2006febr

2006. február

Jelen számunk tartalmából:
Hírek a Magdolna völgyből
Nem történt okairathamisítás
Viharos érzelmek az Esztergomi kórház körül
Felfüggesztették a Műszaki Iroda vezetőjét, távozott a jegyző
A Natura 2000 területek továbbra is védettek
Döbörög a kampány: az Élet menedéke projekt a tények tükrében.
Összeállítás a tervekről és az uniós projektek elvásárairól
Sajtószemle: a 10-es útról, a kudarcba fulladt vörösvári tüntetésről és a Pilisvörösvári veszélyes anyag raktárról

Felhívás!
A Piliscsabáért Egyesület erdélyi kirándulást szervez március 12 –16. között a háromszéki Kézdiszárazpatakra. A buszköltséget az egyesület fizeti, a szállást családoknál tervezzük. A résztvevők költsége a napi önellátás, valamint a vendéglátó családok megajándékozása.
A tervezett program a következő:
Március 12-én
9.00-kor indulás Piliscsabáról, érkezés Magyarvalkóra délután kb. 15.00 órakor. Szállás családoknál. Magyarvalkó kalotaszegi falu, itt található Erdély egyik legrégebbi, muvészeti szempontból is nagyon értékes, 1261-ben épült temploma.
Március 13-án
7.00 órakor indulás Gernyeszegre, szoboravatás. Ittszületett Bethlen István gróf 1874-ben. A helység Marosvásárhely és Szászrégen között található. A kézdiszárazpatakiak bemutatkozása Piliscsabán 2005. októberében az aktív európai állampolgárság jegyében szervezett Testvérvárosi Kapcsolatok ünnepségén
Március 13-án
12.00 órakor indulás Kézdiszárazpatakra, a Kászonpatak völgyébe. Érkezés kb. 16–17 óra között. Szállás 13-án és 14-én éjjel családoknál. Március 14-én
Partnerségi megállapodás aláírása (amennyiben a képviselő-testület ezt addig jóváhagyja). Délután ünnepség a faluban.
Március 15-én
Koszorúzás a Nyergestetőn, majd indulás haza. Érkezés Piliscsabára 16-án hajnalban. Mindazok, akik szívesen csatlakoznának a programhoz, részvételi szándékukat jelezzék Vargha Zsófiánál március 5-ig. Előnyt élveznek azok akik októberben vendégül látták a kézdiszárazpatakiakat. jelentkezés telefonon: 06 30-411-7772, e-mailben: zsofia.vargha@axelero.hu

A kézdiszárazpatakiak bemutatkozása Piliscsabán 2005. októberében az aktív európai állampolgárság jegyében szervezett Testvérvárosi Kapcsolatok ünnepségén

Itáliai utazás
A Piliscsabáért Egyesület június 1–5. között látogatást szervez az olaszországi Cherasco városába, melyen falunkból 46 fő vesz majd részt. Közöttük lesznek magyar és cigány tánccsoportok, előadó és alkotóművészek, az önkormányzati intézmények vezetői, a polgármester, egyházi személyiség és két tolmács. Az útiköltséget a Piliscsabáért Egyesület fedezi. A csoport tagjai megismerkedhetnek az ottani intézményekkel, megbeszélést folytatnak a lehetséges közös pályázatokról és az együttmuködésről. Koncert, kiállítás, táncbemutató és utcabál jellegű táncház tarkítja majd a programot. Hazatérés elott a résztvevők egy napos városnézésre mennek Torinóba.

Köszönet a Gyermekétkeztetési Alapítványnak
A Napsugár Óvoda megpályázta a Gyermekétkeztetési Alapítvány karácsonyi élelmiszercsomag akcióját. A pályázaton öt csomagot nyert az intézmény, melyet az óvodába járó hátrányos helyzetű gyermekek családjai között osztottak szét még december 14-én, az átvétel napján. A családok nagy örömmel vették át a 25 kgos élelmiszercsomagokat.

Új nyitvatartási rend a gyógyszertárban
Nagy örömünkre a piliscsabai gyógyszertár tavaly év vége óta hosszabb nyitvatartással üzemel és már szombaton is nyitva tart. Az új nyitvatartási rend a következo:
hétfő 8–17
kedd 8–18
szerda 8–18
csütörtök 8–17
Péntek 8–17
Szombat 8–12

Felújítják a Bécsi utat a Vörösvári út és Budapest határa között – még nagyobb dúgók várhatók
Az áprilistól júniusig terjedő időszakban újabb közmunkák indulnak be a fővárosban. A budapesti útfelújítások harmadik ütemében, 2006. július 1-jén olyan nagy forgalmú utak felújítása is megkezdődik, amelyek a legjelentősebb forgalomkorlátozással járnak. Ekkor kezdik meg a Bécsi út Vörösvári út és Budapest határa közötti szakaszának felújítását. Az útfelújítással egy időben a közműveket is felújítják. Szeptember 1-ig a tervek szerint ez az ütem befejeződik. (Forrás: Budapest Főváros Fopolgármesteri Hivatal Sajtóirodája, 2006. február 9.)

Több Desiro a Budapest-Esztergom vasútvonalon
2006-ban érezhetoen javulni fog az elovárosi közlekedési szolgáltatás színvonala. Az elővárosi közlekedés fejlesztésének meghatározó feltétele a járműállomány korszerűsítése. A Budapest-Esztergomi elővárosi vonalon 2006. januártól már 23 Desiro vonat közlekedik. Az első tizenhárom Desiro mintegy két éve állt forgalomba, ez idő alatt az utasforgalom 22 százalékkal nőtt az esztergomi vonalon. (Forrás: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája, 2006. február 9.)

Kollégium a Magdolna-völgyben?
Háromszáz egyetemi hallgatót befogadó kollégium felépítésének tervével kereste meg egy vállalkozói csoport az Önkormányzatot. A megvalósításban részt vevő céget tavaly novemberben alapították 3 millió forintos alaptőkével. A koedukált kollégium házirendje kevésbé volna szigorú, mint általában, így a hallgatók akkor járhatnának haza, amikor csak akarnak. A kollégiumi elhelyezés kétszemélyes fürdőszobával ellátott szobában fejenként havi 15 ezer forintba kerülne és a hallgatókat ingyenes buszjárattal szállítanák a Pázmány Péter Egyetemre. A 4000 m2 össz alapterületű kollégiumot a tavak közelében fekvő, jelenleg közpark besorolású, magántulajdonban lévő ingatlanon tervezik megépíteni, méghozzá már ez év során. Ahhoz azonban, hogy a terv megvalósulhasson, szerkezeti és szabályozási terv módosításra volna szükség. Ha a terv minden érdekelt fél – belelértve az ottani lakosokat is – támogatását élvezi, a szerkezeti és szabályozási terv módosításához a szakértők véleménye szerint is legkevesebb egy évre van szükség. Ezen felül egy megvalósíthatósági tanulmány is segíthetné annak kimutatását, hogy miért érné ez meg az önkormányzatnak és a falunak anyagilag.

