2001. december
Választási Hírlevél



Cukorspárgán himbálózó demokrácia
Szerkezeti terv csempészek

Azt mondják, ma Magyarországon is információs társadalomban élünk. Szinte minden háztartásban van tv, rádió, járnak az újságok. Piliscsabán is van PTV és van Piliscsabai Polgár. A hivatal ügyrendje szerint a község jelentôs ügyeit érintô döntésekrôl az érdeklôdôk azonban a minden postaládába eljutó közéleti havilap helyett, a Községháza hirdetôtáblájáról és/vagy a PTV szukszavú hirdetményébôl értesülhetnek. Ez a „szokásos mód" - mondják a hivatalban.
Ez a mód jellemzi a döntéshozók és a hivatalvezetôk szándékát is. Elbújni, nem beszélni róla, nem kérdezni. Csak úgy, elegánsan, egy darab cukorspárgával kifüggeszteni az „ügyet" a falra... Ez történt a belterületbe vonások ügyével is. Mi hiányzott e szándék mögül?
A NYÍLTSÁG, AZ ÔSZINTESÉG ÉS A SZÉLESKÖRU EGYEZTETÉS IGÉNYE.
Egy nyílt társadalmat, egy demokratikus közösséget ugyanis ez jellemez. Vajon hány civil szervezet értesült a kôkori módszerrel kifüggesztett hírrôl, hányan vizslatták a képernyôt, hogy találjanak valamit? Ha végigkérdeznék a civil szervezeteket, döbbenetes lenne az adat. Miért nem levélben kereste meg az önkormányzat ôket? Miért nem kért így véleményt? S vajon a Piliscsaba Klotildliget Községszépítô Egyesület elsô embere, aki egyben a polgármester is, miért nem hívott össze taggyulést a tagok kérésére sem? Netán itt valakik félnek a más véleményétôl, a más véleménytôl?
A települészerkezeti terv módosítását csempészgették, titkolgatták, aztán viharos gyorsasággal elfogadták. Fittyet hánytak a civil szervezetek észrevételeire. Fittyet hánytak a eredményes népszavazás következményeire, melyre a jegyzô hívta fel a figyelmüket. Nyugodtak voltak, mert ôk megfityegtették a terveket a cukorspárgán. Nos, manapság ilyen himbálózó fajta a demokrácia Piliscsabán. A népszavazás azonban visszaállíthatja a demokrácia tekintélyét. Visszaadhatjaa község jövôjébe vetett hitünket, hogy érdemes együtt meghatározott célért cselekednünk, jelen esetben a bennünket körülvevô táj védelméért. S ha a község egyes felelôs vezetôi elôtt egy eredményes népszavazás elhúzza a valódi demokrácia mézesmadzagját, talán kedvet kapnak hozzá…
Kiss Antal

2 igen - hűség tíz évre

A két igenes, eredményes népszavazással Piliscsaba huségét fejezné ki elôdeink által megóvott tájhoz, közös, felbecsülhetetlen értéku vidékünkhöz. Ez a tíz év elégséges idô ahhoz, hogy betelepüljenek a még üres ipari területek, hogy benépesüljenek a már kijelölt lakóterületek.
Tíz év a világtörténelemben szusszanásnyi idô. Talán fellélegezhet a táj, a Sumlin is Sumlin maradhat, s mi megfontolt döntést hozhatunk azután, s talán elkészül addigra egy tíz éve késlekedô településfejlesztési koncepció is.
A népszavazás tehát rólunk szól, a község jövôje érdekében.
Könczey Réka

Miért dobunk ki 1 milliót a népszavazásra?
avagy hogyan nyerünk kétezer milliót egy milliós befektetéssel?

