróságon támadta meg a népszavazási kérdéseket (a bíróság az észrevételét a Hosszú-réti Vállalkozók Egyesületének észrevételével együtt elutasította, és a kérdéseket helybenhagyta), a képviselô-tesület 2001.09.21-i ülésén minden áron a környezetvédelemmel foglalkozó népszavazási kérdés okafogyottságát igyekezett bizonygatni. Elô is terjesztette és el is fogadtatta a 10/1998. évi rendelet módosítására tett javaslatát, miszerint „a környezeti hatásvizsgálatra köteles, illetve hatásvizsgálatra kötelezhetô konkrét tevékenység engedélyezése elôtt képviselô-testületi jóváhagyás szükséges. A képviselô-testület dönt arról, hogy a jóváhagyáshoz közmeghallgatást vagy népszavazást tart. Tehát a kettô közül valamelyiket meg kell tartani." Csak mellesleg, a meglévô rendeleteket akkor változtatják meg, amikor éppen kedvük szottyan rá (mint ezen az ülésen is például).

Csíky Gábor ugyanezen az ülésen bejelentette, hogy megbízásból mini erômuvet szeretne építeni a Iosephineum területén kapcsolt energiaforrás telepítésével. (Ez környezeti hatástanulmányra kötelezhetô tevékenység. Vajon ez ügyben közmeghallgatásra vagy népszavazásra kerülne majd sor?) „Jelen esetben Piliscsabán egy olyan kapcsolt energiaforrás telepítésérôl van szó, ahol a napenergiának, a szélenergiának, a földenergiának és a szállított gázenergiának felhasználásával egy mini erômuvet építenénk", mondotta a képviselô. Arra a kérdésre, hogy az erômu gázt fog-e égetni, Csíky Gábor azt válaszolta: „nem lehet tudni". A képviselô azt is mondta, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park már hozzájárult elôzetesen a tervhez. Megkérdeztük a természetvédelmi hatóságot, ôk viszont azt állítják, hogy a mini erômuhöz hozzájárulást nem adtak ki. Az alternatív technika jó ötlet, igaz ugyan, hogy eddig még sehol nem sikerült üzembe helyezni ilyen kapcsolt létesítményt Magyarországon. Talán, mert rendkívül drága. A Széchenyi Tervben az alternatív energiaforrásokra kiírt jelenlegi pályázatokon mindössze 35 millió Ft nyerhetô el, ennek legalább tízszerese kell azonban egy ilyen mini erômuhöz is.

Ugyanezen az ülésen Csíky Gábor képviselô elôterjesztése alapján a képviselô-testület a helyi építési rendelet módosításával úgy döntött, hogy a Fényesligeten újabb telekalakítás nem engedélyezhetô, a területen melléképület nem létesíthetô. Történetesen Csíky Gábor 16/18-ad részben tulajdonosa a Fényesligeten lévô, 1592/2 hrsz.-ú teleknek a Csíky és Tsa Beruházás Szervezô Kft egyik tagjaként. Ha már ilyen sikerrel járta ki, hogy a szomszédságában újabb telkeket ne alakíthassanak ki, eljárhatna annak érdekében is, hogy Piliscsaba más területein se alakítsanak ki százával újabb és újabb telkeket.

Ugyanezen az ülésen hangzott el, hogy a testületnek oda kell hatnia, hogy az újonnan bevont területeknél, amelyek adófizetési kötelezettség alá esnek, minél hamarabb szert tegyen adóbevételre. A sok száz lakóparki telektulajdonos eddig nem fizetett egy peták adót sem? Pedig eddig azt mondták, a belterületbe vonások elsôdleges célja az, hogy megnöveljék a bevételeket az idetelepülôktôl beszedhetô adókkal.

Dr. Trznádel Gábor még 2000. novemberében javasolta egy testületi ülésen, hogy hozzanak létre egy harmadik körzeti rendelôt. Ehelyett a képviselô-testület 2001.09.21-én úgy döntött, hogy Dr. Csullag Jánosnak és Dr. Trznádel Gábornak kell ellátnia a Magdolna-völgy és a Garancsi részek lakóit is. Döntésük nyomán tovább nô az orvosok túlterheltsége és a várakozási idô a rendelôkben.

Tinnyén november 9-én népszavazási kezdeményezés indult a belterületi határok megtartására 2010-ig. A tinnyei képviselô-testület ennek hírére levette a napirendrôl a belterületbe vonásokkal kapcsolatos elképzelését, amely 80%-kal megnövelné a falu lakosainak számát. Így is dönthet egy testület.