Sport és Wellness Centrum a Magdolna-völgyben?
Ugyanaz a vállalkozói csoport az Önkormányzat tulajdonában álló magdolna-völgyi intézményi területen sportcentrum létrehozására is javaslatot tett. A javaslat szerint a 350 millió forintos beruházás két ütemből állna, az elsőben 100 milló forintért létrehoznának egy füves futballpályát, egy edzőpályát, egy öltözőépületet, benne kondícionáló teremmel, valamint egy parkolót. A második ütemben 250 millió forint értékben létrehoznának hat darab teniszpályát, két kispályás futballpályát, egy úszómedencét, gyermekmedencét, két darab kosárlabda pályát (télen ez korcsolypálya lehetne) és egy ligetes pihenőparkot, valamint hat darab squash pályát, belső melegvizes medencét, szaunát és egy konferenciateremként is használható helyiséget, továbbá öltözőket. A második ütemben, a beruházók javaslata szerint, az Önkormányzat a tulajdonát képező 55911 m2 (öt és fél hektár, becsült értéke kb. 550 millió forint) ingatlan felének tulajdonjogát térítésmentesen átadná a beruházóknak. Egyszerű számítás szerint az Önkormányzat kb. 270 milló forintnyi értékű ingatlanrészt adna át a beruházóknak, amelyért valójában nem kapna semmit. Szakértői vélemény szerint a megoldás az lenne, ha az Önkormányzat tartós bérletbe adná a területet méltányos összegért, hogy a beruházókat segítse, de semmiképpen nem mondhat le a terület feletti tulajdonjogáról és azt nem herdálhatja el.

Egymást kiütő fejlesztési elképzelések?
Piliscsaba Önkormányzata előtt két merész fejlesztési elképzelés is van jelenleg, egy a Iosephinum (lásd 3. old.), egy a Magdolna-völgy területét érinti. A ketto részben átfedi egymást, hiszen mindkettőben szerepel kollégiumok és sportpályák felépítése. Kérdés, hogy ez hosszú távon mennyiben befolyásolná a résztvevők üzleti elképzeléseit és bevételi reményeit, valamint, hogy mi haszna származna anyagilag a falunak és az önkormányzatnak mindebből.

Leválna a Magdolna-völgy?
A Magdolna-völgy önálló településsé válása érdekében rendezendő népszavazással kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítésére második nekifutásra sem kerülhetett sor. Mint ismeretes, a népszavazási kérdést eloször tavaly novemberben nyújották be a jegyzőhöz, aki azt akkor – a későbbi bírósági állásfoglalás szerint szabálytalanul – hitelesítette. Az ügyben eljáró bíróság a kérdést túl általánosnak, ezért a terület határainak pontos meghatározásához alkalmatlannak tartotta. A második alkalommal benyújtott kérdésben felsorolt helyszínrajzi számokkal kapcsolatos, hitelesített földhivatali anyag nem érkezett be a 15 napos határidőn belül, így ezek valódisága nem volt ellenorizhető, ezért a hitelesítésre sem kerülhetett sor. A témával kapcsolatos határozatot piliscsaba honlapján (www.piliscsaba.hu) olvashatják, ha kinyitják az Önkormányzat nevű fült és ott a „Hírek első kézből”-re kattintanak.

A Magdolna-völgy kronológiája
1998. ősz
Tallér Károly magánszemélyként megvásárol mintegy 96 hektárt a Szállás területén, ahol igényes lakóparkot szándékozik létrehozni. Vállalja, hogy megépíti az összes közművet (víz, gáz, csatorna), a felszíni vízelvezetést, az elektromos hálózatot, térvilágítást, az utakat, járdákat. Vállalja, hogy a felsoroltakat (az elektromos hálózat kivétével, amely az ELMU tulajdonába kerül) a műszaki átadás-átvétel időpontjában ingyen és bérmentve átadja az önkormányzat tulajdonába.
1999
A szerkezeti terv alapján márciusban a Szállás területét belterületbe vonják és elkészül a Licskai Imre jegyzo és Kasza Péter polgármester által szignált szabályozási terv (11/1999. [IX.30.]). Szerződés készül, amelyben Tallér Károly vállalja az összes közmű (víz, gáz, csatorna), a felszíni vízelvezetés, a térvilágítás, az utak és járdák létrehozását és az önkormányzatnak történo térítésmentes átadását, valamint vállalja a terület közelekedését segíto két darab buszmegálló és két darab körforgalom megépítését is.
2000. április 12.
Hársvölgyi Albert polgármester új szerződést ír alá, ebből azonban kimarad a fent felsorolt vagyontárgyak önkormányzatnak történő átadására korábban vállalt kötelezettség. A képviselő-testület határozatai között nem található olyan, amely szerint a testület az új szerződés megkötésével közvetlenül megbízta volna a polgármestert. E szerződés alapján Piliscsaba jelentős vagyonvesztést szenvedett és nem épültek meg a tervezett formában a buszmegállók és a körforgalmak sem.
2000-től napjainkig
Tallér Károly a tulajdonában lévő területek jelentős részét értékesíti, és a PilisInvest összeomlása után a terület különböző részei többszörösen is gazdát cserélnek. Az új tulajdonosok a korábbi kötelezettségek vállalását elhárítják. A Magdolna-völgyi Egyesület két önkormányzati tulajdonú út (Somlyó és Körisfa utca) kivételével átveszi az utakat a felszámolótól.
2004. szeptember
A polgármester ismeretlen tettes ellen, csalás gyanúja miatt a Pest-Megyei Rendőr-főkapitányságnál nyomozás elrendelését kéri az elmaradt beruházások miatt az önkormányzatot ért kár megállapítása érdekében. Lapzárta előtt négy nappal megkérdeztük a polgármester urat, hogy jelenleg hol tart az ügy, de nem kaptunk tőle választ.
2005. ősz
Megalakul a Magdolna-völgyi leválást előkészítő bizottság, de az önkormányzatnál nincs írásos nyoma az elképzeléseknek. Bejelentik, hogy le akarnak válni Piliscsabáról és egy magdolna-völgyi választópolgár népszavazást kezdeményez a Piliscsabáról történő leválás érdekében. A bizottság, tudomásunk szerint, hivatalos formában, írásban nem jelentkezett be az önkormányzatnál.

Finisben a szerkezeti terv módosítás
A több éve vajudó szerkezeti terv módosítás a finisbe ért, a civil szervezetek megkapták a dokumentációt véleményezésre. A Piliscsabáért Egyesület az észrevételeit és javaslatait január elején átadta a Hivatalnak. A dokumentációt a Hivatal az illetékes hatóságokhoz is eljuttatta véleményezésre. A törvény által előírt egyeztető tárgyalásra a polgármester vélheten február hónapban hívja össze a civil szervezeteket.

Nem történt okirathamísítás
Tavaly júniusban Grősz József képviselő bejelentette a képviselő-testület ülésén, hogy okirathamisítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentés történt, amelyet több képviselő is támogatott. A hamisított okirat az a meghatalmazás volt – a feljelentő Manek János szerint –, amelyet dr. Deli Árpád alpolgármester egy földhivatali eljárás során felmutatott. A rendőrségi vizsgálat során egyértelműen kiderült, hogy a kérdéses meghatalmazást maga a polgármester látta el kézjegyével, ezért semmiféle okirathamisítás nem történhetett. Jelenleg az ügyészség kezdeményezésére nyomozás folyik hamis vád ügyében.