Piliscsabán manapság már azt is nyereségként kell elkönyvelni, ha nem veszítünk el valamit. Ezért fontos a népszavazás, ami ugyan pénzbe kerül, de legalább tíz esztendeig nem ró indokolatlanul nagy terheket a községre.
A legutóbbi lakossági fórumon elhangzott, hogy meglévô belsô útjaink felújítására kb. 800-1000 millió forintra lenne szükség. Erre nincs fedezet, nem beszélve más irányú fejlesztésekrôl - óvoda, iskola, orvosi rendelô. Korszerusítések, bôvítések, esetleges újjáépítések is több száz milliós nagyságrendet jelentenek! A sikeres népszavazás lehetôvé teszi a már kialakult helyzetbôl adódó fejlesztési kötelezettségek felmérését, kezelését és ésszeru ütemezését.
Ne feledjük, Piliscsabán az elmúlt évtizedben nem fejlôdés, hanem növekedés ment végbe. A kettô pedig nem ugyanaz. A növekedés megalapozott anyagi háttér nélkül éppen a fejlôdés ellen hat! Piliscsabának fejlôdnie, gyarapodnia kell, nem pedig terjeszkednie a bizonytalanságba, a felméretlen, ismertelen költségek irányába. A népszavazásra költeni valójában ésszeru takarékosság. László Erika

PILISCSABA KÜLTERÜLETI TULAJDONOSI TOPLISTA
Készült a területnagyságok összegét figyelembevéve, a Földhivatal mindenki számára nyilvános adatbázisa alapján
Reményi István (Solymár) kb. 46.2 ha
Kimberger Ferenc és érdekköre kb. 36 ha
Vasziljevics Gyôzô Tamás és érdekköre kb. 14 ha
Tallér család és érdekkörük (Solymár, Budapest, Sátoraljaújhely, Szigetszentmiklós) kb. 12.1 ha
Mészáros Károly (Törökszentmiklós) kb. 10 ha
Murvai J. (Budapest) kb. 6.8 ha
Nyári Gy. (Budapest és tsai Pomáz) kb. 5.9 ha
Scheck V. kb. 4.1 ha
Tagscherer család (Pilisvörösvár) kb. 4 ha
Kupa László és dr. Szabados Péter (Bp.) kb. 4 ha
Grôsz J./ Schlichthuber M. kb. 3.8 ha
Turcsán család (Budapest) kb. 3.5 ha
Gönci J. (Budapest) kb. 2.9 ha
Kapitány Géza (Budapest) kb. 2.6 ha
Kanyicska család és tsai (Budapest, Tinynye, Verseg, Piliscsév, Aszód) kb. 2.5 ha
Erdélyi Zsombor (Budakeszi) kb. 2.4 ha
Burger György (Budapest) és Kovács Béla kb. 2.3 ha
Nyírô Kné (Pilisvörösvár) kb. 1.7 ha
Hagyó Miklós (Jászberény) kb. 1.7 ha
Verebély Gyné (Budapest) 1.5 ha
Hancsics György (Budapest) kb.1.3 ha
Kiss T. (Pomáz) kb. 1.3 ha
Kádár K. és tsai (Pécel) kb. 1.2 ha
Olasz Lajos (Budapest) kb. 1.1 ha
Szalaknai Mária (Solymár) kb. 1 ha

Érintett képviselôk vagy családtagjaik:
Kollár Ágnes (kb. 2.3 ha)
Móczár Ferenc (kb. 1.2 ha)
Bélik Márton (kb. 1.2 ha)
Knyazovics Imre (kb. 2.3 ha)
Szucs Imre (0.7 ha)
Gáspár Fné és Zsolt (kb. 1 ha)


Kik mondják majd, hogy ne menjen el szavazni?

Azok, akik félnek a lakosság véleményétôl. Akik a piliscsabaiak feje fölött akarják eldönteni a település sorsát a saját érdekeik szerint, az itt lakók kárára! Nem olyan bonyolult szakmai kérdésekrôl van szó, amibe Ön ne tudna beleszólni!
Valótlan vádak, általunk soha ki nem mondott kijelentések hangzanak majd el, mert valódi érveket nem tudnak az esztelen növekedés mellé állítani.
Figyelje meg: a vállalkozók szuk érdekkörét képviselôk nyilatkoznak majd. Az érveinkre, számításainkra, gondolatainkra, aggódásunkra és a szakérôi véleményekre nem érvekkel, hanem sárdobálással válaszolnak.
Gondolja meg: kinek az érdeke volt elfogadni a szerkezeti terv módosítását a népszavazás elôtt, a falu jövôjét veszélyeztetve?
Az Ön döntésén múlik....