A képviselôk személyesen felelnek döntéseikért

A Polgármester úr hangoztatni szokta, hogy a népszavazást kezdeményezôk súlyos kártérítési kötelezettséget varrnak az önkormányzat nyakába. Ezért „kellett" döntetni például a Garancslejtô térségrôl
szeptember 21-én, és nem megvárni ezzel a népszavazás eredményét. A témában elmélyült jogászi állásfoglalás született Dr. Fülöp Sándor és Dr. Kiss Csaba tollából, ôk a nemzetközi környezetvédô jogászok szövetségének (EMLA) tagjai. A tanulmányt eredetileg a törökbálinti helyzetre dolgozták ki, de annak kísérteties hasonlósága miatt engedélyezték, hogy Piliscsabán is közreadjuk. Itt részleteket közlünk belôle, teljes terjedelmében a honlapunkon olvasható, de kérésre el is küldjük. Írjanak vagy telefonáljanak.

A kártérítések alaptalanságáról

Az ügyben eddig a megkötött, illetôleg az önkormányzat határozatában elôirányzott szerzôdések alapján és az építési jog alapján merült föl esetleges jövôbeli kártérítési igény.
A kártérítés jogalapját kizártnak látjuk.
Mind az aláírt szerzôdések, mind az ezekre a szerzôdésekre vonatkozó önkormányzati határozat nyilvánvalóan súlyosan jogszabályellenesek. Mindenki számára egyértelmu, hogy az önkormányzat nem vállalhat elôzetesen kötelezettséget akár határozati, akár szerzôdéses formában arra, hogy a késôbbiekben egy sokrésztvevôs egyeztetési eljárás eredményeképpen meghatározott településrendezési terveket fog elfogadni. Ugyancsak egyértelmu, hogy a jegyzô, mint államigazgatási hatóság nevében sem vállalhat senki kötelezettséget arra nézve, hogy ô a késôbbiekben meghatározott telekalakítási ügyekben milyen határozatot fog hozni.
A jogszabályok alapvetô ismerete minden szerzôdô féltôl, vagy egyéb jogviszonyban résztvevô féltôl elvárható. Amennyiben tehát valaki a nyilvánvalóan semmis szerzôdések vagy a jogszabálysértô önkormányzati határozat alapján költségekbe verte magát és ilymódon kára keletkezett, azt senki másra nem háríthatja át. A Ptk. 6. §-ában meghatározott un. bíztatási kár akárcsak részben való megtérítését ugyanis a törvény szerint csak olyan jóhiszemu személy kérheti, akit önhibáján kívül ért károsodás. Azok, akik a késôbbi, kedvezô önkormányzati rendeleteket jogellenes szerzôdésekkel kívánják elôsegíteni vagy nyilvánvalóan törvénytelen önkormányzati határozatra hivatkozva követelik, jóhiszemunek semmiképpen sem tekintendôk.
Egy viszonylag jelentôs kárfajtáról külön kell szólnunk az önkormányzati határozattal kapcsolatosan. A határozat meghatározott beruházókat meghatározott tartalommal rendezési terv dokumentációk elkészítésére hívja fel. Mivel a határozat megszületésének idején mindkét fél tisztában volt azzal, hogy az elkészített dokumentációkkal kapcsolatban számtalan szakhatóság és a lakosság véleményét is be kell szerezni, senki sem vehette biztosra azt, hogy az elkészített dokumentációkból valóban elfogadott rendezési terv lesz, ahogyan azt számtalan hasonló esetben a gyakorlatban tapasztalhatjuk. A polgári jog nyelvére lefordítva, ez azt jelenti, hogy a dokumentációt a vállalkozók a saját kockázatukra készítették el.
Az ezzel kapcsolatos káruk egy részét is csupán akkor követelhetnék, ha az önkormányzat részérôl a határozatban lefektetett belterületbevonási szándék önkényes megváltozását észlelnék - errôl azonban az adott helyzetben nincs szó, a rendezési terv eltérô tartalommal való megalkotására az önkormányzat képviselôtestületén kívül álló okokból - helyi népszavazás alapján - kerülhet csak majd, esetlegesen sor.