Viharos érzelmek egy kórház körül
A falubéli pletykák szerint nagy érzelmi vihart kavart a Piliscsabai Polgár legutóbbi számában megjelent írás arról, hogy tárgyalások kezdődtek az esztergomi Vaszary Kolos Kórházzal Piliscsaba lakóinak szakorvosi ellátásáról. A tudatosnak látszó hangulatkeltésben résztvevők a tényeket torzítva úgy tesznek, mintha ez már kész tény volna. Pedig a cikk világosan rámutat, hogy egyelőre az elokészítő tárgyalásokra került sor, ezt követi majd egy közmeghallgatás, ahol részt vehet mindenki és ott lesznek a kórház képviselői is. „A következő fontos lépés tehát a piliscsabai lakosság véleményének megismerése a februári közmeghallgatáson. Az érdeklődők széles körű tájékoztatást kaphatnak és feltehetik a kérdéseiket a képviselőknek és a kórház dolgozóinak.” – írja a cikk. Az esztergomi kórház tavaly jelölt volt az év kórháza címre és azon kevés egészségügyi intézmény közé tartozik, amelynek nincsenek anyagi gondjai. A váltás gondolatát eredendően az motiválta, hogy a piliscsabaiak jobb, a mentok számára gyorsabban elérhető kórházi ellátáshoz juthassanak. Máskülönben pedig szabad orvos és intézmény-választás van, ha tehát létrejönne is egy megállapodás, de valaki mégsem szeretné az esztergomi kórházat igénybe venni, nyugodtan választhat más intézményt. A javaslat – megvalósulása esetén – tehát nem róna kényszert senkire, csak egy új lehetőséget adna.

Ismét jegyzőt keres Piliscsaba
Tavaly december közepén saját kérésére posztjáról távozott dr. Vincze Józsefné jegyző, aki másfél évig töltötte be ezt a fontos munkakört.

Felfüggesztették a Műszaki Iroda vezetőjét
Január végén fegyelmi eljárás indult a piliscsabai Muszaki Iroda vezetoje ellen, akit – a polgármester közlése szerint – a munkavégzés alól is felmentettek.

A Natura 2000 területek továbbra is védettek
A 2005-ben Natura 2000 védettségre kijelölt területekkel kapcsolatos észerevételeiket a földtulajdonosok tavaly szeptemberben nyújthatták be. Fontos tudni, hogy a kifogás benyújtása nem jeleni azt, hogy a terület automatikusan elveszítette volna Natura 2000 státuszát. Sőt, azt mindaddig védett területnek kell tekinteni, amíg az Európai Bizottság az észrevételeket át nem tekinti és a végleges listát közre nem bocsátja. Erre várhatóan 2007ben kerül sor. (Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium)

Dübörög a kampány Piliscsabán
Piliscsabán felszállt a füst és ennek oszlása után előtűnt az égen egy légballon, amelynek kosarában a régről ismert arcok mellett, egy biztonságosnak tűnő új is kisejlik – a 2000-ben a képviselő-testület indította fegyelmi vizsgálat közben lemondott, mára már saját maga által „rendszerváltóvá” magasztosult – volt polgármester mellett, ők a dolgozataikat is együtt jegyzik.
Kiterítették a programot is, amely erőforrásainak javát a Iosephinum területére – az „Életminőség Konzorcium” fellegvárára – koncentrálva ígér jobb jövőt, tudást és menedéket nekünk. Ez lesz az a szellemi bázis, melynek energiái megtermékenyítik és mozgásba hozzák majd a tespedésbe süllyedt állapotokat Piliscsabán.
Az ötletgazdák szerint nem kevesebb, mint 18 milliárd forint összeget képvisel ez a szellemi és fizikai menedéket nyújtó projekt. Felállt a különös hibridet képviselo vezénylő csapat is, jelentős személyiségekbol álló stáblistával. Szembetűnik egy helyi személyiség is, róla tudható, hogy volt ministráns, az egyetem volt főmérnöke (ahonnan távozni kényszerült, lásd 7. old), az Egyházközség volt világi elnöke (ahonnan a hívek kiszavazták), és most – újdonságként – a menedéket hozó hét pontos projekt négy elemének műszaki igazgatója.
Az „Ez az újság nálunk” című folyóirat 2006. januári számának vonatkozó cikke szerint partnere ennek a nagyszabású tervnek többek között az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar Tartománya, a Congregatio Jésu Szerzetesrend, a Piliscsabai R.K. Egyházközség és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Közalapítvány, dicséretes példájaként a vallások felett átívelő nagyvonalú együttműködésnek.
Az egyházi szervezetek a hét elemes projekt közül ötben partnerek különféle világi szervezetekkel és az Önkormányzattal (bár ez utóbbiról több képviselő – a helyi szokás szerint – csak a fenti sajtótermékbol értesült).
Nem könnyű eligazodni a közzétett tervekben megjelölt szereplok közötti viszonyokban, ebben sem szellemiségük, sem az egymáshoz viszonyított jogállásuk nem ad kellő eligazítást.
Tény, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem területe a katolikus egyházé. A Iosephinum kb. 17 hektárja pedig a Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar Tartománya tulajdonában áll, miután azt a MATÁV-tól kárpótlásuk felhasználásával megvásárolták, azzal a céllal, hogy egy egyetemi kollégiumot és egy rendházat építsenek rajta, valamint lehetővé tegyék, hogy ott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem létrehozza az Információs Technológiai Karát. (Lásd Csíky Gábor a „Iosephinum vagy mi lesz a déli tábor helyén?" című cikkét a Piliscsabai Polgár 1999. januári számában, amely www.piliscsaba.hu portálon olvasható.) Ezt követően több változatban olvashattunk az „Ez az újság nálunk” címu folyóiratban a különféle, a területet érintő elképzelésekről, amelyek között a fent felsoroltak már nem szerepeltek.
A fent említett lap szerint a jelenlegi elképzelések alapján itt valósulhatna meg az Élet menedéke nevű „nagyprojekt”, amelynek gazdája – a 2005. december 16-án megtartott egyeztető ülés jegyzőkönyve szerint – a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítvány, amelynek – mellesleg – nincs tulajdonjoga a terület felett. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke Makovecz Imre építész. A kuratórium intézményszervező bizottságot hozott létre, ennek elnöke Csíky Gábor főmérnök.
Az ülésen Csíky Gábor – a jegyzőkönyv szerint – elmondta, hogy egy kormányhatározat lehetővé teszi kormánytámogatással létrehozandó nagyprojektek megvalósulását. Ehhez „a Közép-Magyarországi Régió vagy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által országos kiemelésű projektté kell rangsoroltatni az elképzelésünket és erről kormányhatározatnak kell születni, majd a megvalósulás EU támogatással és a Magyar Kormány támogatásával történne. A pályázat nagysága miatt ezt térségfejlesztéssel együtt is meg lehet valósítani, így Piliscsaba, a Pilisi Kistérség, a Közép-Magyarországi Régió és ezáltal egész Magyarország érdekeit szolgálja majd.” – mondta.
Ahhoz, hogy megítélhessük ennek valóságalapját érdemes tájékozódni a nagyprojektekrol.