Állami vezetôk a gazdasági számításokról

Egyesületünk az elôzô lapszámban közölt Gazdasági Jelentést a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési ügyekkel megbízott helyettes államtitkárának, Szegvári Péternek, és a Parlament Területfejlesztési Bizottság elnökének, Balsay Istvánnak is elküldte. A két szakértô egybehangzóan reálisnak ítélte meg az abban szereplô adatokat, néhány helyen azonban alulbecsültnek találta a kiadási oldalt. Lehet, hogy a belterületbe vonás még többe kerül, mint gondoltuk?

HÍREK RÖVIDEN

Az egyik önkormányzati fenntartású óvodában a december 3-i szülôi értekezleten a következô hangzott el: „ Az Önkormányzat a közüzemi díjak és bérek kifizetésén túl beszüntette a kifizetéseket. Nem járul hozzáa gyerekek decemberi megajándékozásához, a sürgetô javítási költségekhez sem, mert az idén a telekértékesítésekbôl nem volt elég bevétele az Önkormányzatnak." Lehet, hogy a szülôket így hangolják a népszavazás ellen, és gerjesztik a további belterületbevonási igényt? De érdemes tovább is gondolni ezt. Vajon a kötelezô, költségvetésben biztosított közintézményi pénzkeretek visszatartása nem minôsül zsarolásának és hangulatkeltésnek? Ha ilyen rossz a helyzet, miért tettek elôterjesztést a polgármester 14. havi bérének (kb. 260.000 Ft) kifizetésére a novemberi képviselô-testületi ülésen? A javaslatot egyébként leszavazták, de nem a pénzhiányra, hanem arra hivatkozva, hogy a jelenlegi helyzetben ez nem mutatna jól.
Pilisi Civil Fórum néven új szervezet alakult a Pisliscsabáért Egyesület kezdeményezésére. Tizenkét település civil környezetvédelmi egyesületei fogtak össze december elején. A pilisi régióra mind nagyobb nyomás nehezedik az itt letelepülni szándékozó, a környezet károsodását elôidézô cégek részérôl, s egyre több a lakópark is. A szervezet megítélése szerint mindez veszélyezteti a vidék természeti értékeit, a növényvilágát, a föld alatti ivóvíz-bázist. A környék infrastruktúrája egyelôre fejletlen ilyen nagy arányú beruházásoknak a befogadására. Az új szervezet alapítói úgy ítélik meg, hogy a közös fellépés eredményesebb lehet. A szervezôdés politikamentes, de a civil fórum a parlamenti pártokat arra buzdítja, hogy az Országgyulés mielôbb fogadja el a budapesti agglomeráció rendezési tervét. Egyértelmu, világos jogszabályok nélkül ugyanis a fôváros környéki településeket a túlméretezettség, a környezetet az itt fellelhetô értékek károsodásának veszélye fenyegeti. (MTI nyomán)
Zsámbékon novemberben közmeghallgatást tartott az Önkormányzat. A közmeghallgatás falufórummá alakult. Egy külföldi beruházó cég 400-450 lakásos „ökofalu"-t akar építeni, és felajánlotta a vízimalom és környékének ingyenes rendbehozatalát úgy, hogy lehetôséget kap egy halastó és egy szálloda építésére. Zsámbéknak nincs elfogadott rendezési terve. A beruházással érintett területen kb. 70 telektulajdonos érintett, 6 millió forintos telek-vételárakat emlegetnek a zsámbékiak. A fórumon elhangzott vélemények alapján a lakosság nem támogatta az „ökofalu"-t, és a beruházó visszavonult.
Eladó a Klotildligeti Plébánia. Csíky Gábor szerint öregek otthona létesülne. A hírek szerint Csíky Gábor felbecsültette, és a piaci értékét 35 millió Ft-ban állapították meg. A faluban az a szóbeszéd is járja, hogy Nagybaczoni Béla alpolgármester is a vevôjelöltek között van, ô állítólag 32 milliót Ft-ot ajánlott. Az egyházközségi képviselôtestület más értékbecslôt meghallgatva 50-60 millió Ft-os értékrôl is tárgyalt. Nyilván az egyházközségnek nagy szüksége lenne a 18-28 millió Ft árkülönbözetre is. Az egyházközség mindenesetre szakértôt kért fel.
A 4200 lelkes Szôdligeten az Önkormányzat saját telkén lakóparkot akart létesíteni 1997-ben. A helyi környezetvédôk és a lakosság egy része tiltakozott ez ellen, aláírásgyujtésbe kezdtek. Nem gyult össze elegendô aláírás a népszavazás kötelezô elrendeléséhez. Ám a nagy aláírásszámra tekintettel az Igazgatási és Jogi Bizottság javaslatára a Képviselô-testület mégis kiírta a népszavazást. A népszavazás eredménytelen volt, de a szavazatok többsége NEM-et mondott a lakóparkra. A képviselô-testület e véleményt tiszteletben tartotta és úgy döntött, hogy nem építi meg a lakóparkot. Majd egy befektetôvel szerzôdve akart az Önkormányzat lakóparkosítani úgy, hogy cserébe több km utat készített volna el a befektetô. A befektetô halogató magatartása miatt a testületen belül is huzavona alakult ki a követendô önkormányzati magatartással kapcsolatban. Végül a testület is és a Polgármester is úgy döntöttek közösen, hogy feloszlatják magukat. A befektetôvel kötött szerzôdés az új testület felállását követôen közjegyzôi okirat alapján megszunt. Jelenleg egy másik befektetôvel már elôrehaladt lakóparképítés folyik, 110 lakással. Az így bekövetkezô létszámbôvülést (kb. 20%) még elbírja Szôdliget infrastruktúrája. További terhelést nem akar sem a testület, sem a lakosság. A testület és a lakosság kapcsolatát a közpénzekkel való elszámolás nyíltsága révén a bizalom és a korrektség jellemzi. Lehet így is...