Kártérítés az építési jog alapján

Az Épített környezet védelmérôl szóló törvény szerint:
„Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetôleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti elôírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebbôl a tulajdonosnak, haszonélvezônek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezôt kártalanítás illeti meg."
A jelen ügyben az önkormányzat képviselô-testülete kezdeményezte bizonyos ingatlanok belterületbe vonását. Ez a kezdeményezés jelentôs felháborodást váltott ki az abban anyagilag nem érdekelt (illetôleg ellenérdekelt, hisz a zöldterület fogyása miatt ingatlanjaik értékének csökkenésével számoló) lakosság és a környezetvédô szervezetek körében, sôt a kezdeményezésnek az egész ország sajtónyilvánosságában negatív híre kelt. Ennek megfelelôen helyi társadalmi szervezetek és magánszemélyek népszavazási eljárást kezdeményeztek a belterületbevonás megakadályozására, illetôleg korlátozására.
Az Önkormányzatokról szóló törvény alapján a helyi népszavazás eredménye kötelezô az önkormányzat kéviselô testülete számára.
Súlyos hibát követ el az önkormányzat képviselô-testülete, ha a népszavazás eredményének megszületése elôtt rövid idôvel a népszavazás kérdésében maga dönt. Elképzelhetô ugyanis, hogy az ingatlantulajdonosok a számukra kedvezô belterületbevonási határozat alapján akár néhány hetes kedvezményezettség után is, a népszavazás után máris jelentôs kártalanítási igénynyel léphetnek fel.
Ilyen esetekben a jegyzônek kötelessége felhívni a képviselôtestület tagjainak figyelmét arra, hogy döntésükkel ellehetlenítik az önkormányzat anyagi helyzetét és fel kell hívnia a testületet a döntés elhalasztására a népszavazás eredményének kihirdetésééig (a jegyzô ezt meg is tette a 2001.09.21-i ülésen, a szerk.). Azok a képviselôk, akik e felvilágosítás ellenére is ragaszkodnak a népszavazást megelôzô döntéshez, személyes felelôsséggel tartoznak ezért.

Büntetôjogi felelôsség

Az az önkormányzati képviselô, aki százmilliós nagyságrendu kártérítés veszélyének teszi ki az önkormányzatot, személyes felelôsséggel is tartozik. A Btk. 225. § szövege a következôképpen szól:
„Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan elônyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, buntettet követ el, és három évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô."
Az önkormányzati testületek tagja pedig hivatalos személy.
Jogtalan elôny lehet az, hogy egyes ingatlantulajdonosok nagymértéku ingatlanérték növekedéshez jutnak, anélkül, hogy ennek a tényleges településfejlesztési feltételei adottak lennének.
A büntetô jogszabályból fakadóan jogellenes az olyan magatartás, ami sérti a szóbanforgó buncselekmény jogi tárgyát. A Btk. kommentárja szerint „a buncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszeru muködésébe, valamint az állami szervekbe és a hivatalos személyekbe vetett bizalom."
Amennyiben az állampolgárok arról értesülnek, hogy az önkormányzati képviselôk nagykiterjedésu külterületi földeket vontak belterületbe,
- anélkül hogy erre akár a település tervszeru fejlesztése indokot adott volna,
- anélkül, hogy a községnek meglennének az erôforrásai arra, hogy az új belterületek infrastruktúráját kifejlessze,
- azzal együtt, hogy a községet körülvevô zöldfelületek drasztikus csökkenése a község vonzerejét és a már meglévô belterületi ingatlanok értékét csökkenti,
- azzal együtt, hogy a hirtelen megnövekvô építési ingatlan kínálat a már meglévô ingatlanok árát jelentôsen letöri,
- úgy, hogy több kimutatható esetben saját maguk, családtagjaik, rokonaik (rövid távon) közvetlenül érdekeltek a belterületbe-vonásban.
Mindez nagymértékben alkalmas a kommentárban említett bizalom megingatására, a szóbanforgó tevékenység tehát messzemenôen jogellenes. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a jogtalan elônyszerzés mellett a község számtalan nem nevesített lakosának és a községnek magának igen súlyos jogtalan hátrányokat is okoz a vizsgált cselekmény.
A hivatali helyzettel való viszszaélés tényállási eleme is megállapítható. Ezzel kapcsolatosan ugyancsak a kommentár szövegére utalunk: „A hivatali helyzettel egyébként az a hivatalos személy él vissza, aki ugyan a hatáskörébe utalt körben jár ugyan el, de jogait azok funkciójával ellentétesen gyakorolja." Az önkormányzati képviselô testületi pozíció funkciója az, hogy a választott tisztségviselôk az egész közösség javát szem elôtt tartva, annak gyarapodása és jóléte érdekében tevékenykedjék, nem pedig az, hogy egyéni vagy szuk csoportérdekeket érvényesítve százmilliós nagyságrendu károkat okozzanak az önkormányzatnak és a községnek, illetôleg a környezetének.



vissza a főoldalra