Miből áll egy nagyprojekt?
Magyarország a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból 2007–2013 között a jelenleginél lényegesen több – az Európai Bizottság javaslata szerint –, mintegy 6 000milliárd forint támogatásban részesülhet. A megvalósítandó projektek előkészítése jelentős forrást igényel, és ez – a projektgazdák rászorultságának megfelelően – a központi költségvetés szerepvállalását is szükségessé teszi. Így a Kormány a 2007 után megvalósítandó, ún. nagyprojektek elokészítésének támogatását kívánja megvalósítani. A támogatás nagyprojektek (a környezetvédelem területén 6,3 milliárd forint, más területeken 12,7 milliárd forint összköltség feletti projektek) előkészítéséhez, kidolgozásához ítélheto meg. Fontos, hogy csak olyan nagyprojektekhez adható támogatás, amelyek előkészítése már megkezdődött, így legalább egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészült. A támogatás első körben a környezetvédelmi és vízügyi (például: hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési, ivóvíz-ellátási, árvízvédelmi, kármentesítési, megújuló energiához kapcsolódó), valamint közlekedési (például: vasúti-, közúti-, légi-, vízi-, tömegközlekedési) beruházások elokészítéséhez ítélhető meg.

Jogosultsági feltételek
Támogatás csak olyan nagyprojekt előkészítéséhez ítélhető meg, amely esetében: a nagyprojekt illeszkedik a támogatás céljához; a projekt elemek logikusak és koherens egészet alkotnak; a pénzügyi számítások reálisak, a finanszírozási konstrukció életképes; a nagyprojekt megvalósítására európai uniós vagy kormányzati kötelezettségvállalás történt; a kedvezményezett a támogatásra jogosultak körébe tartozik; a megvalósításban résztvevők (pl. társulási tagok) között írásos megállapodás van; az előkészítés már megkezdodött, legalább az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészült; az előkészítés és a megvalósítás ütemterve elkészült; műszaki-pénzügyi-jogi kapacitással rendelkező projekt menedzser vagy menedzsment egység kijelölésre került; a kedvezményezett várhatóan képes a megvalósításhoz szükséges önrész biztosítására; a kedvezményezett eddigi döntései, lépései megfelelő bizonyítékkal szolgálnak a megvalósítás melletti elkötelezettségről; a megvalósításhoz a lakosság támogatása valószínűsítheto.
Jogos követelmény, hogy a megvalósításban partnerként együttműködni szándékozók megismerhessék az előzetes megvalósítási tanulmányt annak érdekében, hogy felelős döntést hozhassanak. Ennek többek között tartalmaznia kell a következőket: a projekt-javaslat általános és konkrét célja, indokoltsága, elvárt eredménye, a projekt-javaslatra vonatkozó feltételek (pl. műszaki paraméterek, időkorlátok), lehetséges alternatívák meghatározása és összehasonlító elemzése, kitérve a megvalósítás és a fenntartás fázisára is (műszaki szempontok, gazdasági-pénzügyi szempontok, becsült költségek, lehetséges finanszírozási források), szervezeti szempontok (menedzsment, monitoring), társadalmi szempontok, környezeti szempontok, kockázatok és feltételezések. (Forrás: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács)

Az Élet Menedéke projekt
A fenti elvárásokból a terv ötletgazdái egyet sem mutattak fel eddig. Egyébként kérdéses, hogy az elképzelések alkalmasak-e arra, hogy nagyprojekt váljék belolük. Hiszen ennek az egyik fontos feltétele, hogy a projekt elemek logikus és koherens egészet alkossanak. A Iosephinum területén igencsak kusza tulajdonviszonyokat és célokat teremtő projekt alábbi elemei vajon alkothatnak-e logikus és koherens egészet?
iszlám kutatóintézet*,
Életmód egyetem, oktatási épületekkel, kollégiumokkal, tanári lakásokkal,
a Semmelweis Egyetem oktatási részlege,
Hauck János német nemzetiségi iskola új épülete*,
szabadidő központ (tornacsarnok, uszoda, sportpá- lyák),
parkosított nagy zöld felületek (az alatta lévő karsztvíz-kincs védelmében),
a helyben lévő karsztvízre épülő vízellátó hálózat (amely Piliscsaba vízellátását is segíti)*
ugyanerre épülő palackozó üzem (amelynek bevételéből a szerzetesrend intézményeit tartják fenn)*
villamos erőmű (amely még Budapest áramellátását is segíti)*,
a közeli erdoben erdei tanösvények, pályák*, arborétum*, füvészkert*, gyógynövénykultúra*.
(A *-gal jelölt létesítmények a hatályos szabályozási terv szerint nem hozhatók létre. A hatályos szabályozási terv az építési övezetről kimondja, hogy az „felsőoktatási intézmények [elsősorban a Josephinum, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem] elhelyezésére, fejlesztésére szolgál.” A beépíthetőség legnagyobb mértéke 20%. Kimondja továbbá, hogy a területen lévő erdőterületeket turisztikai célokra és szabadidő eltöltésére szabad csak felhasználni.)
Ha a projekt kosarába ambiciózusan összehordott, egymással nehezen összefüggésbe hozható hét elem számozása a fontossági sorrendre is utal, nyilvánvaló, hogy a legfontosabb az összes közül a Közel-Keleti Kutatóintézet felépítése 1 milliárd forintért. A második helyre befutó a Konzultációs Központ (A Semmelweis Egyetemrol állítólag leszakadó Testnevelési Egyetem kihelyezett oktatási egysége), a harmadikra pedig Piliscsaba nagyjából valamennyi magán és egyházi iskoláját és az ismeretlen helyen felépítendő Waldorf iskolát és óvodát érintő 5 milliárdos átalakítási terv kerül.
A terv része, hogy a német nemzetiségi iskola számára a Iosephinum területén új épületet emeljenek, ez azért érdemel külön említést, mert az önkormányzat még a mostani ötletgazdák megjelenése előtt több tízmillió forintot költött az iskola jelenlegi épületének felújítására – mellesleg – az öteletgazdák egyikének bonyolítói közremuködésével. Van még szó szabadidő központról a Iosephinum területén, továbbá a Budai Tájvédelmi Körzet területén létrehozandó – vélhetően számos fa kiirtásával járó – füvészkert, erdei tanösvény, erdei pálya kialakításáról, továbbá a református templom átalakításáról, a József Attila utca rendezéséről, a nemrégiben felújított Barátság Park rehabilitációjáról, a műemlék templom restaurálásáról, a Templom tér rendezéséről is (amit mellesleg éppen most építettek át).
Ez valóban nagy terv, viszont a nagyprojektté válás további feltétele az is, hogy legyen egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint az előkészítés és a megvalósítás ütemterve is készen álljon. Arra is választ kell adni, hogy a terv pozitív társadalmi-gazdasági hatású-e, a megvalósítás a környezetre pozitív hatással bír-e, az eredmények fenntarthatók-e, a megvalósítás kockázatai kezelhetők-e, a megvalósítás hozzájárul-e más kapcsolódó nagyprojektek létrejöttéhez. Mindeddig azonban nem érkezett sem az Önkormányzat illetékes bizottságai, sem a képviselők elé a vonatkozó eloírásoknak megfelelő előterjesztés.
Korábban Csíky Gábor beadott egy két oldalas elképzelést arról, hogy a területen egy iszlám kutatóintézet, majd később egyet arról, hogy a Testnevelési Egyetem részlege is itt működne, de ezekhez nem csatolt semmiféle számítást, pontos tervet, noha ezt a bizottság vezetoi több hónappal ezelott már bekérték. Így sem azokról, sem a jelenlegi nagyprojektben szereplő elképzelésekrol nem tudható, hogy hány és mekkora alapterületű épületet, milyen funkcióval, területfelhasználással hoznának létre, milyen ütemezésben, milyen gazdasági háttérrel és garanciákkal. Nem ismertek azok a műszaki paraméterek sem, amelyekből megállapítható lenne, hogy a létrehozandó létesítmények mekkora közműfejlesztést igényelnek (víz, gáz, csatorna és szennyvíztelep) és azokat ki, miből és mikor fedezné? Természetesen az sem hogy milyen társadalmigazdasági hatásai lennének a megvalósítandó tervnek.