Mi lesz veled Piliscsaba?

„Magyarország fovárosát ostromgyurube fogta az ingatlanspekuláció. Budapestet és környékét sorra fosztják meg maradék zöldterületeitol..." olvasható a Védegylet földnapi kiáltványában. Valóban, Budapest lakosságának száma fokozatosan csökken, ezzel egyidejuleg a fováros környéki települések területe és lakosságának száma folyamatosan emelkedik. Ez a folyamat az elmúlt két-három év során rendkívüli mértékben felgyorsult. Gyáltól Piliscsabáig ugyanazokkal a jelenségekkel találkozhatunk a fováros körül:
külterületeket, mezogazdasági muvelési ágba tartozó földeket minosítenek át lakó- vagy ipari szolgáltató övezetté,
nagyforgalmú kereskedelmi központok és ipari üzemek épülnek,
lakóparkok jönnek létre, melyekkel szemben a régi faluközpontok lemaradnak,
a hagyományos faluszerkezet felbomlik,
komoly közlekedési problémák alakulnak ki.
E növekedés elonyét azok a települések tudják megragadni, amelyek jó közlekedési adottságaik miatt nagy multinacionális vállalatokat tudnak letelepíteni és a tolük származó adóbevétel fedezetet teremthet a szükséges fejlesztésekhez. Az elveszített nyugodt, tiszta, egészséges környezetért azonban ez sem kárpótol. Az autópálya kapcsolattal nem rendelkezo települések esetében az ingatlanbefektetok érdekeit kiszolgáló önkormányzatok várakozása általában nem teljesül. Adóbevetéleik csak lassan emelkednek és sohasem teremtik meg az elmaradott faluközpontok fejlesztésének a fedezetét.
A történet mindenütt a kárpótlással kezdodik. Ekkor a régi tulajdonosok vagy leszármazottaik egy-egy település külterületi földjeihez jutottak. Már a kárpótlás kezdeténél megjelentek a spekulánsok. Ôk szinte fillérekért vásárolták fel a kiszolgáltatott kispénzu tulajdonosoktól földjeiket. A felvásárlások révén egy-egy személy vagy cég nagyobb földterületekhez jutott. Ez akkor válik számukra igazi haszonná, ha azt lakó- vagy ipari célokra alkalmas területként tudják értékesíteni. Ennek feltétele, hogy a helyi önkormányzatok a földeket belterületté nyilvánítsák, melyekre már építési engedély adható ki. A gazdag földtulajdonosok ennek érdekében nyomást gyakorolnak az önkormányzatokra. Eszközeik között gyakran szerepel a képviselok különbözo módon való megvesztegetése is. Sok településen maguk a képviselok is ilyen földtulajdonnal rendelkeznek. Ezért az o érdekük találkozik a spekulánsokéval.