Partnerek és kapcsolattartók
Az Önkormányzat szerepvállalása, illetve az őt terhelő kötelezettségek sem ismertek. A tavaly decemberi projektegyeztető ülésen Manek János polgármester is részt vett és – a jegyzőkönyv szerint – általánosságban vállalta fel Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának partnerségi viszonyát. (Mást aligha tehetett, hiszen nem volt testületi felhatalmazása és az sem volt világos ki mit ért a partnerségi viszonyon – kötelezettségek, anyagi vagy más természetű hozzájárulás, stb.–, továbbá az sem, hogy mi a szerepe a kapcsolattartónak – milyen felelősség terheli e személyeket).
A polgármester egyedül dr. Csizmadia Lászlót nevezte meg a képviselők közül kapcsolattartónak. Ezzel ellentében az „Ez az újság nálunk” cikkében megnevezettek közül többen, közöttük Ramocsai Pál képviselővel, a településfejlesztési bizottság elnökével, csak az újságból szereztek tudomást arról, hogy ők is kapcsolattartók.
De a többi partner egymáshoz való viszonya is figyelemreméltó. A Iosephinum területének tulajdonosa – az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar Tartománya – nem partner az ingatlanján létrehozandó l milliárd forintos iszlám kutatóintézet, sem az ugyanott felépítendő 3 milliárdos uszoda, tornacsarnok, sportpálya projektelemekben, viszont partner az ötödik elemként említett karsztvíz-kincs védelmében és a hatodik elemként említett, a környezetkímélő(?) infrastrukturális hálózatok keretében a karsztvíz-kincsből kiaknázandó vízellátó hálózat felállításában, valamint a hetedik elemként felhozott 1 milliárd forintos, karsztvíz palackozó üzem létrehozásában. Érdekes az a tény, hogy a Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendfőnöke a munkaadója a magát mindenütt műszaki igazgatóként jegyző Csíky Gábornak, aki – mint a kuratórium intézményszervező bizottságának elnöke – felette áll a neki egyébként munkát adó tartományfonöknek.
Nem tudni, hogy az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek és a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítvány között milyen megállapodás van. De figyelemreméltó, hogy a terv szerint többféle jogi személy hozna létre különféle létesítményeket, épületeket a nővérek ingatlanján. Nem tudni, hogy az ebből később esetleg kialakuló jogviták kezelhetőek-e és milyen mértékben fokozzák a kockázati tényezőket a terv hosszú távú fenntartásában.

Mi a baj a projekttel?
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi is a baj ezzel a projekttel? Az, hogy jellemzi a korábbi piliscsabai fejlesztésekhez hasonló pongyolaság, elnagyoltság, a tervekkel kapcsolatos részletes megvalósíthatósági tanulmány, társadalmi-gazdasági hatáselemzések teljes hiánya, a kockázati tényezők elhallgatása, stb. Nem áll írásos előkészíto anyag a partnerek rendelkezésére, beleértve az Önkormányzatot is, így valójában nem tudhatják, hogy pontosan mire vállalkoznak és mire számíthatnak.
Ezt pedig jó lenne tudni, mert a kínálkozó önkormányzati területi vagyongyarapítás helyett Piliscsabán 1990–2002 között az Élet menedéke projekthez hasonló gigantikus oktatási és területfejlesztési ügyletek idején a falu sajnos elszegényedett – a projektben most is serénynek ígérkező – számos egykori „falumentő”, valamint a volt polgármester és az általa „aranycsapatnak” titulált, korabeli képviselő-testület orra előtt.
Ezekben az években lezajlott egy egyetemfejlesztés, létrejött a Iosephinum, felépült a községháza, volt egy 2 milliárdos megvalósíthatatlan iskola terv. (Ez utóbbi eddig több tízmillió forintjába került az önkormányzatnak – minden eredmény nélkül – és jelenleg is perli az önkormányzatot a nyertes pályázó, aki 48 millió forint kártérítést követel amiatt, hogy a tervek elkészítését nem tole rendelte meg az önkormányzat.) Nem nevezzük meg azokat, akik különbözo pénzügyi tanácsadókat foglalkoztattak az önkormányzat pénzén, de tény, hogy egyes tanácsnok urak nagyon jól profitáltak ebből a gigantikus rémálmból.
Valószínűsíthető, hogy az egyetemfejlesztést támogatók egy jó ügyben hittek és azt remélték, hogy az oktatási intézmény megjelenése egyéb fejlesztéseket is idevonz. Azonban mára már világossá vált, hogy az egyetemisták elenyésző része veszi igénybe a falubéli szolgáltatásokat, jelenlétük észrevehetetlen, kevesen vásárolnak Piliscsaba boltjaiban, hiszen nagy részük ingázó, aki reggel jön és délután elmegy innen. Az egyetem teremtett munkahelyeket is, de a munkahelyek jelentős részét is ingázók töltik be. Kimondható, hogy az egyetem, a várakozásokkal ellentétben, nem hatott ösztönzően a helybéli gazdasági életre. Jól hangzik, hogy Piliscsaba egyetemi központ, azonban az egyetem és a falu integrációja nem következett be, a kapcsolat közöttük jelentéktelen.
Miközben folyt a katolikus egyetem és más egyházi létesítmények erőteljes fejlesztése – ez előzo egy esetben 100 milliós állami támogatást kapott – Piliscsaba infrastruktúrája, az útjai, a közintézményei, az önkormányzati fenntartású óvodái és iskolája állapota folyamatosan romlott és romlik. Ha az „aranycsapat” tagjai felednek is, sokan emlékeznek. Hogy a 18 milliárd közpénz felemésztő gigászi tervekről szóló híradások a választókra milyen hatást gyakorolnak, azt majd a jövo eldönti.
Egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy több a megválaszolatlan kérdés, mint a tény. Az sem látható előre, hogy mekkora baj keletkezik akkor, ha a sokszereplos projekt egyik vagy másik tagja ki akar válni, nem működik együtt tovább, a tevékenységét feladja, vagy – ne adj Isten – anyagi eszközei elfogyván, csődbe kerül. Márpedig ezzel is érdemes számot vetni, hiszen számos országos és helyi példa hozható fel annak igazolására, hogy ilyesmi gyakran előfordul.
Péládul mára már nyoma sincs a virágzónak igérkező, egy személyre épülő együttműködésnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Iosephinum között. Ami oket jelenleg összeköti, az a 10-es út felett ívelő híd.
A mostani – várhatóan egészen kusza tulajdonviszonyokat teremtő – elképzelést több, soha meg nem valósult ötlet előzte meg.
Eredetileg a déli (ma Iosephinum) és az északi tábor (ma PPKE) is az egyetemi campushoz tartozott volna, ennek jegyében készült el, majd – bár sokkal késobb – a 10-es út feletti felüljáró is. A mostani Iosephinum területén a MATÁV, majd a Suzuki Rt. fontolgatta központja felépítését. 1998 nyarán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megalapította az egyetem negyedik karát Információs Technológiai Kar néven, s azt Piliscsabán a Déli Tábor területén tervezte elhelyezni, de ebből nem lett semmi.

Álmodjunk nagyot, de ésszerűt!
Az Élet menedéke projekt olvasása után számosan felvetették – különösen a nagytemplom háta mögött lakók –, hogy őket ugyan nem érinti a 18 milliárdos fejlesztés, mert abból eleve 16 milliárd csak az egyházi tulajdonban álló Iosephinum területére korlátozódik. Szerintük, ha ezt az összeget – vagy akár annak csak a felét – Piliscsaba és a környékben lévő más falvak infrastruktúrájának (utak, járdák, közparkok, játszóterek, iskolák, óvodák) korszerűsítésére használnák fel egy jól előkészített nagyprojektben, sokkal jobban járna a falu, mint egy ilyen nagy költségű, presztízs beruházással, amelyből a lakosoknak kézzelfogható haszna alig származna és az Életmód Egyetem és az Életminoség Konzorcium működésétől az életminoségük sem javulna. Valójában a régió infrastrukturális fejlesztésére kellene egy kormány-támogatott nagyprojekt!

Előnyben a környezetvédelem és a közlekedés!
Ha az Élet menedéke projektből kormány támogatású nagyprojekt válna – ami erősen kétséges – az hosszú idore kiütné a Piliscsabán a valóban sokakat érintő, közcélú fejlesztésekről szóló terveket, arra való hivatkozással, hogy lám mennyi pénzt kapott már ez a falu.
A magyarország.hu kormányzati portál 2006. február 10-én közreadott közleménye szerint a kormány fejlesztéspolitikai kabinetje 2006. február 9-én elfogadta az országos fejlesztéspolitikai koncepciót, valamint huszonöt, 2007. után induló környezetvédelmi és közlekedési nagyberuházás tervét.
A 2007. után induló összes projekt kidolgozására 27 milliárd forint áll rendelkezésre. A dokumentum mellett jóváhagyta a 2007. után, közösségi források igénybevételével megvalósítandó nagy környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat, amelyeknek ezzel megkezdődhet az előkészítése – közölte Baráth Etele tárca nélküli miniszter a február 10-i sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy a kormány 27,5 milliárd forintot hagyott jóvá a 2007. után induló nagyprojektek kidolgozására. Ebből a február 9-én jóváhagyott 19 környezetvédelmi nagyprojekt előkészítésére 7,5 milliárd forintot, a 6 közlekedési nagyprojekt kidolgozására 5 milliárd forintot fordítanak. További 2,5 milliárd forintot szánnak a hamarosan jóváhagyandó közlekedési nagyprojektek előkészítésére. A kormány további kétmilliárd forintot ad a budapesti nagyberuházások előkészítésére.
A sajtótájékoztatón Baráth Etele hangsúlyozta, hogy a most jóváhagyott nagyprojektek köre az ősszel tovább bovül. (Van tehát még lehetőség újabb, a térség számára fontos tervek elokészítésére.) A kormány által elfogadott 25 nagyberuházás teljes listája itt érheto el: http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/ fejlpol20050422.html?sq=nagyprojekt Ezen olyan nagyságrendű tervek szerepelnek, mint például: Észak-Alföld: ivóvízminőség-javítás, Nyíregyháza és térsége: szennyvíztisztítás és csatornázás, Békéscsaba: szennyvíztisztítás és csatornázás, Gyor- Mosonmagyaróvár-Sopron: hulladékgazdálkodás vagy a budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése, stb. Baráth Etele elmondta azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal nem projektekben, hanem összefüggő programok kidolgozásában gondolkodik, és szeptemberre az ország jövőjét meghatározó komplex programokat dolgoznak ki.
Az Élet menedéke projekt az egyházi tulajdonú ingatlanon lévő Isoephinum elnevezésű egyházi létesítmény fejlesztésére szolgál. Ez benne van a projektgazda, a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítvány nevében. A József Attila utca, a vasúti aluljáró, valamint a nemrég felújított Barátság Park rehabilitációján kívül alig találni a falain kívül elképzelt olyan fejlesztést, ami nem egyházi tulajdonú létesítményt érintene. Ugyanakkor a kormány által most elfogadott nagyprojektek között egy sincs, amely egyházi létesítmények fejlesztését támogatná. Az világos, hogy a szervezők számára (mint például a műszaki igazgató, bonyolító vagy a tervező) a terv anyagi előnyt sejtet, de emiatt nem kellene közüggyé dagasztani a kérdést és hónapokra tematizálni a közbeszédet, előkészítetlen anyagokkal rabolni a bizottságok és a képviselők idejét. Ha megvalósítható, valósítsák meg az érvényes szabályozás szerint, de ne próbálják úgy beállítani, mintha ez oldaná meg Piliscsaba súlyos problémáit (infrastruktúra hiánya, önkormányzati iskola, óvodák, közintézmányek, utak, közművek állapota, stb.). Mindezeket egybevetve jogosan merülhet fel az aggály, hogy az Élet minősége projekt esetleg inkább szolgál választási célokat, mint valóban hasznos terveket.