Mi történt Piliscsabán?

Piliscsaba belterületének növekedése a '90-es évek végén gyorsult fel. Az önkormányzati testület meghatározó személyiségei - akik saját maguk is földtulajdonokkal rendelkeznek a község külterületein - évrol évre pénzhiányra hivatkozva javasolták az újabb belterületbe vonásokat. Azt mondták, hogy a község így azonnali bevételhez jut a beruházó vállalkozóktól, valamint telkeket is kap a parcellázott területeken, melyeket késobb magas áron értékesíthet.
E javaslatok mögött azonban minden esetben a vállalkozói érdek állt. A vállakozók, kihasználva a fováros körüli zöldövezeti telkek iránti megnövekedett igényt, valamint a község anyagilag kiszolgáltatott helyzetét, igyekezett minél gyorsabban haszonra szert tenni.
Településfejlesztési koncepció hiányában fel sem merült, hogy ezt a valós igényt kihasználva a község vezetése elébe is mehetne a folyamatnak. Piliscsaba természeti és kulturális adottságai révén sokkal kedvezobb alkupozícióban van, semmint hogy pusztán az átmeneti költségvetési hiány áthidalására hivatkozva átgondolatlanul kielégítse a vállalkozók igényeit.

A külterületi földek belterületté minosítését soha nem elozte meg annak a megfontolása, hogy ezen új területek benépesülése milyen következményekkel jár majd. Nem készültek számítások arra vonatkozóan, hogy a megnövekedo lakosság számára szükséges óvodai, iskolai férohelyek létesítése és fenntartása, az egészségügyi ellátás bovítése, az úthálózat fejlesztése, a közvilágítás korszerusítése, a közlekedés megoldása milyen költségekkel jár. Az újonnan kialakított lakóparkok területére beköltözokkel az elkövetkezo 5-7 évben körülbelül 4000 fovel fog gyarapodni Piliscsaba lakossága, vagyis eléri a tízezret. Könnyen kiszámítható, hogy mennyi óvodai, iskolai férohelyre, új orvosi rendelore, stb. lesz szükség, és ezek mennyibol építhetok meg és tarthatók fenn.
Éles különbség mutatkozik az újonnan kialakított lakóterületek és a régi falu közmuellátottsága között. Az új településrészek nem a hagyományos faluközpont köré szervezodnek. Lakóik csak átutazók lesznek saját községükben. Az ingázással kapcsolatos közlekedési gondok, állandosuló dugók mindenkit egyformán érintenek.

Népszavazás civil kezdeményezésre

A Piliscsabáért Egyesület által kezdeményezett népszavazás pánikszeru intézkedésekre sarkallta az önkormányzati testület meghatározó tagjait. Gyorsan döntöttek újabb jelentos területek belterületbe vonásáról. Megszüntették a településfejlesztési bizottságot. Ennek egyetlen célja a bizottság népszavazás párti elnökének ellehetetlenítése volt.
E képviselok cinizmusát látványosan mutatja, hogy a népszavazás idopontját december 23-ra, aranyvasárnapra tuzték ki.
A népszavazás sikere nem csak Piliscsaba további túlzott területi növekedését, természeti környezetének beépülését állítja le, hanem a helyi lakosság közügyekért felelos magatartását is jól példázza.
Csonka András
a Védegylet (országos környezetvédelmi egyesület) fôtitkára

Álomvölgy, Garancstetô, Garancsliget, Magdolna-völgy építkezhet
A rémhírterjesztés része, hogy azt állítják, az Álomvölgyben, a Garancstetôn, Garancsligeten, a Magdolna-völgyben nem lehet majd építkezni, ha a népszavazás sikeres lesz. Tény azonban, hogy ezeket, tehát az 1999. március 26-án belterületbe vont részeket, nem érinti a népszavazás, ott semmi akadálya nem lesz az építkezésnek. A népszavazással az újabb parcellázásokat, a Garancslejtô, a Sumlin és a Szállás 10-es út menti részének beépítését lehet megakadályozni. A parcellázás erôltetett ütemben folyik az Álomvölgytôl északnyugatra fekvô mezôgazdasági területeken. Ezen területek beépülését lehet megakadályozni.
Erre való a népszavazás.