Legyen gumiból a szerkezeti- és a szabályozási terv?
Piliscsabán az a szokás alakult ki (gyakran a mindenkori Muszaki Iroda vezetőjének hallgatólagos támogatásával és a képviselők tudta nélkül), hogy a területet „fejleszteni” kívánók benyújtanak egy kívánságlistát az érvényes tervek megváltoztatására, hivatkozva arra, hogy az elképzeléseik az adott terület besorolása miatt nem valósíthatók meg. Csak ebben a ciklusban legalább tizenkét – időnként már-már követelésnek ható – módosítási kérelem került terítékre.
Egy piliscsabai polgár rámutatott, hogy ez olyan, mintha egy adózó bemenne az APEH-hez és kikövetelné, hogy ugyan már írják át az adószabályozásokat, mert azokat nem tudja teljesíteni és számára nem megfeleloek. A Iosephinum szabályozási terve szerint a terület a felsőoktatás – elsosorban a PPKE és a Iosephinum – fejlesztésére szolgál. Miután Csíky Gáborral az egyetem vezetői 2001. márciusában minden kapcsolatot megszakítottak (lásd Piliscsabai Polgár 2002. februári száma), a Iosephinumot – amelynek feladatköre nincs pontosan definiálva – az előzőekben elmondottak szerint olyan, PPKE mentes új pályára állította, amely a szabályozási terv módosítása nélkül nem megvalósítható. Így fel sem kell tenni a kérdést, hogy a most kívánt módosítás vajon közérdekű-e és, hogy milyen érdekeket szolgálna. Egy szerkezeti- és/vagy szabályozási tervmódosítás több tízmillió forint költséggel jár és a hivatalos egyeztetések miatt hosszú hónapok munkájába kerül az önkormányzatnak, valamint jelentos erőket von el a napi, érdemi munkavégzéstől is.
Ezért tartják úgy szakmai körökben, hogy egy szerkezeti terv „várható élettartama” minimum tíz év. Piliscsabán az elmúlt tíz évben négyszer változtatták meg a szerkezeti tervet (1996-ban, 1999-ben, 2001-ben, majd ez utóbbi szükséges és minden eszközzel késleltetett módosítása miatt 2002-tol 2006-ig elhúzódóan) – majd ez utóbbi szükséges és minden eszközzel késleltetett módosítása miatt 2002-tol 2006-ig elhúzódóan) – vagyis gyakorlatilag folyamatosan – folyik a szerkezeti terv módosítása. Ez teljes bizonytalanságot vált ki az építési engedélyek kiadása körül, zavaros helyzetet teremt és ezzel reményt ébreszt további megalapozatlan igények számára.

Sajtószemle
Ha szeretsz is, utállak én
Kisebbfajta hisztéria tört ki az év elején, amikor kiderült, hogy – lapcímeket idézve – „zöld akadály” keletkezett a 10es úton, merthogy „minél rosszabb, annál jobb” alapon a sokak által szidott Levegő Munkacsoport több civil szervezettel a háta mögött a bíróságon is igyekszik megakadályozni az új nyomvonalon tervezett út építését. A múlt héten kiderült: mégsem lehetett teljesen alaptalan a helyi lakosság ellenségeinek kikiáltott zöldek tiltakozása. A Fővárosi Bíróság visszadobta a Környezetvédelmi Fofelügyelőség által kiadott engedélyt, így a zöld hatóságnak elölrol kell kezdenie az eljárást. Késik tehát az út építése. Ez bizony kellemetlen.
Bő órát, akár másfelet is eltarthat, mire Piliscsabáról, Pilisvörösvárról reggelente a belvárosba ér az autós, vagy a délutáni csúcsforgalomban hazafelé araszol. A civil zöldek szerint sem jó ez így, világboldogító elképzelésük szerint a vasutat kellene – úgy 30 milliárd forintért – feljavítani, nem pedig 13 milliárdot kidobni egy 4 kilométeres, kétszer kétsávos útra (a nyúlfarknyi szakasz Pilisvörösvár Budapest felé eso határától az Auchan Solymár melletti áruházáigtart). És szó sincs – pontosabban csak szó van, de engedélyezett terv és a megvalósításhoz szükséges 100 milliárd forint nincs – a településeket valóban elkerülő új 10-es útról.
Hát most egy évig vagy kettőig – a jog malmai lassan orölnek – nem az Auchannál, illetve Vörösvár határában torlódnak majd össze az autók, hanem szép egyenletesen, mint eddig. De legalább van bűnbak. Nem az a közlekedéspolitika a hibás, amelyik a mostani tervnél alig drágábban a Pilisvörösvárt elkerülő szakaszt is megépíttethette volna. Az a településfejlesztési metódus sem hibáztatható, amely teleszórja bevásárlóközpontokkal a főváros körüli csomópontokat, jelentős többletforgalmat generálva ezzel (ma már nemcsak Budapestre bejutni, hanem kifelé menni is hosszadalmas, például az M1-es és M7-es közös szakaszán), hanem a realitástól elrugaszkodott zöldek. Bezzeg ha már meglenne az M0-s sztrádagyűrű (északi szakaszának beruházását ugyancsak jogi lépésekkel gátolják a levegősök), itt lenne az autóskánaán.
Gondolják sokan.
A tények azonban arra vallanak, hogy sem az M0-s déli hídja, sem a Lágymányosi nem szüntette meg a dugókat a Petofi hídon, s aligha hiheti bárki, hogy a napi 150 ezer autós ingázó majd egész nap körbe-körbe száguldozik, de nem megy be a fővárosba, nehogy túlterhelje az elaggott úthálózatot. Talán mégsem volt teljesen rossz gondolat, hogy a – ki emlékszik még rá? – rendszerváltási időkben kulcsszerepet játszó zöld mozgalmak azóta néhány többletjogot szereztek. Például ügyfélként vehetnek részt a környezetihatás-vizsgálati eljárásokban, joguk van a környezeti információk megszerzéséhez és így tovább. Úgy tetszik, a sok kényelmetlenség ellenére igenis szükség van a négyéves választási ciklusokat és az autósok, befektetok rövid távú érdekeit nem mérlegelő, a környezeti szempontokat előtérbe toló civilérdekképviseletek hevületére. Még ha olykor maguk túllőnek is a célon, felesleges többletköltségekbe verve a közt, mint a legutóbbi zengői csatában. Szabó Gábor
(HVG 2005/50., 12.17. számában – 82-83. old.)

Sajtószemle
Kudarcba fulladt a Levegő munkacsoport elleni tüntetés
Január 20-án félpályás útlezárással tüntetett (volna) Pilisvörösváron a Levegő Munkacsoport ellen a Fiatalok Vörösvárért Egyesület s város és több környélki település polgármesterével együtt. A megmozdulás azonban teljes kudarcba fulladt: a szervezokkel együtt mintegy 20 ember vett rajta részt, és nem voltak autók, amelyekkel lezárhatták volna az utat. Bár Pilisvörösvár polgármestere korábban kijelentette, hogy a térség 50 ezer lakosa tiltakozik a Levegő Munkacsoport ellen, egyre inkább megerősítést nyer, hogy a lakosok a környezetvédő szervezetekkel értenek egyet. A Levegő Munkacsoport és a többi környezetvédő civil szervezet ugyanis a Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő – a város szerkezeti tervében három változatban is feltüntetett és 9 milliárd forintból megvalósítható – út megépítését támogatja. Viszont határozottan fellépnek a Pilisvörösvár és Budapest közötti, a semmiből a semmibe vezető, 5,5 kilométeres útszakasz ellen, amely csak növelné Pilisvörösvár és Budapest közlekedési és környezeti problémáit. Ez utóbbi útszakasznak nyilvánvalóan egyetlen célja van: a nemrég megnyílt Auchan bevásárlóközpont jobb megközelítését szolgálná az adófizetők 13 milliárd forintjából. Mindezzel ellentétben Pilisvörösvár polgármestere folyamatosan szabotálja a várost ténylegesen elkerülő út megépítését, és minden lehetséges fórumon támogatja az 5,5 kilométeres bevásárlósztráda megépítését. Bővebb információ a témáról: www.levego.hu/media/10-es/10ut.htm

Nyílt Levél
Kedves Fiatalok Vörösvárért!
Nagy örömmel értesültünk arról, hogy tüntetést szerveztek a Pilisvörösvárt elkerülő útszakasz mielőbbi megépülése érdekében. Felháborodásukat mélységesen megértjük, elképzeléseiket, tenniakarásukat pedig teljes szívvel támogatjuk. A Piliscsabáért Egyesület, sok más környékbeli civil szervezettel együtt a kezdetektől azért harcol, hogy minél hamarabb épüljön meg a Pilisvörösvárt elkerülő útszakasz, a város lakói és az átutazók mentesüljenek a lassan teljessé váló közlekedési káosz által okozott, mostanra már az elviselhetetlenségig fokozódott problémáktól.
Sajnos, ezt a jogos követelést nem mindenki támogatja. Mély megdöbbenéssel és értetlenséggel figyeltük, hogy egyes környékbeli önkormányzatok vezetői, a média egy része, más hangadók milyen vehemenciával álltak ki egy teljesen felesleges és értelmetlen beruházás, az ürömi elágazástól a vörösvári csomópontig terjedő öt és fél kilométeres útszakasz megépüléséért. Ez a fantom, a semmiből semmibe vezető út, elképesztő összeggel rövidítette volna meg az adófizetőket, miközben semmilyen közlekedési problémára nem hozott volna megoldást. Ráadásul bizonyossá vált, hogy az időközben megváltozott feltételek miatt az új 10-es foút további szakaszainak megépülése nem csak bizonytalan, de egyre kevésbé valószínű.
Elképedve tapasztaltuk, hogy a lakosság sorsáért felelős személyek és szervek semmibe veszik az itt élő emberek érdekeit, félrevezetéssel, megtévesztéssel a tények és adatok eltitkolásával a lakosságot és a közvéleményt az értelmetlen beruházás ellenzői ellen hangolják, a józan hangokat erőszakosan, már-már lincshangulatot szítva elhallgattatják. Qui prodest? Kinek áll ez érdekében?
Most, hogy ennek a torzónak a megépülése, ha teljesen nem is került le a napirendről, legalábbis a bizonytalan és a távoli jövőbe vész, végre itt a lehetőség, hogy megépüljön az az útszakasz, amelyre minden pilisvörösvári és környékbeli lakosnak, minden átutazónak égető szüksége van, azaz a Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő, a város rendezési tervében is szereplő út, amely a fantom-útra szánt költség kétharmadából, 9 milliárd forintból megépítheto, és valóban enyhülést hoz mind az itt lakók, mind a környéken átutazók számára.
Önökkel együtt felszólítjuk tehát az illetékeseket, hogy haladéktalanul lássanak hozzá a Pilisvörösvárt elkerülő és tehermentesítő, égetően fontos útszakasz megépítéséhez! Felkérjük, felszólítjuk a környékbeli települések és Pilisvörösvár polgármesterét és képviselő-testületét, hogy támogassák ezt a tervet, és egyértelműen deklarálják elkötelezettségüket és elszántságukat, hogy ennek az útszakasznak a megépülését minden erejükkel és képességükkel támogatják.
Építsék meg a Pilisvörösvárt elkerülő útszakaszt!
Üdvözlettel és támogatással:
Újlaki László – Piliscsabáért Egyesület

Sajtószemle
Halálos ítélet? 9600 tonna veszélyes anyag Pilisvörösváron
Ezzel a címmel jelent meg 2006. február 9-én a Magyar Fórumban (XVIII. évf., 6. sz.) az a cikk, amely arról számol be, hogy a Liegl & Dachser pilisvörösvári szállítmányozási kft. telephelyén növényvédőszer-raktárt akarnak üzemeltetni.
„A Budapest határától néhány kilométerrel létesítendő raktárról a környékbeliek nem tudnak. A pilisvörösvári önkormányzati lapban az SZDSZ-es polgármester asszony, Grószné Krupp Erzsébet ugyan közzétett egy hirdetményt*, de a „növényvédőszer-raktár" megjelölés az átlagembernek semmi veszélyt nem jelent. Pedig ebben a raktárban lesz veszély bőven. A 12 ezer légköbméteren összesen 9600 tonna veszélyes anyagot tárolhatnak. A tárolt anyagokat egyelőre a BASF nemzetközi vegyipari cég gyártja. A raktárban a legveszélyesebbnek kikiáltott anyag a magas kéntartalmú Kumulus S, ami egy esetleges tűz esetén kén-dioxiddal áraszthatja el a környéket. Ugyanakkor a tárolható anyagok listája igen hosszú. Ráadásul veszélyességi besorolásuk szerint a nagyon mérgezőtől a környezeti veszélyen keresztül a tűzveszélyig minden szerepel. A kiindulási anyaglistán található vegyszerek között vannak bőrrel érintkezve mérgező, belélegezve nagyon mérgező és a vízi környezetre nagyon mérgező vegyületek. Az utóbbi azért is érdekes, mert a raktártól nem messze folyik a Háziréti-patak. A tervek szerint a speciális tűzoltók egy esetleges katasztrófa esetén 20 percen belül a helyszínre érkeznek. Igaz, hogy a pilisvörösvári önkéntes tűzoltóság remekül működik és erőn felül teljesít, de 9600 tonna veszélyes anyagra nincsenek felkészülve. A legközelebbi hivatásos tűzoltóegység Budapesten, a III. kerületben van. Erősen kérdéses, hogy mi történne, amikor a III. kerületiek a város másik végén oltanak és közben gyullad ki a raktár.
A vegyszerek a 10-es úton érkeznek a raktárba, ahol amúgy is rendkívül sok a baleset. Egy esetleges szerencsétlenség nem csak Pilisvörösvárt, hanem Piliscsabát, Solymárt, Pilisszentivánt, Ürömöt, Pilisborosjenot és a III. kerületet is érintené. Az uralkodó szél nagy valószínűséggel befújná Budapestre a mérgező anyagok jelentős részét. A tiszai ciánszennyezés, a dorogi veszélyes hulladékégető vízszennyezése és a számtalan külföldi katasztrófa óvatosságra int. Nem véletlen, hogy Telki önkormányzata elzárkózott a raktár engedélyezésétől. Nem valószínű, hogy Nyugat-Európában bárhol eltűrnék a – tervek szerint – 15 méter magas vegyszerhalmokat, ráadásul a lakott területtől csak pár száz méterre.”
*A 2005. július 14-én keltezett hirdetmény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001 sz. kormányrendeletben előírt külső védelmi terv koncepció hivatali elérhetőségéről és a „növényvédőszer-raktárral” kapcsolatos későbbi nyilvános meghallgatás időpontjáról szólt.