Maradhat-e Piliscsaba „Boldog Liget"?

Piliscsaba község honlapján a bevezetôben többek között ez olvasható: „Piliscsaba község Pest megye északnyugati részén, Budapest határától 14 km-re a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben fekszik. A rómaiak az "Ad lucum felicem" (Boldog-liget) nevet adták az erdôs hegyoldalakkal körülvett szép helynek."
A Piliscsabai Polgár 2000. márciusi számában Csiky Balázs cikkében ezt írja: „Érdemes megfigyelnünk a falu lélekszámának alakulását a XVIII. század végétôl. Az 1780-as években 1075 fô, 1828-ban és 1851-ben 1218 fô, az 1870-es években 1375 fô. Kétszáz év alatt a lakosság 300 fôvel nôtt..."
Piliscsabán jelenleg 5677 fô él. A növekedés az 1870 és 1997 között eltelt 128 évben 4302 fô. Ez évi kb. 34 fô. Viszont az 1998-2001 között eltelt mindössze három évben belterületbe vont új telkek 4000 fô letelepedését teszik lehetôvé néhány éven belül!
A hihetetlen méretu növekedést, a zöld területek felparcellázását azonban, a korábbi idôkkel szemben, nem az ide letelepedni vágyók igénye követelte meg. Ezt egy szuk vállalkozói csoport erôlteti, hisz ôk rendelik meg az óriásplakátokat, a rádió és televízió hirdetéseket. Ôk hirdetnek akciós telekvásárlási lehetôséget. Az ô óriásplakátjuk hirdeti, hogy „e táj eladó"! Ebbôl is látszik, hogy ez a táj, amely a mi otthonunk, nekik nem több, mint hasznot hozó árucikk.
A „táj eladásából" származó busás hasznot is ôk teszik zsebre, azután utánuk az özönvíz.
Az esztelen növekedés árát pedig a falunak kell majd megfizetni, évrôl évre.
-le-

Hang Piliscsabáért
a népszavazási telefon üzenete
Endresz György vagyok. Talán személyesen is ismerjük egymást, hisz én itt születtem Piliscsabán, immár 50 éve. A családom kb. 250 éve települt ide.
Amit, hall az egy rögzített üzenet!
Amirôl szólnék:
- Piliscsabán mértéktelenül terjednek a lakóparkok, nô a forgalom, elfogy a szép környezetünk.
- Az önkormányzat ellenôrizetlenül újabb és újabb földterületeket vont belterületbe!
Ezért merült fel a népszavazás gondolata.
Ezért javasoltam, hogy a község jövôjérôl döntsön a nép!
Az önkormányzat december 23-ra, aranyvasárnapra tuzte ki a népszavazást - bízva annak sikertelenségében.
Tisztelettel kérem, tegye le voksát a falu jövôje mellett és szavazzon két igennel!
Félreértés ne essék, szó sincs kártérítési kötelezettségrôl és a falu nehéz gazdasági helyzetére is van megoldás.
Az ünnepi készülôdés közepette szánjon néhány percet arra, hogy a következô 10 évben községünk szépen, mértékkel fejlôdjön.
Kérem jöjjön el szavazni
- a tiszta közéletért,
- a tiszta környezetért,
- a falu jövôjéért!
Adjuk ezt az ajándékot gyermekeinknek, unokáinknak.
Nehogy éppen az Ön szavazata hiányozzon!
Viszontlátásra december 23-án, a népszavazáson.

KÉTIGENES NAGYGYŰLÉS
2001. december 21.-én, pénteken, 18.30 órakor
Mezôgazdasági Szakiskola Nagytermében, József A. u. 2.
Mindenkit szeretettel várunk!


vissza a főoldalra